A munkavállalók lakcímeként szolgál a munkáltató tulajdonában lévő lakás. Lehet-e nekik adómentes mobilitási célú lakhatási támogatást nyújtani? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt az adozona.hu oldalán.
Kérdéseit az alábbiakban részletezte olvasónk. Kérem a személyijövedelemadóról szóló törvény tárgykörébe tartozó mobilitási célú lakhatási támogatás nyújtásával kapcsolatban az alábbi kérdésekben szíves állásfoglalásukat. Az szja-törvény 1. számú melléklet 9.7.2. bekezdésének a) pontjában meghatározott adómentességi feltételek esetében az állandó lakóhely, illetve 2018. január 1-jétől a lakcímnyilvántartásban szereplő regisztrált lakcím értelmezésében kérném szíves segítségüket azon munkavállaló esetében, akinek a foglalkoztatása 2017. január 1-jét megelőzően kezdődött, mivel az szja-törvény 89. § (4) bekezdése alapján részére is nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás. Mivel a munkáltató tulajdonában lévő lakásban való lakhatás természetes velejárója, hogy a munkavállaló lakcímként ezen ingatlan címére jelentkezik be (közművek átírása, posta stb. miatt), illetve életvitelszerűen ebben lakik, kérdésként merül fel, hogy az szja-törvény 1. számú melléklet 9.7.2. bekezdésének a) pontjában meghatározott adómentességi feltételek vizsgálatakor a munkavégzés kezdetekor hatályos, a társasági tulajdonban álló lakáshoz jutás időpontjában hatályos, vagy a mobilitás célú lakhatási támogatás juttatásakor hatályos állandó lakcímet (lakcímnyilvántartásban szereplő regisztrált lakcímet) kell-e figyelembe venni. Az alábbi két konkrét esetben jogosult-e adómentes mobilitás célú lakhatási támogatásra a munkavállaló, illetve mikori időpontban hatályos lakcíméről tegyen nyilatkozatot:
1. Azon munkavállaló, akinek foglalkoztatása 2017. évet megelőzően, például 2010-ben kezdődött, és 2010-től a munkáltató tulajdonában lévő lakásban lakik, amiért piaci ár alatti lakbért fizet (a piaci ár és a fizetett lakbér különbözetére a kifizető levonja és megfizeti a törvény szerinti adókat), nincs a tulajdonában, résztulajdonában a munkavégzés helyétől viszonyított 60 kilométeres körzetben lakóingatlan, viszont állandó lakcíme 2011-től a munkáltató tulajdonában lévő lakóingatlan címére van bejegyezve, jogosult-e az adómentes mobilitási célú lakhatási támogatásra?
2. Ha egy újonnan (2017. június 1-jén) belépő munkavállalónak, aki minden adómentességi feltételnek megfelel, társasági tulajdonban lévő lakást biztosít a munkáltató társaság, 2017. június 1-jétől a piaci lakbér munkavállaló által meg nem térített részére mobilitási célú lakhatási támogatást nyújt a társaság, majd 2017. júliusban a munkavállaló állandó lakcímét a társaság tulajdonában álló lakás címére változtatja, jogosult lesz-e továbbra is az adómentes mobilitás célú lakhatási támogatásra?
A szja tv. 1. számú mellékletének 9.7.2. pontja három egyidejűleg teljesítendő feltételt állít a mobilitási célú lakhatási támogatás nyújtásához, miszerint az olyan esetben nyújtható, amely esetben a munkavállaló
♦ állandó lakóhelye (2018-tól a lakóhelye) és a munkavégzés helye legalább 60 kilométerre van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye (2018-tól a lakóhelye) közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja;
♦ nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és
♦ nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával
a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 kilométert, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.
Az általam ismert hivatalos (NGM) értelmezés szerint, ez azt jelenti, hogy a mobilitási célú lakhatási támogatásra nem jogosult az, akinek a támogatással érintett lakás – akár a munkavégzés kezdetekor, akár a mobilitás célú lakhatási támogatás juttatásakor – nem tartózkodási helyként, hanem lakóhelyként van feltüntetve a lakcímkártyáján.
Forrás: adozona.hu
