A soproni határátkelő csökkenő forgalma is jelzi, hogy a növekvő osztrák munkanélküliség következtében egyre több magyar veszíti el ausztriai állását – írja a Népszava.

 Akinek nincs bejelentett állandó lakcíme Ausztriában, annak ott nem jár a munkanélküli segély. Magyarországon  pedig három hónapig legfeljebb nettó 120 750 forint az álláskeresési járadék, amivel a jóval magasabb fizetéshez szokott, de külhoni állásukat elvesztők nincsenek kisegítve. Ezért sokan nem is kérnek a hazai munkanélküli ellátásból, inkább újabb ausztriai munka után néznek, bár mostanság a sógoroknál sem jók a kilátások. 

Múlt év októberében még 93 000, egy évvel később 1300-zal kevesebb magyar dolgozott Ausztriában, ami ránézésre nem sok. Más a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy jó néhány esztendőn át évente hozzávetőlegesen 6 százalékkal emelkedett a kint dolgozók száma, aztán a koronavírus-járvány óta mintegy 10 000-rel csökkent. Burgenlandban jelenleg 18 000-en vannak.  Az osztrák munkabértámogatás időtartamát a kormány október elsejétől további hat hónappal, 2021. március 31-ig tolta ki.

Kedvező változás, hogy a munkateljesítmény a korábbi tíz százalék helyett akár nulla is lehet, magyarán munkavégzés nélkül is igénybe vehető a kurzarbeit. Az eljárás viszont szigorúbb lett, most már gazdasági indoklást is elvárnak az igénylésekor, illetve ha több mint öt munkavállalót érint, akkor könyvelő, vagy könyvvizsgáló igazolását is kéri a hivatal.

- A kollégáimmal attól tartunk, hogy meglesz a böjtje annak, hogy kimaradtunk a bértámogatásból - mesélte az egyik burgenlandi élelmiszer-nagykereskedelmi vállalkozás kapuvári raktárosa.

- A főnökünk ugyanis arról tájékoztatott, hogy a vírus miatt kevesebb a munka, ezért három hónap után újból igénybe venné a 80-90 százalékos állami bértámogatást, és mindenkit kurzarbeitre jelentene be. Ez magától értetődő lépés volt, amihez megkapta a jóváhagyó aláírásunkat is, hiszen az utóbbi időben a heti 38,5 helyett már csak 20-25 órát dolgoztunk a pénzünkért. Ezután vártuk az alacsonyabb novemberi fizetést, én például 200 euróval kevesebbet, de kiderült, hogy a teljes bérünket átutalták, sőt a 14. havit is. Ezen meglepődtünk, és most félünk, mert a sejtésünk az, hogy a tulajdonos azért nem kérte a kurzarbeitet, nehogy ez legyen az elbocsátás akadálya.

Az másoknak is feltűnt, hogy a járvány második hullámának megjelenésétől kezdve mérséklődött az érdeklődés a kurzarbeit iránt, és már kevésbé fontos szempont, hogy ne szűnjön meg a dolgozók munkahelye.

 - Engem már kirúgtak, a munkaadó azzal indokolta, hogy csődöt jelentett - panaszkodott a magyar ingázó, akinek több ismerőse is hasonlóképpen járt. - Nekem még van munkám, ami annak is köszönhető, hogy a kurzarbeit minden vállalkozásnak segített, ez abból is látszik, hogy idén ugyan megnőtt a csődök száma, de a tavalyinál mégiscsak kevesebb a fizetésképtelen osztrák cég - hangsúlyozta a burgenlandi Neufeldben (Lajtaújfalun) élő fiatal magyar logisztikus.

 Ám aki azt gondolja, hogy a támogatással a talpon maradás és a bedőlés határán billegő cégek is megmenekülhetnek a csődtől, azok tévednek, ezért tovább fog emelkedni a munkanélküliek száma - tette hozzá.

Azon a Magyar Szakszervezeti Szövetség szombathelyi irodájának tanácsadói is megdöbbentek, akik az Ausztriában dolgozó magyarok szociális és adójogi ügyeivel foglalkoznak, hogy októberben hozzávetőleg hatezerrel csökkent a tőlünk kikerült munkavállalók száma, míg a máshonnan érkezett külföldieknél nem volt ekkora a visszaesés.

