December második hetében megjelentek a júniusi részletes munkaerő-piaci adatok. A Központi Statisztikai Hivatal most publikált adataiból kiderült, hogy júniusban 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek a koronavírus-járvány első hullámának a végén – írja a Portfolio.

 Hogy miért foglalkozunk most a júniusi adatokkal? Azért, mert a KSH most adta ki azokat. Mostanában ugyanis nem a munkaerőpiac az a szektor, amelyikre naprakész információkkal rendelkezünk. Éppen ezért a Portfolio az elmúlt hónapokban többször is kérte a KSH-t, hogy ossza meg ezeket a munkanélküliségi adatokat a nyilvánossággal, de mindezidáig elzárkóztak ettől.

Nem tükrözi a valóságot a hivatalos adat

Habár a hivatal számára már rendelkezésre állnak az októberi munkanélküliségi statisztikák is, mégis a járvány második hullámának kellős közepén ismerhettünk meg négy hónappal ezelőtti, az első hullám végén jellemző számokat, amelyek arról szóltak, hogy hány magyar vallotta magát munkanélkülinek. Ez az úgynevezett önbesorolásos munkanélküliség.

Júniusban csaknem 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek, mindezidáig azonban csak annyit tudtunk, hogy a hivatalos adatok szerint abban a hónapban 215 ezer munkanélküli volt. 

Hogy mi okozza az eltérést? Számos tényező, de nagyrészt az, hogy a járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé. Így nem is jelennek meg a munkanélküliek között, mert egyrészt a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, másrészt nem is biztos, hogy azonnal munkába tudnak állni. Vagyis: a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát.

Milyen adatokat ismertünk eddig?

A KSH havi gyorstájékoztatójának már az októberi adatait is ismerjük. Ebből kiderült, hogy hivatalosan 200 ezer munkanélküli volt abban a hónapban. Ők azok, akik megfelelnek a „munkanélküliség kritériumainak”. A KSH-nak rendelkezésére áll az az adat is, amely azt mutatja be, hogy októberben hányan vallották magukat munkanélkülinek (önbesorolásos munkanélküliség), de ezt nem árulják el.

A járvány második hullámában is elkezdődött az első hullámban már jól ismert történet: a romló gazdasági helyzet miatt munkanélkülivé válókat a KSH nem a munkanélküliek táborába kezdte el besorolni, hanem nagyrészt az inaktívakhoz. Így nem emelkedik a hivatalos munkanélküliségi adat a második hullámban.

Az önbesorolásos munkanélküliség egyébként tartósan magasabb, mint a hivatalos adat. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a válság előtt is magasabb szinten mozgott, hiszen itt valóban nem kell megfelelni különböző kritériumoknak, elég, ha a felmérésben résztvevő válaszadó azt mondja, hogy neki bizony nincs munkája. Lehet azon vitatkozni, hogy ez így rendben van-e, mint ahogy azon is, hogy elegendő-e mindössze egy órát dolgozni egy héten ahhoz, hogy valaki foglalkoztatottnak számítson.

A lényeg azonban a 2020-as év vizsgálata. Amíg az önbesorolásos munkanélküliség azonnal jelezte tavasszal az egyre súlyosbodó gazdasági problémákat, addig a hivatalos adat csak nyáron kezdett érdemben emelkedni, amikor már stabilizálódott a helyzet. Addigra ráadásul sokan állást találhattak azok közül, akik tavasszal elveszítették a munkájukat, így a hivatalos munkanélküliség adat alapján tévesen azt mondhatnánk: nem is volt olyan vészes ez a válság tavasszal.

Hogy az önbesorolásos munkanélküliség alakulása áll közelebb a valósághoz, azt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regisztrált álláskeresőkről gyűjtött adatai is alátámasztják. Ugyanis a regisztrált álláskeresők száma is tavasszal indult emelkedésnek. Őszre azonban már javult a helyzet.

