A járvány után átalakulnak a globális termelési láncok, s ennek a folyamatnak Magyarország és a régió is nyertese lehet – állítják a Coface elemezői.

A koronavírus járvány elsőként a Kína gazdaságot küldte padlóra, hisz a járvány kitörésekor először a távol-keleti ország gyárai álltak le, ami még a válság kiteljesedése előtt nullázta a globális partnereik termelését elsősorban az USA-ban és az EU országaiban. Már az év elején több hazai üzletember felvetette, hogy a vállalatvezetőknek okulniuk kell abból, hogy már a második-harmadik világjárvány indul el Kínából, s ez elég ok arra, hogy a hosszú beszállítási, ellátási láncok létjogosultságát felülvizsgálják.

A Coface hitelbiztosító a napokban publikált elemzésében úgy látja, hogy Kína valószínűleg a járvány után sem veszíti el globális beszállítói pozícióját, de a járvány utóhatásaként megjelenő kockázatcsökkentő folyamat lehetőségeket teremthet a közép-kelet-európai országok számára is, hogy növeljék részesedésüket az ellátási láncokban.  A francia elemzők szerint a részesedésszerzéshez komoly változásokra van szükség a régiónkban: ma a régió átlagos munkaerőköltsége még mindig fele-harmada a nyugat-európai átlagnak, ám ez a versenyelőny nem elegendő, ráadásul a kelet-európai gazdaságok termelékenysége is kívánnivalót hagy maga után.

 Ahhoz, hogy a globális ellátási láncok átalakulásából profitálni is tudjon a régió, az elemzők szerint minőségi változásra van szükség, amit a robotizálásban jelöltek meg. A térség gazdaságai az elmúlt időszakban növelni tudták a termelékenységüket az automatizálás és robotizálás egyre szélesebb körű alkalmazásával, ám az ilyen befektetések fokozására van szükség a jövőben, akkor tudnának igazán sokat profitálni az ellátási láncok átalakításából.

A robotizálás már most jelen van régió gazdaságban, hisz az autóipar révén jelentős az ágazat automatizálása, erre példaként Szlovákiát említi a tanulmány, ahol magasabb arányú a robotok használata, mint a német autóiparban. Csehországban a számítógépgyártásban és az elektronikai iparban olyan elterjedt a robotok alkalmazása, mint a Németországban vagy Franciaországban.

Magyarországon a autóipari termelés mintegy hat százalékát állítják elő automatizált technológiákkal, ami szintén meghaladja a német átlagot. Ugyanakkor az Eurostat adatai szerint más ágazatokban – vegyipar, kohászat, gépgyártás vagy a logisztikai terén a magyar gazdaságban kisebb a robotizáció, mint a V4-ek többi  tagállamában, vagyis, ha valóban ez jelenti a kiutat a régió számára, akkor a hazai ipar némileg lemaradt a még el sem kezdődött versenyben.

A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy az elektronikai cikkeket és alkatrészeket gyártó cégek, gépipari, vegyipari és szállítmányozással foglalkozó vállalatok térképére is felkerülhet a régió. Emellett az információtechnológiai szolgáltatásoknak is helyet adhat a közép-kelet-európai térség. Különösen, ha az érintett országok, köztük Magyarország fokozni tudja a digitalizáció fejlesztését célzó beruházásokat.  

Demográfia és robotizáció

A koronavírus-járvány kitörése óta eltel hónapokban a világon mindenütt, így a régiós gazdaságokban újra megjelent a tömeges munkanélküliség. Különösen szembetűnő a változás a magyar gazdaságban, ahol az elmúlt években rendre a képzett munkaerő hiányára panaszkodtak a vállalatvezetők – sőt nem egy jegybanki elemzés ezt a problémát emelte első helyre, amely akadályozza a magyar gazdaság rövid távú fejlődési lehetőségeit. A Coface elemzői szerint, amint a gazdaság működése helyreáll, visszatér ez a gond is, vagyis az elöregedő társadalom, és kivándorlás miatt szűkülő munkaerőkínálat. Ezen gazdaságokban az automatizálás elterjedése fokozhatja a termelékenységet, sőt lehetővé teszi a gyártást a járvány/pandémiás időszakokban, amelyek a jövőben is előfordulhatnak. A versenyképesség növekedése mellett a termelékenység fokozása is kulcskérdés, ezért az elemzők szerint a kormányoknak fokozniuk kell a külföldi befektetések további beáramlását a régióba. 

Forrás: Népszava