Majdnem három héttel a belengetése után még mindig nem tudni semmit a kormány munkanélküliséget ellensúlyozó tervéről, amely szerint állami cégek vehetnék fel az állásukat vesztettek egy részét. De mely cégek és milyen munkakörökbe? Mi a különbség e program és aközött, ha valaki egy állam cég most is aktív álláshirdetésére jelentkezik? Az ITM és az állami vagyonért felelős miniszter hallgat és/vagy egymásra mutogat. A HVG írása.

 Május 8-i rádióinterjújában ismertette először Orbán Viktor annak a személyes vállalásának a pilléreit, miszerint annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a koronavírus-válság tönkretesz. Egy kivétellel azóta az erre irányuló intézkedések mindegyikét bejelentették: elsőnek az derült ki például, hogy a közfoglalkoztatottak számát a duplájára, 200 ezer főre emelik és kibővítik a programokba felvehetők körét, múlt héten egy új, nyolcvanmilliárdos keretösszegű munkahelyteremtő bértámogatási program részleteit közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), a honvédelmi miniszter pedig azt is forintra pontosan megmondta, hogy mennyi fizetést kap majd az az álláskereső, aki az újonnan létrehozott, 6 hónapos speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálatot választja. Az intézkedéscsomag negyedik „lábáról”, az állami munkahelyteremtésről viszont az égvilágon semmit nem tudni azon túl, amit maga a miniszterelnök mondott még május 8-án, vagyis, hogy „az állami cégek kaptak bizonyos feladatokat, amihez új embereket tudnak időleges szerződésekkel felvenni.”

Az ITM foglalkoztatási államtitkára ezt egy héttel később csak megismételte, amikor arról beszélt, hogy a három hónapig járó (átlag 134 ezer forintos) álláskeresési támogatás lejárta után a vállalati szektor mellett „az államtól is kapnak állásajánlatot a munkanélküliek”, – de hogy pontosan milyen állami cégeknél, milyen munkakörökbe, pláne, milyen kondíciókkal várják az álláskeresőket, az azóta sem derült ki, és közel két hét alatt sem sikerült kiderítenünk.

Nemcsak nekünk: a munkavállalók képviselői információink szerint már két héttel ezelőtt választ kértek erre a foglalkoztatáspolitikai államtitkártól a versenyszféra és a kormány hétfőnkénti állandó konzultációs fórumán, de Bodó Sándor nem tudott rá válaszolni, csak azt ígérte, hogy a következő alkalomra utánanéz.

A részletekre azonban nemcsak, hogy a múlt heti megbeszélésen nem derült fény, de úgy tudjuk, az eheti egyeztetésen is csak annyit mondott az államtitkár, hogy még zajlik az üres álláshelyek felmérése az állami cégeknél. Arról viszont, amire Orbán Viktor utalt, hogy a cégek pluszfeladatot kapnának és erre vennék fel a munkanélkülieket, egyáltalán nem ejtett szót, rövid elmondásából a részt vevőknek nagyon úgy tűnt, hogy „sima”, most is meglévő üres álláshelyekről van szó – olyanokról, amikre az eddig kínált bérérért és kondíciókkal nem jelentkezett senki.

Ha pedig ezek most is meglévő üres álláshelyek, akkor végképp rejtély, miért kell őket külön felmérni: egy működő vállalatnál ugyanis – ahogy arra a hvg.hu-nak a 31 hazai érdekképviselet dolgozóit összefogó Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) elnöke is rámutatott – pontosan és naprakészen rendelkezésre áll elvileg, hogy milyen üres állások és betöltetlen pozíciók vannak. Sőt, Kordás László szerint állami cégeknek ezt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) felé is jelenteni kell – vagyis pusztán az állami adatbázisból is választ lehetne kapni arra, amit az ITM és az intézkedésbe bevont többi tárca több mint két hete gyűjtöget.

A szóba jöhető vállalatok köre rendkívül széles – a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint ma 63 nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, ezeken kívül további közel 80 állami részvétellel működő társaság van Magyarországon.

A legnagyobbaknál közülük – például a MÁV-nál vagy a Postánál – hosszú évek óta nyilvánvaló a munkaerőhiány, ahogy számos közmű- és közszolgáltató cégnél is. Néhány munkakörnél a koronavírus-válság spontán, mindenféle állami beavatkozás nélkül „kitermelte” a megoldást: több hulladékgyűjtéssel és -szállítással foglalkozó közszolgáltató cég – köztük a nem állami, hanem fővárosi tulajdonú Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) – május elején például arról számolt be, hogy a megváltozott munkaerőpiaci helyzet miatt sikerült feltölteniük régóta meglévő szabad pozícióikat. Így hosszú évek „kiemelkedő jövedelmet” ígérő, de hasztalan toborzókampányai után ismét van a cégnél például elég hulladékrakodó, -válogató, kukásautó-sofőr, esztergályos, lakatos és villanyszerelő.

Sokan jelentkeztek maguktól az elmúlt két hónapban a Magyar Postához is: a vállalat kommunikációs irodája megkeresésünkre legalábbis azt írta, hogy szinte egyből megérezték más cégek tömeges leépítéseinek hatását, ugyanis a korábbinál többen jelentkeztek a meghirdetett állásaikra és ez utóbbiak közül sokat viszonylag hamar sikerült is betölteni. A társaság szerint ennek eredményeként ma jóval kevesebb a meghirdetett álláslehetőség a postánál, egyes telephelyeikre és munkakörökbe ugyanakkor még mindig várják a jelentkezéseket. A posta.hu állásajánlatai alapján leginkább kézbesítőket, csomagkézbesítőket, logisztikai küldeményfeldolgozókat és gépjárművezetőket keresnek.

