A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság sokak életére, munkájára és jövedelmére hatással van. A gazdaság bizonyos szektorai egy időre leálltak vagy megtorpantak, aminek következtében sokan veszítik el az állásukat, és kényszerülnek az eredetileg tervezetthez képest más karrierkutakra. Kevés szó esik azonban arról, hogy a 25 év alatti generáció munkaerőpiaci lehetőségeit fokozottan érintik ezek a negatív következmények. A HÉTFA Kutatóintézet új gyorselemzése azt vizsgálja, miként hatott a koronavírus-válság a fiatalok álláskeresési, elhelyezkedési lehetőségeire. A Portfolio írása.

A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság hatásai eltérően jelentkeznek az egyes generációk körében. A fiatalokat a pandémia egészségügyi hatásai kevésbé érintik, mint az idősebb generációkat: a 25 év alattiak körében a súlyos megbetegedések és halálozások száma elenyésző. De a járványt követő gazdasági és társadalmi hatások több szempontból is súlyos következményekkel járhatnak rájuk nézve.

A digitális oktatás kihívásai

Egy elhúzódó járványügyi védekezés és gazdasági válság hatására kialakulhat egy ún. „lockdown generation”, vagyis „karantán-generáció”, akiknek meghatározó közös élménye a járvány miatti korlátozások időszaka, mely több alapvető változást hozott a mindennapjaikba.

A MÉG TANULÓ FIATALOKAT A KORÁBBAN ALIG VAGY SOSEM PRÓBÁLT OKTATÁSI RENDSZERRE VALÓ HIRTELEN ÁTÁLLÁS ÁLLÍTOTTA KIHÍVÁSOK ELÉ, KÜLÖNÖSEN A BEZÁRTSÁGGAL ÉS A KORTÁRS KAPCSOLATOK HIÁNYÁVAL KIEGÉSZÍTVE.

A szakképzésben, felnőttképzésben a gyakorlati oktatás is sok területen leállt, így a diákok egy része kénytelen volt kevésbé felkészülten vizsgázni vagy elhalasztani tanulmányait. A digitális oktatás fokozott nehézségekkel szembesítette (a lemorzsolódás esélyét is növelve) azokat a diákokat, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott oktatási körülményekhez – akik az elektronikus eszközökhöz való korlátozott hozzáférés miatt eltűntek a tanáraik szeme elől; akiknek hiányzott az iskolai közösség biztonsága és a pedagógusok motiváló ereje.

A dolgozó fiataloknak még nehezebb

A járványügyi zárlat az iskolapadból már kikerült, a munkaerőpiacra éppen belépni készülő vagy már aktív fiatalok számára is komoly nehézségeket okozott és várhatóan fog is a jövőben – az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO is arra figyelmeztet, hogy

A JÁRVÁNY MIATT KIALAKULÓ GAZDASÁGI VÁLSÁG ALAPJAIBAN HATÁROZHATJA MEG A FIATALABB GENERÁCIÓK MUNKAVÁLLALÁSI LEHETŐSÉGEIT, A KARRIERUTAK ALAKULÁSÁT.

Válság idején a fiatalok nagyobb eséllyel válnak álláskeresővé

A 2008/09-es gazdasági válság egyik legjellemzőbb trendje világszerte és Magyarországon egyaránt a 25 év alattiak nagymértékű állásvesztése: a korosztály munkanélküliségi rátájának növekedése jóval nagyobb volt, mint az idősebbeké – a fiatalok akár kétszer nagyobb eséllyel váltak álláskeresővé.

A gazdasági visszaesés várhatóan most is súlyosan érinti a fiatal munkavállalókat. Bár hazánkban a vírus előtt a pályakezdő munkanélküliek aránya meghaladta az idősebbek körében mérhetőt, a járványügyi válság egyelőre nem a 25 év alattiak körében járt a legnagyobb arányú munkanélküliséggel: 2020 februárja és májusa között összesen 99 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma, ebből 11 ezer fő 25 év alatti. Ha tavaly áprilishoz képest nézzük a regisztrált álláskeresők számának változását, szintén nem a 25 év alattiak körében regisztrálták a legnagyobb emelkedést, hanem a 25-34 év közöttiek körében (59%-os növekedés) – a fiatalabbaknál 36% volt ez az arány.

