Holnap hárman leszünk 180 emberre. Nem fog menni, most is szanaszét szoptuk magunkat – fakadt ki július végén egy vacsoráztatás után egy Balaton-parti szálloda felszolgálója az ügyeletben lévő recepciósnak. A helyzet egyáltalán nem egyedi, a teljes szektor nagyon súlyos munkaerőhiánnyal küzd. A nyár elején a szállodások egy része még bízott benne, hogy az újranyitás után fel tudják tölteni az állományt, de azoknak, akik a járvány alatt valamiért elmentek, az esetek nagy többségében esze ágában sincs visszatérni – írja a g7.hu.

Tízezrek hiányoznak a hotelekből és éttermekből

Bár júniusban már elkezdett felpörögni a hazai turisztikai szektor, a vezető szállodás cégek egyelőre nem kezdték el nagyüzemben visszavenni a korábban elküldött alkalmazottakat. A szektorban ténykedő 25 legnagyobb vállalat létszáma az áprilisi mélyponthoz képest alig 4 százalékkal nőtt, és még mindig harmadával elmaradt a járvány előtti szinttől. Az elmúlt két hónap bővülése ráadásul kizárólag a vidéki szállodákat fenntartó társaságoknak volt köszönhető: a láncoknál és a fővárosi hoteleknél továbbra is lényegében stagnál az alkalmazottak létszáma.

Utóbbi persze érthető, hiszen Budapesten külföldi turisták híján nagyon lassan indul újra az élet, miközben vidéken a belföldi turizmus – akárcsak tavaly nyáron – kifejezetten erős nyári szezont hoz a hotelcégeknek. Összességében azonban a vendégéjszakák számának alakulása mind a fővárosban, mind vidéken gyorsabb létszámbővítést indokolna.

A szállodaiparban egyébként tudják ezt, és vennének is fel embereket, ha lenne kit, de nincs.

Pedig a szektorban tényleg sok alkalmazottat kellene pótolni. A statisztikai hivatal adatai szerint az idei első negyedévben 50 ezerrel kevesebben dolgoztak a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén, mint egy évvel korábban. Számításaink szerint csak a 25 legnagyobb szállodás cégtől nagyjából 3400 alkalmazott lépett ki a járvány kezdete és idén április között. A többségüket elküldték, de a G7-nek nyilatkozó ágazati szereplők szerint a bizonytalanság miatt sokan maguk álltak fel, és kerestek más megélhetést.

A bizonytalanság az, ami most is sokakat visszatart attól, hogy a turizmus vagy a vendéglátás területén vállaljanak munkát. Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének júliusban megválasztott elnöke szerint

azoknak, akik az elmúlt másfél évben elhagyták a szakmát a 95 százaléka nem is akar visszatérni.

Ez alsó hangon 30-35 ezer embert jelent, ennyi alkalmazott biztos hiányzik most az ágazatból.

Szobát takarító marketingesek

A hiány teljesen általános, lényegében minden területre kiterjed, de vannak olyan munkakörök, ahol különösen súlyos a helyzet. Szobalányt például annyira nem találnak a cégek, hogy hallottunk olyan történetet, amely szerint a labdarúgó Európa-bajnokság alatt az egyik nagyobb fővárosi hotelben a marketingesek takarították a szobákat. Sokan panaszkodtak felszolgáló- és szakácshiányra is, a műszaki alkalmazottakat pedig az építőipar szívta el, sokukat úgy tűnik végleg.

A kialakult helyzet a szektoron belüli konfliktusokat is élezik. A szállodások nehezményezik például, hogy az étteremnyitást követően olyan vendéglátósok csábították el a leállás idején általuk fizetett alkalmazottaik egy részét, akik a járvány kezdetén az első pillanatban elküldték szinte minden munkatársukat. Emellett egyfajta Budapest-vidék verseny is kibontakozóban van.

Ahogy a 25 legnagyobb cég adatiból is látszott, az előbb éledező vidéki szállodák a felvételeket is előbb kezdték meg, és ezek a vállalatok is tudtak alkalmazottakat elcsábítani a fővárosi hotelekből.

Látunk egy olyan trendet is, amely szerint az eddig Budapesten aktív szakemberek figyelme egyre inkább a vidéki szállodaipar nyújtotta lehetőségek felé irányul, több vezetőt is igazoltunk az elmúlt időszakban a fővárosból

– válaszolta kérdésünkre Labossa Lajos, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels kommunikációs igazgatója.

