Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? Mi történt a korlátozások alatt azokkal, akik nem a hagyományos módon voltak alkalmazva, és hogy változott meg a cégek hozzáállása a járvány hatására? Fontos tudni, hogy a munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója válaszolt az összes kérdésre a Pénzcentrum oldalán.

Pénzcentrum: "Megéri" ma Magyarországon kölcsönzött munkavállalónak lenni? Milyen hátrányok érik, milyen előnyök illetik meg azokat, akik nem közvetlenül annál a cégnél vannak alkalmazásban, ahová nap mint nap bejárnak dolgozni? Bizonyos esetekben kényszerhelyzetről van szó?

Juhász Csongor: Természetesen minden munkavállalói élethelyzet más és más, de általánosságban semmiképp sem mondhatjuk el, hogy kényszerhelyzet lenne. 

A jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a munkáltatók hátrányosan megkülönböztessék a kölcsönzött és a belsős munkatársakat a munkabért a munkavégzés körülményeit tekintve. Sőt, számos előnye is lehetséges ennek a jogviszonynak.

A Pénzcentrum cikke itt érhető el.