A KSH második negyedéves folyamatokat ismertető magyarázata így szól: "A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartott álláskeresők száma május–júniusban hasonló szinten volt, mint a szubjektív megítélés szerinti, ami a munkakeresők, munkájukat elvesztők számának jelentősebb növekedését mutatja a járvány sújtotta időszakban, mint amit önmagában az ILO-definíció szerinti mutató alapján láthatunk. Ennek az az oka, hogy a munkahelyüket elvesztett személyek közül nem tekinthetőek munkanélkülinek az ILO-definíció szerint azok, akik – elsősorban a megváltozott körülmények miatt – nem kerestek aktívan munkát és/vagy nem tudtak volna 2 héten belül munkába állni." (A KSH az ILO-definíció szerinti adatokat publikálja minden hónapban.)

Hogy mi a helyzet a járvány második hullámában? Mennyien tartják magukat most munkanélkülinek? Nos, a fenti grafikon hiányzó világoskék vonalát, ha a KSH-n múlik, akkor talán valamikor jövő tavasszal vagy nyáron majd kiegészíthetjük. Addig is érdemes figyelni a sötétkék vonalat (nyilvántartott álláskeresők), ami közel állhat a valósághoz, és amit minden hónapban a Portfolio is követ.

Forrás: Portfolio

A KSH kérésére közöljük a cikkhez írt megjegyzéseiket:

A cikk a Központi Statisztikai Hivatalra vonatkozóan egyrészt a valóságnak nem megfelelő, másrészt sértő állításokat fogalmaz meg:

1.) A cikkben állításuk szerint „... a Portfolio az elmúlt hónapokban többször is arra kérte a KSH-t, hogy ossza meg ezeket a munkanélküliségi adatokat a nyilvánossággal, de mindezidáig elzárkóztak ettől.".

A vonatkozó kérésre alapvetően nincsen szükség, mert a szubjektív megítélésük, önbesorolásuk alapján munkanélküliek számát rendszeresen közzétettük a Munkaerőpiaci folyamatok című kiadványunkban, amely minden felhasználónk számára elérhető a honlapunkon.

2.) Következő állításuk, hogy „... a járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé..." illetve „Amíg az önbesorolásos munkanélküliség azonnal jelezte tavasszal az egyre súlyosbodó gazdasági problémákat, addig a hivatalos adat csak nyáron kezdett érdemben emelkedni, amikor már stabilizálódott a helyzet..." szintén nem felelnek meg a valóságnak.

A KSH már a járvány első hulláma során is a minden hónapban megjelenő Foglalkoztatottság és a Munkanélküliség című gyorstájékoztatókban közzétette a munkaerőpiacon bekövetkezett változásokat, részletes információkat nyújtott a foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulásáról. Felhasználóink tájékoztatása érdekében már a 2020. január-márciusi Foglalkoztatottság/Munkanélküliség gyorstájékoztatókban (majd később folyamatosan) külön kiemelésre kerültek egyrészt a márciusi havi adatok – ez módszertani fejlesztést is igényelt a KSH részéről – másrészt a hangsúlyozottan közlésre került a hivatalos munkanélküliek létszáma mellett azon munkájukat elvesztők létszáma is, akiket a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően az inaktívak közé soroltunk. Tehát a hivatalos statisztikai adatok – módszertani előírásokkal összhangban - a lehető legrészletesebben bemutatták a munkaerőpiacon bekövetkező változásokat.

3.) Továbbra is fontosnak tartjuk azt, hogy a sajtó képviselőinek munkáját, így a Portfolio munkatársaiét is adatainkkal, információinkkal támogassuk, ezért a továbbiakban is állunk minden újságíró számára rendelkezésre akár az adatok hozzáférését, akár azok értelmezését illetően. Munkánkat e szemléletben végezzük annak ellenére is, ha utólagosan a Hivatal ellenállásaként értelmezik azt, ha egy rendkívül rövid, akár ultimátumszerűen megfogalmazott néhány órás határidőben fennakadást érzékelnek.