Ellentmondásosnak tűnő adatokat közölt a KSH a foglalkoztatásról és a munkanélküliségről. Májusban ugyanis mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség emelkedett. Az adatok mélyére nézve kiderül, hogy miként oldható fel az ellentmondás – írja a Portfolio.

 Májusban már emelkedett a foglalkoztatottak száma a KSH munkaerő-felmérése szerint az előző hónaphoz képest. Az április volt a legrosszabb hónap a koronavírus-válságban, így nem meglepő, hogy a korlátozások feloldásával egyre többen munkába tudtak állni. A jelentés szerint májusban a foglalkoztatottak létszáma 4,4 millió fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest viszont 134 ezer fővel kevesebb. Utóbbi mutatja, hogy a koronavírus válság nem múlt el nyomtalanul.

Mindeközben azonban a KSH azt közölte, hogy a munkanélküliek száma 215 ezerre nőtt az egy hónappal korábbi 187 ezerről. A munkanélküliség és a foglalkoztatás azonban egyszerre nem nőhet. Kivéve, ha az inaktív népesség száma változik. A folyamatok mögött ugyanis ez húzódik meg: a koronavírus-válságban a KSH az inaktívak közé sorolta a munkanélkülivé váló embereket, mert nem feleltek meg a munkanélküliség definíciójának (nem kerestek munkát aktívan és nem voltak már 4 hete munkanélküliek), ez azonban azzal függ össze, hogy a koronavírus miatti korlátozó intézkedések miatt nem tudtak aktívan munkát keresni azok, akiket elbocsátottak.

Vagyis, valójában – közgazdasági szempontból – már nem nőtt a munkanélküliség májusban, de a KSH csak most sorolhatta át a március-áprilisi állásvesztőket a munkanélküliek kategóriájába. A Portfolio ezt a problémát kiküszöbölve február óta munkanélkülinek tekinteti azokat, akik elveszítették az állásukat az időszakban (szaggatott kék vonal), hiszen azt feltételeztük, hogy az állásvesztők nem akarnak kivonulni a munkaerőpiacról, hanem csak arról van szó, hogy ellehetetlenült a munkavégzésük/álláskeresésük. Számításaink szerint ez 6%-os munkanélküliségi rátát jelentett.

Éppen ezért a valós helyzet az lehetett, hogy a foglalkoztatás csökkenésével párhuzamosan a februári 167 ezerről áprilisra 290 ezer közelébe emelkedett a munkanélkülieknek a száma. Ez 120 ezer fős növekedést jelent, ami már egészen jó összhangban van a foglalkoztatási adatokkal. Májusban azonban megélénkült a munkaerőpiac, miután elkezdték feloldani a korlátozó intézkedéseket, így egy hónap alatt nagyjából 20 ezer fővel csökkenthetett a munkanélküliek száma, és 270 ezer közelében alakulhatott. A Nemzeti Foglakoztatási Szolgálat egy hónappal későbbre, júniusra teszi a fordulatot a munkanélküliségben, itt azonban az álláskeresők regisztrációjának az időpontja a kulcskérdés, nem az állásvesztésé (ráadásul a számbavétel módszertana is nagyban eltér).

Mindezzel összhangban vannak a munkaerőtartalék becslésére vonatkozó számítások is. Ez alapján továbbra is több mint 400 ezer fő lehet az, akit potenciálisan be lehet vonni a munka világába. A 270 ezer munkanélküli mellett több mint 100 ezer reményvesztett munkanélküli is itt van (ők azok, akik tartósan állástalanok, és már elvesztették a reményt is, hogy munkát találjanak, ezért nem is keresnek), valamint a több mint 30 ezer alulfoglalkoztatott is. Ők szeretnének többet dolgozni, de csak részmunkaidőben kaptak állást. Márciusban egyébként 40 ezer alulfoglalkoztatott volt, de a létszámuk már visszaállt a válság előtti szintre.

Forrás: Portfolio

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