Az Európai Unió országaiban a hazaival ellentétes trend érvényesül: a 25 év alatti fiatalok körében regisztrálták a legnagyobb arányú növekedést az álláskeresők közt az elmúlt hónapokban. Az Eurostat adatai szerint 2020 februárja és májusa között összesen 545 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma, a 25 év alattiak 126 ezerrel voltak többen.

ANNAK, HOGY HAZÁNKBAN NEM AZ UNIÓS TENDENCIA FIGYELHETŐ MEG, LEGVALÓSZÍNŰBB OKA A 25 ÉV ALATTIAK KÖRÉBEN TAPASZTALHATÓ ALACSONY REGISZTRÁCIÓS HAJLANDÓSÁG.

Sokan nem jelennek meg az álláskereső statisztikában – vannak, akik azért nem regisztrálnak, mert nem rendelkeznek az álláskeresési járadékra való jogosultsághoz elegendő munkaviszonnyal, de a hivatali ügyintézésben való járatlanság is többeket visszatart.

Győr-Moson-Sopron megyében ugrott meg legnagyobb arányban a fiatal álláskeresők száma

Magyarországon a regisztrált 25 év alatti álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a legnagyobb arányban: idén májusban négyszer annyian voltak, mint tavaly májusban. Veszprém megyében közel háromszoros, míg a Vas, Zala és Komárom megyékben hozzávetőlegesen kétszeres a számuk.

A fenti megugrások egy része abból adódott, hogy olyan térségekben is megerősödött a fiatalok munkanélkülisége, ahol az korábban nem volt jellemző. A 25 év alatti álláskeresők aránya a nyugati országrészeken, különösen a Balaton környéki járásokon túl Észak-Magyarország és Dél-Alföld több járásában növekedett.

A LEGNAGYOBB EMELKEDÉST A DEVECSERI, MARCALI, CIGÁNDI ÉS SELLYEI JÁRÁSBAN REGISZTRÁLTÁK.

A járványnak kitett ágazatok és a sérülékeny jogviszonyok miatt kerül legtöbbször veszélybe a fiatalok állása

Számos tényező áll annak hátterében, hogy a fiatalok fokozott munkaerőpiaci nehézségekkel szembesülnek koronavírus-válság idején. Egyrészt, felülreprezentáltak azokban az ágazatokban és munkakörökben, amelyeket a legnagyobb mértékben sújt a járvány – világszerte és Magyarországon egyaránt. 2019-ben hazánkban az összes foglalkoztatott 6%-a volt 15-24 év közti; a kereskedelemben 8%, művészeti területen 10%, szálláshely és vendéglátás terén 14% volt a 25 év alatti dolgozók aránya.

Másrészt, a fiatalok körében gyakoribbak az olyan sérülékeny jogviszonyok, mint a diákszövetkezeti szerződés, alkalmi munkavállalói jogviszony, kölcsönzéses foglalkoztatás, vállalkozói szerződés vagy fekete foglalkoztatás. Az ilyen formában dolgozók könnyebben veszítik el állásukat, mint a teljes munkaidőben, munkaszerződéssel foglalkoztatottak – a munkaadók könnyebben szüneteltethetik a megbízásokat, csökkenthetik a munkaidőt. Az ILO globális felmérése szerint azon fiatalok körében is drasztikusan csökkent a fizetett munkaórák száma, akik meg tudták őrizni a munkahelyüket (globális átlagban 23%).

