Az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója szerint az lenne a természetes egy munkaerőpiacon, hogy a kereslet és a kínálat egymásra talál, Magyarországon azonban egyszerre van tartós munkaerőhiány és százezres nagyságrendű munkanélküliség. Úgy látja, a szakiskolai képzést alapjaiban kellene átgondolni, az álláskeresési járadékot pedig hosszabb ideig kellene folyósítani.

Az Egyensúly Intézet a munkaerőpiac illeszkedési zavarairól készített kutatást. Ebben megmutatják, jelenleg mi a probléma, és hogy ezt meglátásuk szerint hogyan lehetne orvosolni. A kutatást itt lehet elolvasni.

Filippov Gábor kutatási igazgató az ATV Egyenes beszéd című műsorában arra a kérdésre, hogy aki akar, az valóban tud-e dolgozni, azt mondta: az lenne a természetes egy munkaerőpiacon, hogy a kereslet és a kínálat egymásra talál. Magyarországon sajátos módon az a helyzet, sőt, még a járvány előtti időszakban is az volt, hogy közel 100 ezer munkahely volt tartósan üres, miközben több mint 200 ezren kerestek munkát, vagyis a kereslet és a kínálat nem talált egymásra.

Szerinte az egyik ok a képzettségbeli elcsúszás: az oktatási és szakképzési rendszerrel problémák vannak, ugyanis a munkaerőpiacon mindig egy kicsivel magasabban képzett embereket keresnek, mint amilyen munkaerő rendelkezésre áll. Eközben gyakran az emberek eggyel alacsonyabb képzettséget igénylő munkát végeznek, mint amilyen képzettségük valójában van - tette hozzá.

Az adatokból kiderül, hogy velünk él egy több évtizedes mítosz, a diplomás túlképzés mítosza, aminek semmi alapja nincs - jelentette ki Filippov Gábor, aki szerint ezzel szemben a diplomások gyakorlatilag azonnal találnak munkát az adatok szerint, diplomás munkanélküliség szabad szemmel láthatóan nem létezik Magyarországon. Lehet, hogy ezek az emberek nem a saját szakmájukban dolgoznak, de olyan készségekre tesznek szert az oktatásuk során, aminek köszönhetően más munkakörben gyorsan munkát tudnak találni.

A kutatási igazgató szerint akik nagy problémával küszködnek, és sokan vannak, mintegy egymillióan, azok a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, az ő körükben tart akár évekig is a munkakeresési folyamat.

A szakmunkásképzésben az a mítosz tartja magát, hogy a gyakorlati képzésben a közvetlen piaci igényekre kell helyezni a hangsúlyt, de közben a világ trendjei azt mutatják, ez nem igaz, az alapkészségek fejlesztése, az írni, olvasni, tanulni tudás is legalább olyan fontos, mint a gimnáziumi képzésben, ugyanis a szakmunkások is egyre több olyan feladattal szembesülnek, ahol ezekre is szükség van - mutatott rá. Filippov Gábor szerint alapjaiban kellene átgondolni a szakiskolai képzést.

Ugyanakkor nem csak az alacsonyabb képzettség a baj, hanem az is, hogy sokszor a munkavállalónak a 10-20 kilométeres ingázás is gondot okoz, vagy éppen a tömegközlekedés nem illeszkedik a munkaidejéhez. Ez egy "apró homokszem a gépezetben", de ha segítené az állam például az ingázást, sok ember munkához juthatna - mondta a kutatási igazgató.

Arra a kérdésre, hogy a támogatások elérik-e céljukat, Filippov Gábor azt válaszolta: a jelenlegi álláskeresési támogatási rendszer sok szempontból nem látja el, sőt, akár akadályozza is a célját. Az álláskeresési járadék jelenleg 3 hónapig jár Magyarországon, de a kutatási igazgató megjegyezte, hogy csupán egyetlen olyan negyedév volt az elmúlt 15 évben a statisztikák szerint, amikor 10 hónapnál rövidebb időbe telt munkát találni. Ezért szükség lenne arra, hogy ezt a támogatást hosszabb ideig folyósítsák.

Forrás: atv.hu