Áprilisban már 425 ezer magyar tekintette magát munkanélkülinek, ami 140 ezres növekedés a koronavírus-válság előtti időszakhoz képest, derült ki a KSH most közzétett adataiból. Ez az "önbesorolásos" munkanélküliség, amikor nem szigorú kritériumok alapján határozzák meg, hogy valaki munkanélküli-e, hanem úgy, hogy annak tekinti-e magát – írja a Portfolio.

Azt már korábban is tudtuk, hogy a hivatal (módszertani okokból) nem a munkanélküliekhez sorolja azokat, akik a koronavírus-járvány időszakában elveszítették az állásukat, hanem az inaktívak közé. Mondván, hogy nem teljesítették a munkanélküliség kritériumait (aktív álláskeresés egy hónapja, azonnal munkába tud állni, stb.) Így szerintük áprilisban 187 ezer munkanélküli volt, ami mindössze 20 ezer fős növekedést két hónap alatt. Erről itt írtunk bővebben: 

A Portfolio már korábban is úgy számolt, hogy akik elveszítik az állásukat, azok nem inaktívak, vagyis azt becsültük, hogy több mint 100 ezren elveszítették a munkájukat a járvány időszakában, és a munkanélküliségi ráta 6% felett van. A most közzétett adatok ezt megerősítik.

"A nemzetközi összehasonlításokra is alkalmas ILO-definíció szerinti munkanélküliek, a szubjektív megítélésen alapuló önbesorolás szerinti munkanélküliek, valamint az állami foglalkoztatási szervnél nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen eltér egymástól. Márciusban és áprilisban a szokásosnál nagyobb mértékű volt az eltérés, a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége ugyanis nem tudott aktívan munkát keresni és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni, így az ILO-definiciók szerint nem minősült munkanélkülinek" - áll a KSH indoklásában.

Bizonyára az önbesorolásos munkanélküliek egy része a következő időszakban újra foglalkoztatottnak tekinti majd magát, hiszen sokan "csak" átmenetileg nem tudtak dolgozni (pl. fodrász, fogorvos). Ők a korlátozó intézkedések feloldásával újra munkába állnak, azonban munkanélkülinek tekinthették magukat. Ezzel együtt is biztosra vetetjük, hogy a munkanélküliek száma a koronavírus válság végéig meghaladja majd a korábbi szintet.

Áprilisban – főként a koronavírus-járvány miatt – a foglalkoztatottak 12%-a nem dolgozott a referenciahéten, írja a KSH. Leginkább a Pest régióban dolgozók voltak kénytelenek távol maradni munkájuktól (14,8%), közel 8-szor annyian, mint egy évvel korábban. Észak-Alföld munkavállalóit érintették legkevesbé (8,9%) ilyen tekintetben a korlátozások.

2020. márciusban és áprilisban közel 140 ezer fő munkája szűnt meg, túlnyomó többségük a koronavírus-járvánnyal összefüggő okból veszítette el állását: Észak-Alföldön, Budapesten, illetve Nyugat-Dunántúlon kerültek ki legtöbben a foglalkoztatásból.

A koronavírus-járvány miatti munkabeszüntetések, valamint keresetváltozások leginkább a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás terület alkalmazottait érintették, miközben a home office lehetőségével, illetve a munkaidő, munkarend változtatásokkal leggyakrabban a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ág alkalmazottai élhettek.

Forrás: Portfolio