A munkanélküli pályakezdés az egész karrierre kihat

Messzemenő hatásokkal jár, ha a fiatalok munkanélküliként kezdik pályájukat. Sok fiatal a sikertelen próbálkozások hatására elveszíti álláskeresési motivációját, vagy a képzettségénél alacsonyabb munkát vállal el, ami a későbbi karrierútját és kereseti kilátásait is jelentősen befolyásolja. Egy, a 2008/09-es gazdasági válság kapcsán készült tanulmány kimutatta, hogy az USA-ban az ezekben az években pályakezdő fiatalok jövedelme még tíz évvel később is jelentősen elmaradt a várhatótól. (H. Schwandt and T. von Wachter: “Unlucky cohorts: Estimating the long-term effects of entering the labor market in a recession in large cross-sectional data sets”, in Journal of Labor Economics (2019, Vol. 37, No. S1), pp. S161–S198)

A koronavírus-válság miatt várhatóan sok magyar fiatal kezdi idén karrierjét munkanélküliként. Hazánkban a legtöbb pályakezdő jellemzően június/július és szeptember folyamán lép be a munkaerőpiacra – tavaly ezekben a hónapokban havonta közel 5000 fiatal regisztrált álláskeresőként (összehasonlításként: a 2009-es válságévben közel két-háromszor annyian, havonta 10-15 ezren).

2020 MÁJUSÁBAN 23 EZER PÁLYAKEZDŐ, VAGYIS MUNKATAPASZTALATTAL NEM RENDELKEZŐ FIATALT REGISZTRÁLTAK – KÖZEL FELÜK NEM RENDELKEZIK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁNÁL MAGASABB VÉGZETTSÉGGEL.

Akik hosszabb időre inaktivitásban ragadnak, könnyen elveszíthetik tudásukat, önbizalmukat – ebből az ún. „nem dolgozó nem tanuló” (NEET) életformából nagyon nehéz kitörni.

A munkaerőpiaci aktivitás támogatása lehet az egyik kulcs

A korábbi válság tapasztalatai alapján egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány idején kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal munkavállalókra, különösen a pályakezdőkre. A probléma nem Magyarország specifikus, az Európai Bizottság is most indít új programot a fiatalok munkaerőpiaci indulásának támogatására, amelybe hazánk is bekapcsolódott. A frissen végzett, vagy az állásukat elvesztő fiatalok számára itthon is olyan munkaerőpiaci szolgáltatásokat szükséges elérhetővé tennünk, amelyek segíti az aktivitás fenntartását – komplex programokkal kell segíti, hogy az álláskeresők minél előbb képzésbe vagy munkatapasztalat szerzésben vehessenek részt. (A HÉTFA 2019-ben tett ajánlásokat a tartós munkanélküli, fiatal és 50 év feletti álláskeresőkkel kapcsolatban.)

ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A MAGYAR MUNKAERŐPIAC NE VESZÍTSE EL VÉGLEG A KARANTÉN-GENERÁCIÓT, A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁNAK MINDENT MEG KELL TENNIE, HOGY A MOSTANI FIATALOK NE A MUNKAERŐPIACRÓL KIZÁRÓDVA KEZDJÉK MEG PÁLYAFUTÁSUKAT.

Az Európai Bizottság új programot indít a fiatalok támogatására, az Ifjúsági Foglalkoztatási Támogatás – Híd a munkahelyekhez a következő generáció számára, mely a munkahelyhez vezető utat kívánja megerősíteni a fiatalok számára. A program kiterjeszti a 2013 óta működő, Ifjúsági Garancia programot, amely hazánkban jelenleg is segíti a fiatalokat, s mely szélesebb körre céloz, a 15-29 évesek bevonásával. A program célja, hogy a nyilvántartásba vételt követően négy hónapon belül állás vagy továbbtanulási lehetőséget kapjanak a résztvevők. Emellett idén nyáron újra elérhető a Nyári Diákmunka Program, ami a még nappali tagozatos diákoknak nyújt lehetőséget nyári munkatapasztalat szerzésére.

Továbbá a Bizottság szorgalmazza, hogy a tagállamok a „NextGeneration EU” eszközön és a jövőbeli uniós költségvetésen keresztül növeljék az ifjúsági foglalkoztatás támogatását – céljuk, hogy a tagállamok 22 milliárd eurós EU-finanszírozást fordítsanak az ifjúsági foglalkoztatás terén megvalósuló programokra.

Az elemzés elkészítésében közreműködtek a HÉTFA Kutatóintézet munkatársai, Koltai Luca és Lőcsei Hajnalka

Forrás: Portfolio