Hogyan folytatható csed és gyed mellett az egyéni vállalkozás, milyen feltételek mellett és milyen fízetési kötelezettségek és mentességek vannak? Milyen formában folytatható a vállalkozás, van-e összeghatár? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt az Adózóna oldalán.

A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény 1997. évi LXXXIII. törvény 41. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

Megjegyzés: keresőtevékenység: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

Mindezek alapján a csecsemőgondozási díj folyósítása alatt nem lehet egyéni vállalkozóként dolgozni. Ha az egyéni vállalkozói jogviszonyban tevékenykedik a vállalkozó, akkor csecsemőgondozási díjra nem lesz jogosult.

A gyermekgondozási díjban részesülő személy dolgozhat egyéni vállalkozóként. Keresőtevékenységnél ez esetben egy korlát érvényesül, mely szerint a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt vállalkozói jogviszonyban dolgozni. Ezen felül további korlát nincs, azaz az egyéni vállalkozó bármennyi jövedelmet kereshet.

A gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozó az alábbiak szerint fizeti a tb-t:

  • 10 százalék nyugdíjjárulékot,
  • 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
  • 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
  • 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot

fizet a vállalkozásában szerzett tényleges jövedelméből, kivétből. Azaz a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozónak nem az úgynevezett minimális alapok után kell megfizetnie a járulékokat. Ha a vállalkozó „jövedelmet vesz fel”, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előlegen túl a járulékokat, ha azonban nincs havi jövedelme (kivétje), akkor nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség.

Hasonlóan alakul a vállalkozás által fizetendő közteher is. Az egyéni vállalkozás a vállalkozó tényleges jövedelme (kivétje) után megfizeti a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót. Azaz ez esetben sem az úgynevezett minimális alapok után kell megfizetni a szochót, amíg a vállalkozó gyermekgondozási díjban részesül.

Forrás: adozona.hu

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