Nemzetgazdasági érdekből bizonyos vállalatoknak megengedné a kormány, hogy a végletekig kizsigereljék a dolgozókat – írja a Népszava.

 A kormány a friss, 247 oldalas salátatörvényben rejtette el a rabszolgatörvény első változatánál is brutálisabb rabszolgatörvény 2.0-t. Miniszteri jóváhagyással, egyoldalúan elrendelve, évekre gyakorlatilag egy cég rabszolgájává teszik az embereket

— hívta fel a figyelmet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán. A törvénytervezet szerint "a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot – az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel – legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek." 

A szokásos, mindenhol megjelenő gumifogalom került tehát ismét elő, a "nemzetgazdasági érdek", és a mindenütt alkalmazott egyszemélyi döntéshozatal - fogalmazott Szél Bernadett, aki szerint ezentúl Palkovics László innovációs miniszter egyszemélyben dönthet arról, hogy egy munkáltató egyoldalúan alkalmazzon 24 havi munkaidőkeretet. Ez a képviselő szerint a kizsákmányolás minősített esete, mert több hetes, megállás nélküli munkavégzést, ki nem fizetett túlórákat jelent, továbbá visszafizetési kötelezettséget a le nem dolgozott órákra a keret lejárta előtti felmondás esetén.  A kormány nem először próbálkozik a munkaidőkeret egyoldalú meghosszabbításával: 2018 végén az évi 400 órás túlóráztatásról és a három évre elnyújtható munkaidőkeretről szóló, rabszolgatörvényként elhíresült, sorozatos tiltakozó akciókat kiváltó javaslat csapta ki a biztosítékot a szakszervezeteknél. A tiltakozó akciók hatására végül a 400 órányi túlmunkát (meglehetősen álságos módon) dolgozói beleegyezéshez, a három éves munkaidőkeretet kollektív szerződéshez kötötték. 

A járványra hivatkozva a kormány nemrég egy rendelettel módosította a Munka törvénykönyvét, amely lehetővé tette, hogy a munkáltatók egyoldalúan akár 24 havi munkaidőkeretet rendeljenek el.

Szél Bernadett ezt nevezi rabszolgatörvény 2.0-nak, amiről „most kiderült, hogy velünk marad”. Ráadásul, ahol ezt már elrendelték, ott ezen a veszélyhelyzet vége nem változtat, azaz a munkaidőkeret annak lejártáig, feltételezhetően két évig, érvényben marad. Az egyedi döntéssel engedélyezhető emelt munkaidőkeret egy jogi nonszensz, mert egy miniszteri rendelettel nem lehet törvényeket felülírni – reagált megkeresésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

 Szerinte ezzel a rendelkezéssel a szakszervezeti jogokat akarják tovább csorbítani, a veszélyhelyzet előtt hatályos Munka törvénykönyve szerint ugyanis kollektív szerződés nélkül csak fél éves munkaidőkeretet lehet elrendelni. Kollektív szerződéssel pedig ez ugyan akár 36 hónapra is elnyújtható, de erről a helyi szakszervezettel meg kell állapodni. A szakszervezeti vezető szerint ez egy olyan gumiszabály, amely a nemzetgazdasági érdekre hivatkozva már egy új gyártósor telepítése és néhány új dolgozó felvétele esetén is szabad kezet adna a munkavállalók kizsigerelésére. A kétéves munkaidőkerettel ugyanis az a probléma, hogy csak két év után kell elszámolni a dolgozókkal, azaz addig nem kell kifizetni például a túlórák után járó díjazást sem. Kordás László azt mondja: teljesen értetlenül állnak a javaslat előtt, hiszen arról előzetesen nem egyeztetek velük, és a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán sem esett szó róla, pedig a munkavállalói és a munkaadói szervezetek részvételével működő testület hetente ülésezik. Leszögezte: a javaslat ellen tiltakozni fognak.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