Mindez azt jelzi, hogy a hiány miatt rendkívül erős a verseny a szektorban a munkaerőért, különösen a jól képzettekért. Ez durván felhajtja a béreket, hiszen a cégeknek egymásra kell licitálnia az új munkatársakért. Nemcsak az új belépőknek kell azonban többet fizetni: ha a hotelek el akarják kerülni a bérfeszültséget, akkor a meglévő munkatársak fizetését is emelni kell. Különösen fontos ez egy olyan demoralizáló időszak után, mint amilyen a tavalyi járványhelyzet volt a szállodaiparban: a régi munkatársak nem érezhetik azt, hogy miután hónapokig kitartottak a leállás idején is munkaadójuk mellett, az kevésbé becsüli meg őket, mint a frissen érkezőket.

Baldauf Csaba lapunknak azt mondta: masszív kétszámjegyű béremelkedés várható a szektorban. Az általa vezetett alsópáhoki Kolping Hotelben például

már a júniusi nyitásnál 10 százalékos általános fizetésemelés volt, és ezt valószínűleg januárban is meg kell majd ismételniük.

A most felvetteket azonban még így sem könnyű maradásra bírni, nagyon nagy a fluktuáció: a tapasztalatok szerint az új munkatársak kétharmada nem tölti ki a próbaidejét, és az első 3 hónapban kilép.

Nem lesz több leállás

Ráadásul ez messze nem a folyamat vége. Ha Budapesten is jobban beindul a turizmus, akkor még nagyobb lesz a verseny a munkaerőért az országon belül. A hiány azonban egyáltalán nem magyar sajátosság, nagyon hasonló a helyzet Ausztriában és Németországban is. Márpedig ha ismét olyan szabadon lehet majd mozogni az országok között, mint a járvány előtt, akkor elég jó esély van rá, hogy az ottani hotelek kelet-európaiakkal próbálják majd betölteni az üres állásokat. Ez pedig Magyarországon tovább ronthatja a szállodák szempontjából amúgy is rossz munkaerőpiaci helyzetet, és még feljebb hajthatja a béreket.

A fizetések drasztikus emelésével ugyanakkor a cégek tizenkilencre húznak lapot.

Emelkednek a bérek, hatalmas az igény a szakképzett munkavállalókra, viszont a bevételek ezzel egyáltalán nem növekednek arányos mértékben. Nagyon veszélyes spirálba sodródhatunk, átgondolt, hosszútávú felépülést szolgáló, külső segítségre lenne szükség

– mondta a G7-nek Blandl Judit, a Mellow Mood Hotels igazgatója.

A szektor számára a kormányzat tavaly adott olyan kedvezményeket és támogatásokat (még ha ezek jelentős része nem is iparágspecifikus volt), amelyek segítették a túlélést, a munkaerő-helyzet kezelésére azonban ezek nem elegendőek. Baldauf Csaba a G7-nek azt mondta: a szövetség szeptember 1-jei ülésén napirendre veszi ezeket a kérdéseket, és utána a kormányzathoz is igyekeznek majd eljuttatni álláspontjukat.

Az elnök szerint érdemes lenne átgondolni, hogy ki lehet-e terjeszteni vagy meg lehet-e hosszabbítani néhány olyan, a jelenlegi tervek szerint megszűnő támogatást, illetve segítséget, amelyek vagy növelik a szállodaipari cégek bevételeit vagy csökkentik a kiadásaikat, esetleg tovább fehérítik a szektort. Ilyen lehet a SZÉP-kártya járulékmentességének megtartása, a turisztikai fejlesztési hozzájárulás kitolása, a szervízdíj kiterjesztése vagy a hitelmoratórium meghosszabbítása. Emellett szükség lenne egy olyan direkt foglalkoztatási támogatásra is, amely a kialakult munkaerőpiaci helyzetet kezeli: például járulékmentességre, ami lehetővé tenné a bérek növelését.

A szektor szereplői szerint azonban legalább ilyen fontos lenne, hogy a kormányzat egyértelműen deklarálja, nem lesz több teljes leállás.

Erre egyébként az ágazatban nem is nagyon számítanak, még úgy sem, hogy a negyedik hullám érkezését mindenki biztosra veszi. A többség ugyanakkor úgy gondolja, hogy teljes szállodazárt biztosan nem rendelnek el még egyszer, legfeljebb a védettségi igazolást írják újra kötelezően elő. Azaz ha felfut a fertőzésszám, akkor ismét csak az oltottak mehetnek majd szállodába. Addig azonban, amíg ezt nem lehet biztosra venni, a munkaerőfelvétellel is sokkal nehezebb dolga lesz a hoteleknek, hiszen rengeteg embert épp ez a bizonytalanság tart vissza attól, hogy a turizmusban vállaljon munkát.

Forrás: g7.hu