A MÁV válaszából nem derült ki, hogy a tömeges munkanélküliség időszakában vonzóbb munkahely lett-e a vasúttársaság: a kommunikációs igazgatóság csak annyit írt, hogy a MÁV-csoport mintegy 38 500 munkavállalójához mérten a társaságoknál jelenleg nagyjából 900 betöltetlen állás van, és hogy továbbra is várják az érdeklődők álláspályázatait.

Az MVM csoporthoz tartozó társaságoknál és a Nemzeti Közművek Zrt.-nél a honlapokon is megtalálható álláshirdetések szerint szintén nagyon sok a nyitott – akár 8 általánossal, akár felsőfokú végzettséggel betölthető – pozíció, ahogy a víziközmű társaságok többségénél is. A Molnál viszont a munkavállalók összlétszámához képest kevés: 98 szabad állás volt hétfő este, a Szerencsejáték Zrt.-nél pedig mindössze kilenc.

Az is lehet persze, hogy ezek nem számítanak majd bele az állami munkaerő-felszívó programba, hanem mégis egyfajta külön konstrukcióról lenne szó. Ez viszont további kérdéseket vet fel: például, ha szó szerint kell venni a miniszterelnök által elmondottakat, akkor mit jelent az, hogy „időleges szerződésekkel”? Csak három-hat..stb hónapra, fix időre vesznek fel valakit, aztán mehet, amerre lát?

Ha igen, akkor kötött bér is jár majd a munkát vállalóknak, tehát, ahogy például az önkéntes katonák bruttó 161 ezer forintra, úgy az állami cégek „átmeneti” dolgozói is valamilyen rögzített bérre szerződnek?

Milyen foglalkoztatási formában történne mindez? (Az első találgatások a közfoglalkoztatás egy speciális formájáról szóltak, ami most már kevésbé valószínű, de azért kizárni sem zárta ki senki.) Kapnak-e a cégek pluszforrást a pluszfoglalkoztatáshoz? Ha igen, milyen nagyságrendben?

És egyáltalán: hány embert tudnak majd ebben a formában foglalkoztatni, és bármely állami cég vehet majd fel munkanélkülieket, vagy csak az eleve munkaerőhiányos vállalatokat/munkaköröket érinti a program?

A bejelentések után először a foglalkoztatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak küldtük el a kérdéseinket, ahol válasz utáni érdeklődésünket pár nap múlva azzal hárították el, hogy ez a program nem hozzájuk, hanem az állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozik. Mager Andrea titkárságán viszont – szintén pár nap múlva – azzal passzoltak vissza az ITM-hez, hogy azért mégis az innovációs tárca felel. Újbóli érdeklődésünkre az ITM-nél már kicsit ingerültebben visszahívást ígértek, ami azóta – lassan egy hete – várat magára. Közben Orbán Viktor múlt pénteki interjúja után újra elbizonytalanodtunk, hogy mégis érdemes a tárca nélküli minisztert is bombázni a kérdésekkel, a miniszterelnök ugyanis arról beszélt, hogy több miniszterének is hálával tartozik a munkahelyteremtő program kidolgozásában való részvételéért, köztük

Mager Andreának, aki az állami cégeket hozza álláskeresők befogadására alkalmas állapotba.

A miniszterelnök „leleplező” – vagy egyértelműsítő – szavai után pénteken újra kerestük Mager Andrea titkárságát is, ahol harmadjára is visszahívást, illetve választ ígértek, de cikkünk megjelenéséig ezt – hétfői újabb ígéretük ellenére – továbbra sem tették meg.

400 ezren állás nélkül

A KSH legutóbbi, márciusi adatai alapján a járvány első hónapjában 168 ezer munkanélküli volt Magyarországon – a definíció szerint ide azonban csak az aktívan munkát keresőket sorolják, ami a járványhelyzet miatt a legtöbb munkáját vesztett emberre értelemszerűen nem lehetett igaz – nehéz ugyanis úgy munkát keresni, hogy az utcára sem tanácsos kilépni, a cégek jelentős része pedig takaréklángon működik.

Az áprilisi adatok szerdán jelennek meg, ezekről eddig csak egy grafikont közölt a hivatal. A munkanélküliek száma eszerint nagyjából csak 20 ezerrel ugrott meg, 187 ezerre nőtt áprilisban, de épp azért ilyen kevéssé, mert az állásukat vesztők jó részét az inaktívokhoz sorolták. Az inaktívak száma 202 ezerre nőtt áprilisban, a munkanélküliek és az inaktívak száma együtt pedig 401 ezer fő volt.

Az NFSZ regiszterében áprilisban 330 ezer álláskereső szerepelt, ami 69 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, de még 2020 márciusához képest majdnem 50 ezer fővel magasabb.

A munkaerőtartalék-növekedéséből összeségében az olvasható ki, hogy februártól áprilisig nagyjából 120 ezer ember veszítette el az állását. Teljesen más módszerrel – a munkanélküli segély” kifejezésre vonatkozó Google-keresések alapján – hasonló eredményre jutottak múlt héten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói is.

Forrás: HVG