Aránytalanul nagy mértékben sújtja a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság a 25 évnél fiatalabb dolgozókat – állapította meg legutóbbi tematikus jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (angol rövidítése alapján ILO). A g7.hu írása.

 Az ENSZ szakosított szervezetének adatai szerint ebben a korcsoportban a munkavállalók több mint hatoda vesztette el állását, fennmaradó részük pedig átlagosan 23 százalékkal kevesebb ideig dolgozhatott, mint a járvány előtt. A korcsoporton belül a nőket még a férfiaknál is jobban sújtják a problémák.

Az ILO szakemberei szerint a fiatal munkavállalókat az utóbbi hónapokban hármas sokkhatás érte:

• a járvány egyrészt megszüntetett rengeteg munkahelyet,
• másrészt megakasztotta az oktatási és képzési programokat,
• végül pedig azok elé is akadályokat állít, akik most szeretnének munkahelyet váltani, vagy belépni a munkaerőpiacra.

A koronavírus-válság gyorsabban és keményebben sújtott le a fiatalokra, különösen a nőkre, mint bárki másra. Ha nem lépünk gyorsan és hatékonyan a helyzetük javítása érdekében, akkor a vírus öröksége évtizedeken keresztül velünk marad

– fogalmazott Guy Ryder, az ILO főigazgatója. Ha ezt nem sikerült elkerülni, akkor a szervezet jelentése szerint

a mostani fiatalok egy jól azonosítható „karanténgeneráció” tagjai lesznek.

Ennek elkerülése érdekében az ILO azt javasolja, hogy a fejlett országok indítsanak célzott programokat a fiatalok képzésére és munkalehetőségeinek javítására, míg a fejlődők számára olyan kezdeményezéseket javasol, amelyek révén nagy számban közvetlenül foglalkoztathatók a korcsoport tagjai.

Általánosabban pedig kiterjedt tesztelési és kapcsolatkövetési programokat javasol az ILO, mert az eddigi tapasztalatok szerint ezek révén anélkül lehet ellenőrzés alatt tartani a járványt, hogy teljesen le kellene állítani az életet, illetve a gazdaságot. Ráadásul ezek – igaz, csak ideiglenesen – új munkahelyeket is teremtenek.

 A mostani válság azt követően jött, hogy tavaly – amikor még aránylag jól működött a világgazdaság – 13,6 százalékos volt a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája, magasabb, mint bármelyik másik korcsoporté. Ebből a korosztályból tavaly világszerte 267 millióan voltak, akik nem dolgoztak, és nem is vettek részt oktatásban vagy képzésben. De gyakran a dolgozók sem voltak irigylésre méltó helyzetben, mert sokszor csak rosszul fizetett vagy feketemunka jutott nekik.

A fiatalokat részben azért érinti olyan rosszul a mostani válság, mert több mint 40 százalékuk (összesen 178 millióan) valamelyik különösen érzékeny ágazatban dolgozott. Ezek közé az ILO az alábbiakat sorolta:

• kis- és nagykereskedelem, gépjárművek javítása,
• feldolgozóipar,
• ingatlanügyletek, üzleti-adminisztrációs tevékenységek,
• szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás.

A nők nagyobb érintettségét részben a feldolgozóipar magyarázza, hiszen a textilipar is idetartozik, ahol dominánsan őket foglalkoztatják. A problémákat súlyosbítja, hogy az említett 178 millió fiatal több mint háromnegyede, 131 millió az informális gazdaságban dolgozott, így ők valószínűleg semmilyen segítségre nem számíthatnak a munkájuk elvesztése után.

Ez a helyzet már önmagában is elég aggasztó, de ami igazán hosszú távúvá teheti a bajokat, az az oktatás és a képzés leállása. A járvány előtt a korosztályból 496 millióan tanultak a közép- vagy a felsőoktatásban, és egy közelmúltbeli (ILO-UNESCO-Világbank) kutatás első eredményei szerint 98 százalékukat érintett az oktatás-képzés részleges vagy teljes leállása. Háromnegyedük pedig a vizsgák elhalasztásával vagy törlésével szembesült.

Miközben globálisan a járvány előtt még csak a képzőhelyek ötöde kínált online kurzusokat, mostanra a kétharmaduk távoktatásra állt át. Nem meglepő módon azonban ez növeli az egyenlőtlenséget a világban, hiszen például Afrika számos országában nincsenek, vagy jóval kevésbé vannak meg az online kurzusok technikai feltételei. Ennek hiányában írott, illetve rádióban vagy tévében közzétett anyagokkal igyekeznek valamelyest pótolni a személyes oktatást.

Ezzel együtt is nehezen elkerülhetőnek látszanak a hosszú távú gazdasági hatások, és egyáltalán nem csak a szegény országokban. Az Egyesült Államokban például egy számítás szerint négy hónapos kényszerű oktatási szünet miatt az érintett diákok összes jövőbeli keresete 2500 milliárd dollárral lehet kevesebb, ami a mostani amerikai GDP 12,7 százaléka.

Forrás: g7.hu