Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kedvezően alakultak a 2020-as nettó átlagbérek, az Eurostat közel sem mutat ennyire optimista képet. Székely Tamás, a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a KSH inkább felel meg a kormánypropagandának, mint hiteles információknak.

A napokban frissítette a 2020-as adatokkal a nettó átlagbérekre vonatkozó tagállami statisztikáját az Eurostat. Az országos átlagkereset mellett a két gyermeket nevelő családok keresete is a legalacsonyabb lett tavaly Magyarországon az unión belül.

Az mfor cikkéből kiderül, hogy Magyarországon az elmúlt pár év arról a bizonyos bérrobbanásról szólt, aminek következtében évről évre 10 százalékot is meghaladó mértékkel növekedtek az átlagos keresetek. A folyamatot tavaly még a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák sem tudták megtörni, több mint 9 százalékkal nőtt tovább az átlagbér Magyarországon (természetesen csak az 5 főnél több dolgozót alkalmazó kört figyelembe véve, a KSH módszertanának megfelelően). 

Bár a hazai statisztikák kedvezően alakulnak, és a bérnövekedés üteme rendre felbukkan a kormánypropagandában is, ugyanezek a számok nemzetközi összehasonlításban már közel sem adnak okot ilyen fokú büszkeségre. Ez abból adódik, hogy a KSH a nettó átlagkereseteket úgy számolja, hogy az összes nettó bevételt az összes munkavállalóval osztja el. Ez pedig erősen torzított eredményt ad. Az Eurostat ezzel szemben mediánt számol, ami annál megbízhatóbb képet ad a nagy bérkülönbségeket is magában foglaló adatok esetében.

Székely Tamás, a VDSZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke az Esti gyorsban arról beszélt, hogy szerinte sincsenek rendjén a KSH adataival, noha ugyanazokkal az adatokkal dolgozik, mint az Eurostat, mégsem ugyanarra az eredményre jutnak. Székely szerint erről nem az európai szervezet tehet.

A 2020-as évek adataival kapcsolatban megjegyezte, hogy azok híven tükrözik a kormány teljesítményét a koronavírus-járvány okozta munkaerőpiaci válság kezelésével kapcsolatban. A nemzetközi adatokból az is világosan látszik, hogy más tagállamok jelentős bértámogatást adtak a lakosságnak, míg ezek itthon nem történtek meg.

Ennek hozadéka, hogy nagyon kemény bértárgyalásokat kell folytatni, hogy legalább minimális béremelést kiharcoljanak a munkavállalók. A helyzetet súlyosbítja, gazdaság visszaesése tükrében rendkívüli infláció.

Forrás: Klubrádió