A munkát vállaló diákok többféle jogviszony keretében foglalkoztathatók. A leggyakoribb formák: a munkaviszony, a megbízási jogviszony, iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás. Érdemes kiemelni, hogy a diákmunkával szerzett jövedelem – más jövedelemhez hasonlóan – adóköteles – írja az Origo.

A Gyulai Törvényszék a fiatal generáció jogtudatosságának fokozása érdekében fontosnak tartja a diákok széles körű tájékoztatását az őket érintő aktuális jogi kérdésekről. A nyári szünidő beköszöntével országszerte rengeteg diák tervezi, hogy az iskolai szünetet nem pihenéssel, hanem munkával tölti el.

Mielőtt azonban belevágnak, érdemes tájékozódni a nyári diákmunka feltételeiről, és arról a szabályozási környezetről, mely alapvetően meghatározza a fiatalok foglalkoztatását – áll a törvényszék írásában.

Többféle jogviszony keretében

A munkát vállaló diákok többféle jogviszony keretében foglalkoztathatók. A leggyakoribb formák: a munkaviszony, a megbízási jogviszony, iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés, az egyszerűsített foglalkoztatás. Érdemes kiemelni, hogy a diákmunkával szerzett jövedelem – más jövedelemhez hasonlóan - adóköteles.

Munkaviszony esetében a foglalkoztatás feltételeit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) határozza meg. Rögzíti, hogy munkavállaló csak az a természetes személy lehet, aki 16. életévét betöltötte.

Ezen életkor előtt két esetben lehet dolgozni. Munkavállaló lehet az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.

Másrészt, a gyámhatóság engedélye alapján bizonyos kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.

Törvényes képviselő, fiatal munkavállaló

Lényeges, hogy a fiatal munkavállaló törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt, és hozzájárulására van szükség a munkaszerződés módosításához, megszüntetéséhez is.

Aki nem töltötte be a 18. életévét, az fiatal munkavállalónak minősül, és szigorúbb törvényi védelmet élvez. Például az Mt. fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell a 18. életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására.

Így például egy 16 éves diák megbízási jogviszony vagy alkalmai munkavégzés keretében sem dolgozhat napi 8 óránál többet, és egyáltalán nem dolgozhat éjszaka (22-06 óra között).

A munkáltatók és a diákok szempontjából is egyszerű foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezeti tagság keretében megvalósuló munkavégzés. Ennek szabályait a 2006. évi X. törvény (Szövetkezeti törvény) tartalmazza. E forma lényege, hogy az iskolaszövetkezet és a nappali tagozaton tanuló diák között jön létre a munkaviszony, a tényleges foglalkoztató pedig az iskolaszövetkezettel köt szerződést.

A diákok egyszerűsített foglalkoztatás keretében is vállalhatnak munkát. Ezt a foglalkoztatási formát a foglalkoztatók általában akkor választják, ha a mezőgazdasági, illetve turisztikai idénymunkára, esetleg filmipari statisztaként kívánják határozott időre foglalkoztatni a diákokat.

A munkáltató fizeti a közterhet, és a munkavállaló nem válik biztosítottá sem (diákok esetében a fennálló tanulói jogviszony folytán ennek nincs jelentősége), de például nyugellátásra jogosultságot szerez.

Forrás: Origo

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció