Nagy csapást mért a koronavírus-járvány miatti leállás az egyébként is válság sújtotta autóiparra, a szakszervezeti alelnök szerint pedig az újabb nyári leállás tovább ronthat a helyzeten. Bár a negatív hatások ellenpontozásának céljából a munka törvénykönyvét „fellazították”, a munkáltatók nem rendelkeznek a lehetőségek kihasználásához szükséges szakértelemmel – mutatott rá az alelnök.

Már biztos, hogy nyáron újabb 2-3 hétre leállnak az autógyárak – erősítette meg László Zoltán a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke az ATV Start című műsorában. Ez azt jelenti – magyarázta az alelnök – hogy a beszállítóknak nem lesz megrendelése, melynek következtében nagyjából 170 ezer embernek nem lesz munkája.

László Zoltán szerint ez „normál helyzetben” nem lenne probléma, ám sok munkavállaló a járvány miatti leállás alatt már kimeríteni kényszerült a szabadságkeretét, hiszen a munkavállalók akkor mindet kivetették a dolgozókkal. 

„Ez akkor teljesen természetes folyamatnak tűnt” – tette hozzá az alelnök, viszont most azok, akik nem tettek félre szabadságot – mert nem tehették meg, hiszen nem tudták, mit fog hozni a jövő –, azoknál problémát okozhat, hogy oldják majd meg az újabb leállást – magyarázta László Zoltán.

Erre a legelterjedtebb megoldás az alelnök szerint a munkaidőkeret alkalmazása, amelyben a munkaadó kifizeti azt az időszakot is, amikor a munkavállaló nem dolgozik, a munkavállaló pedig később dolgozza le ezt az időszakot. László szerint ennek a megoldásnak is sok veszélye van, mint például a tény, hogy ilyen esetben nincsenek pótlékok, de azt is nehéz hosszútávon számon tartani, ki hány nappal is tartozik pontosan a munkáltatójának.

Kérdésre válaszolva hozzátette, a munka törvénykönyve nagyon sok mindent megenged, a járvány miatt ugyanis nagyon fellazították a munkaügyi szabályokat, ami az alelnök szerint a járvány ellen való védekezés szempontjából értelmetlen, de bizonyos helyzetekben a gazdaságnak valóban segíthet. László Zoltán szerint azonban a „puhítás” nem jó irányokban indult el, ugyanis olyan lehetőségeket ad a munkaadók kezébe, amihez szakértelem szükséges. Ilyen például az említett munkaidőkeret is.

A munkáltatók most beleugrottak a munkaidőkeret alkalmazásába, úgy, hogy fogalmuk sincs, hogyan kell nyilvántartani, elszámolni, vagy, hogy fognak egyenleget készíteni

– magyarázta László Zoltán.

Ugyancsak kérdésre válaszolva kifejtette azt is, nincs értelme annak ellenére folytatni a gyártást, hogy nincsenek megrendelések, ugyanis a raktározásban veszteséges megoldás, és csak áll benne a pénz. Ráadásul az optimalizált rendszer miatt nem erre vannak berendezkedve a gyárak.

Az alelnök kiemelte: fontos tudni azt is, hogy az autóiparban már korábban, a járványhelyzettől függetlenül megjelent egy válsághelyzet a tavalyi év közepén. 

A túltermelés és a technológiaváltás hátrányai ugyanis lassították és csökkentették az igényeket. A járványhelyzet az ehhez a válsághoz való igazodást nehezíti meg – magyarázta László Zoltán.

A külföldi hatásokkal kapcsolatban elmondta: a magyar ipar szempontjából Németország és Franciaország a legmeghatározóbb, és ami ott történik, az nálunk felerősödik. Ez a függés az alelnök szerint kockázatos, hiszen mi kiszolgáljuk a német csúcsgyártást, a német rendszer azonban csökkenés esetén először a saját munkahelyeit védi – részletezte.

László Zoltán zárásként hangsúlyozta: azt várják a foglalkoztatáspolitikától, hogy az előre látható jelekből kiindulva készítsenek szcenáriókat a munkahelyek védelmének érdekében. „A szakszervezetek ebben rengeteg módon tudnának segítséget nyújtani nemcsak a munkavállalók, de a politikusoknak és a kormányzatnak is, amennyiben partnernek tartanak bennünket” – tette hozzá az alelnök.

Forrás: atv.hu