Ha maradt nyárról szabadsága, akkor érdemes időben beosztani a napokat. Elmondjuk, mit érdemes tudni a szabadságnapokról – írja a napi.hu.

Az év utolsó hónapjaiban célszerű a nyári szabadságolások után fel nem használt napokat kivenni, ugyanis a ki nem vett napokat csak meghatározott esetekben szabad átvinni a jövő évre vagy pénzre váltani.

Mennyi jár?

Alapesetben egy-egy dolgozónak 20 nap szabadság jár egy évben, azonban az életkor függvényében pótszabadság jár, ahogy a gyermekek után is újabb napokat lehet kivenni. Egy 24 éves gyermektelen munkavállalónak például 20 napja van egy évben, ezzel szemben egy három gyermeket nevelő 46 éves alkalmazott 37 napot vehet ki egy évben. Amennyiben a családban van fogyatékos gyerek vagy gyerekek, akkor miattuk fejenként 2 nap pótszabadságot lehet kivenni.

 

Szabadságmatek

Kor

Napok száma

25 éves kortól

1 nap

28 éves kortól

2 nap

31 éves kortól

3 nap

33 éves kortól

4 nap

35 éves kortól

5 nap

37 éves kortól

6 nap

39 éves kortól

7 nap

41 éves kortól

8 nap

43 éves kortól

9 nap

45 éves kortól

10 nap

Egy gyermek

2 nap

Két gyermek

4 nap

Kettőnél több gyermek

7 nap

Forrás: Munka Törvénykönyve, Buksza

A felsoroltak mellett az apák is kapnak a gyermekük születésekor extra szabadságot, mégpedig 5 napot, ikrek esetében ugyanez 7 nap. Ezt a szabadságot azonban legkésőbb a gyermek születése után két hónapon belül ki kell venni. A fiatal dolgozóknak is jár pótszabadság, ameddig be nem töltik a 18-ik életévüket, ők szintén plusz 5 napot kapnak. A föld alatt dolgozóknak, az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyeken naponta legalább 3 órát dolgozóknak szintén jár 5-5 nap pótszabi. Aki pedig igazoltan 50 százalékos egészségkárosodást szenvedett, annak ugyancsak jár a plusz 5 nap.

Mikor jár? Ki dönt róla? Mikor jár érte pénz?

A szabadságnapoknak csak a kisebbik részéről dönthet szabadon az érintett dolgozó. A szabályok szerint a munkáltatónak 7 napot maximum két részletben azokra a napokra kell kiadnia, amikorra kéri az a munkavállaló, akinek ezt legalább 15 nappal korábban közölnie kell. A szabadságot a munkáltatónak úgy kell kiadnia, hogy az alkalmazottnak évente egy alkalommal legalább 14 egybefüggő napig - azaz két hétig - ne kelljen dolgoznia. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

Átvinni a következő évre pedig csak a következő esetekben lehet:

  • az adott évre szól az a szabadság is, amelyből kevesebb mint 5 nap jut a következő évre
  • ha valaki októbertől dolgozik az adott cégnél, akkor március 31-ig veheti ki a neki járó szabadságot
  • ha a munkaadónál van kollektív szerződés, akkor a szabadság negyedét lehet áttolni a következő évre
  • ha a munkaadó és a dolgozó írásban egyezséget köt, akkor akkor az életkor szerint járó pótszabadságot a következő év végéig lehet kiadni. Erről azonban minden évben újból meg kell állapodni a munkaadóval.

Fontos szabály, hogy a szabadságot megváltani, azaz kifizetni nem  lehet, kivéve, ha megszűnik a munkaviszony.  A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani

Forrás: napi.hu

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció