A veszélyhelyzet elmúlásával, július elsejétől egyebek mellett visszavonásra kerülnek a Munka törvénykönyvét érintő változtatások is, amelyekkel bár a kormány szerint elvileg rugalmasabbá tették, hogy „a munkáltatók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni”, valójában gyakorlatilag megszüntették a munkajogot. A Mérce írása.

A munkaidő elrendelésével kapcsolatos szabályok márciusi lazítása után áprilisban újabb rendelet jelent meg, melynek értelmében a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet, méghozzá kollektív szerződés nélkül. Míg békeidőben a munkáltató legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet rendelhet el kollektív megállapodás nélkül, ezt a veszélyhelyzet idején mindenféle korlátozás nélkül megtehetik.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint azonban a veszélyhelyzet vége még nem adhat okot megnyugvásra, mert „az egyik veszélyes intézkedés közeljövőben történő eltörlése egy másik bevezetésével jár együtt”. Semjén Zsolt ugyanis május 26-án, kedden benyújtotta a veszélyhelyzet végéről, illetve az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló salátörvény javaslatát, amiben elrejtett egy paragrafust a Munka törvénykönyvének alkalmazásáról is. Ennek lényege, hogy a kormány lehetővé tenné, hogy

amennyiben a munkahelyteremtő beruházás nemzetgazdasági érdek, úgy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter saját hatáskörben engedélyezheti a 24 hónapos munkaidőkeret.

Így ha például leállás vagy termeléscsökkenés történik valahol, ott előre lepihentetik a munkavállalókkal a szabadidejüket, majd amikor újra lesz munka, akkor ezeket a szabadnapokat kell ledolgozniuk.

Az ilyen hosszú munkaidőkerettel az a probléma, hogy lehetővé teszi a munkáltatóknak csupán havi 1 pihenőnap kiadását a munkavállalóknak, illetve napi 12 órás munkavégzés elrendelését hosszú távon. Mindezt túlórapótlék nélkül, hiszen a ledolgoztatott órák helyett a munkáltató kiadhat pihenőnapokat.

A dolgozót az intézkedés emellett röghöz is köti, ugyanis aki épp nem végez munkát, annak negatív órái, vagyis tartozása halmozódik fel a munkáltatója felé, amit vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni.

A Vasas szerint ráadásul azt sem egyértelmű, milyen a feltételek alapján adná meg a lehetőséget egy-egy cégnek.

Az érvrendszer is nehezen követhető, eddig azt hallottuk, a hosszú keret megvédi a munkahelyeket, most azt is, hogy munkahelyteremtő eszköz. Miközben mi nem gondoljuk, hogy egyes munkahelyeket kizárólag akkor hoznának létre, ha lehetőség van az új munkavállalókat – számukra rendkívül hátrányosan és rugalmasan – 24 hónapos keretben vagy elszámolási időszakkal foglalkoztatni

– olvasható a szakszervezet reakciójában.

A szakszervezet úgy véli, hogy az országnak nem olyan munkahelyekre van szüksége, amely a kezdetektől a munkavállaló lehető legnagyobb kizsákmányolását célozza, hanem magas hozzáadott értékű, innovatív, így fenntartható, emellett tisztességesen fizető, biztonságos munkahelyek megteremtését kellene megcéloznia az államnak.

A kormány persze ezúttal sem egyeztetett terveiről a munkavállalói érdekképviseletekkel, így a Vasas újfent felszólítja a kormányt, ne hozzon önkényesen döntéseket a munkavállalókról a megkérdezésük nélkül, tagjainak pedig azt ígéri, mindent megtesz azért, hogy a dolgozó-ellenes jogszabályok negatív hatásaiból minél kevesebbet érezzenek meg, rájuk nézve ne jelentsenek hátrányos következményeket.

Forrás: Mérce