Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára beszélt az MTI-nek a kormány bértámogatási rendszerének sikereiről, miszerint emberek tízezreinek segítenek állásuk megtartásában a cégeken keresztül juttatott összegekkel. Mint mondta, „a programban minden egyes álláskereső elhelyezkedését, munkahelyének megőrzését mintegy havi nettó 112 ezer forint bértámogatással segítik, amelynek összértéke a továbbfoglalkoztatás időtartamával együtt, 9 hónap alatt elérheti fejenként a nettó 1 millió forintot. A legtöbb kérelem Hajdú-Bihar, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett, a kérelmezők elsősorban a szálláshely-vendéglátás, kereskedelem, mezőgazdaság és építőipar ágazatok vállalkozásai. A programra összesen 84 milliárd forint áll rendelkezésre, általa tehát akár 70 ezer álláskereső állhat újra munkába.” A Mérce cikke.
Itt érdemes megjegyezni, hogy az államtitkár szerint eddig összesen nagyjából 10 ezer munkahely létrejöttét támogatták a programmal.
Ezzel az a probléma, hogy noha a 70 ezres adat önmagában soknak tűnhet, csak áprilisban 73 ezren veszítették el az állásukat a KSH kimutatása szerint.
Vagyis a teljes programban kevesebb munkahely teremtését támogatja a kormány, mint amennyi megszűnt 2020 áprilisában, és akkor még nem számoltuk a májusi adatokat, ahogy – noha a lezárások lazulnak – továbbra is várhatóan rengeteg munkahely fog megszűnni.
A legfrissebb megbízható adatok még nem állnak rendelkezésünkre, azonban azt tudjuk, hogy áprilisban a nyilvántartott álláskeresők száma 331 ezer fő volt – akiknek egy része bizonyosan nem a koronaválság miatt veszítette el a munkáját, azonban ez nem oszt, nem szoroz azon, hogy továbbra sincs állásuk, és jelen helyzetben nem is lesz egykönnyen.
Amit csak tetéz a gond, hogy miközben a kormány a munkaalapú társadalomról beszél, nagyon is komolyan gondolja, hogy munka nélkül ne is juthassanak pénzhez az emberek. Magyarország a gazdaságilag fejlett országok között kirívóan szűkmarkúan segíti a munkanélkülieket, mindössze három hónapig elérhető az álláskeresési járadék, ami a korábbi bér 60 százaléka, de legfeljebb 161 ezer forint (ami egyébként több, mint a bértámogatással teremtett állások után járó fizetés).
Amiről az államtitkár beszélt, az egyébként az a munkahelyteremtési bértámogatás, aminek keretében a kormány új munkahelyeken foglalkoztatott munkások bérét fizeti ki a cégeknek fél évre azzal a feltétellel, hogy a támogatott időszak után a program keretében felvett munkavállalókat még legalább három hónapig tovább alkalmazzák.
Vagyis ezzel a módszerrel az álláskeresők foglalkoztatása legalább háromnegyed évre meg van oldva, a Bodó által is említett nagyjából 112 ezres nettó összeg úgy jön ki, hogy az állam havi bruttó 200 ezer forint támogatást nyújt, amiben benne vannak a munkáltatói járulékok.
Ezen felül van a másik támogatási forma, ami a gazdaságvédelmi akcióterv keretében munkahelyek megtartását célozza, a programokban eddig összesen mintegy 190 ezer munkahely megtartását vagy teremtését támogatta a kormány, nagyjából 50 milliárd forint értékben.
A fentiek fényében nehezen érthető, hogy a kormány miért csoportosított át ennél az összegnél többet, 51,1 milliárd forintot sporttámogatásokra március 20 és június 2 között, vagyis a veszélyhelyzet időszakában.
Magyarán ebben az időszakban a kormány többet költött sportra, mint munkahelyvédelemre abban az esetben is, ha Bodó államtitkár számításait vesszük alapul. Az Mfor cikke szerint egy idei költségvetést módosító törvényjavaslat indoklásából tudható, hogy május 25-ével bezárólag tételesen mire mennyit költött a kormány, a pontos összehasonlítás eddig az időpontig lehetséges.
E szerint addig sportra 39,4, munkahelyvédelemre 26,3 milliárd forintot költött a kormány, vagyis körülbelül kétharmadát, de úgy is nézhetjük, hogy a kormány a munkahelyvédelemre fordított összeg másfélszeresét költötte el sportra a járvány- és válsághelyzet időszakában (legalábbis a vizsgált időpontig).
Ez több, mint a 34,4 milliárd forint, ami az államkasszába folyik, miután a járvány elleni védekezés címén elvették az önkormányzatoktól, és több, mint a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadóból befolyó összeg, amit 36 milliárdra becsülnek az idén.
Forrás: Mérce