- A szigorú korlátozások következményeképpen a vendéglátásban és a szállodaiparban számítani lehetett a veszteségcsökkentő létszámleépítésre - mondta Szabó-Varga Krisztina tanácsadó.

- Annál is inkább mivel a nyári szezon rövidebb volt, és bizonyára a téli is az lesz. Ilyen körülmények között a munkaadók sajnos még arra sem tudtak tekintettel lenni, hogy kikre számíthattak a kritikus helyzetekben, ezért sok ügyfelünket igen nagy csalódás érte, amikor nem hívták vissza a biztosnak hitt munkahelyére. Azok valamivel jobban jártak, akik osztrák munkanélküli segélyre jogosultak, hiszen havonta körülbelül 1000 eurót (350 ezer forintot) kapnak, és úgynevezett foglalkoztatási ígérvénnyel is rendelkeznek arra az esetre, ha újból üzemel az étterem, vagy a szálláshely, ahol dolgoztak.

A bökkenő csupán az, hogy a magyaroknak többnyire Tirol, Voralberg, Karintia és Salzburg tartomány valamelyik síparadicsomában sikerült állást találni, ahol egyelőre nem nyitnak ki, ezért sejthetően még több embert fognak elbocsátani.

Az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatóiparban jóval kevesebb volt a felmondás, a többséget rövidített munkaidőben foglalkoztatják, és az állam ezeken a munkahelyeken a kieső béreknek általában a 80 százalékát pótolja. Dallos Bertold, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) munkatársa úgy gondolja, hogy korai még a dolgozók tömeges elbocsátásáról beszélni. Az mindenesetre már most valószínűsíthető, hogy felmondások lesznek. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez a folyamat összességében milyen méreteket ölt majd, és hogyan hat a magyarokra, akiket az első hullám érzékenyen érintett, mert sokan elveszítették a munkájukat.

Az ausztriai munkavállalóink számának kiugró visszaesését azzal magyarázta, hogy a vendéglátóhelyeken és a szállodákban igen sok a magyar dolgozó, és ez az ágazat az egyik nagy vesztese a koronavírus-járványnak. Ront a foglalkoztatási statisztikán, ha az osztrák helyett a magyar hatóság kötelezi az ausztriai magyar dolgozót házi karanténra, mivel az itthoni határozatra az osztrák állam az ottani cégnek, nem fizeti meg az alkalmazott munkabérét a kieső időre. Így előfordul, hogy a munkaadó inkább elküldi, mintsem, hogy ezt az összeget a saját zsebéből kifizesse. Akit közös megegyezéssel küldenek el, és elfogadja, mert írásbeli ígérvényt /Einstellungszusage/ kap arról, hogy amint lehet visszaveszik, pórul járhat, hiszen ezeknek a dokumentumoknak nem mindig lehet jogi úton érvényt szerezni. (Ide kívánkozik, hogy a magyar gyakorlat halovány árnyéka az osztrák munkahelyvédelemnek, hiszen itthon csak egy ágazatot - a turizmust és a vendéglátást - támogat ilyen formán a kormány, miközben az elbocsátások minden területen folyamatosak. A cégek minden fórumon hangoztatják, hogy igényelnék a bértámogatási program hazai, ismételt bevezetését, ám kérésük süket fülekre talál.)

Sok a tartós munkanélküli is Ausztriában

Az Osztrák Munkaügyi Hivatal (AMS) adatai azt mutatják, hogy nyugati szomszédunk az áprilisban elért eddigi 571 ezres rekord után időlegesen csökkenteni tudta a munkanélküliek számát, ami novemberben ismét nőtt. Egy hónap alatt 25 000-rel, így 457 ezer regisztrált állástalan van Ausztriában. Az előző év novemberéhez viszonyítva ez 30,5 százalékos emelkedés. A leginkább munkaképes korosztályban (25-49 évesek) 28 százalékot ugrott az állástalanok aránya. Tartósan munka nélkül 127 ezren vannak, számuk egy év alatt 36 százalékkal nőtt. Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) a tartósan állástalanok további növekedését valószínűsíti, és azt is, hogy több mint háromszor annyi embert fog érinteni, mint tíz évvel ezelőtt. 

Forrás: Népszava