Sok ezer, papírok nélkül dolgoztatott munkavállalót talált a hatóság. Az illegálisan alkalmazottak válság idején magukra maradnak – olvasható a Népszavában.

Mintegy 10 ezer, építőiparban dolgozó munkavállalót ellenőrzött tavaly a munkaügyi hatóság, közülük 4210 embert kaptak feketefoglalkoztatáson. Ez a döbbenetesen magas, 40 százalékos „találati arány” mégis kedvező tendenciát jelez, a korábbi években ugyanis még nagyobb arányban – 46-47 százalékban - bukkantak az ellenőrök bejelentés nélkül dolgozókra az ágazatban.

A javuló számok ellenére továbbra is az építőipar számít a „legfertőzöttebb” ágazatnak a fekete foglalkoztatás szempontjából, hiszen a tavalyi országos ellenőrzések során lebukottak közül minden harmadik ezen a területen tevékenykedett.

A vendéglátásban hasonló tendencia érvényesült: a korábbi 18 százalék helyett már „csak” a vizsgált dolgozók 15 százalékát foglalkoztatták feketén.

A kereskedelemben viszont 10-ről 11, a vagyonvédelemben 18-ról 26 százalékra nőtt az arányuk. Ezek a munkavállalók lényegében védőháló nélkül dolgoznak a koronaválság idején. Azaz, ha elbocsátják őket, nem számíthatnak még az európai viszonylatban legszűkmarkúbban mért három hónapos álláskeresési járadékra sem. Márpedig áprilisban újabb 50 ezer fővel nőtt a regisztrált álláskeresők száma, sokakat pedig  éppen a feketefoglalkoztatás által leginkább érintett ágazatokból, például a vendéglátásból bocsátottak el. 

A munkaügyi hatóság 2018-hoz képest összességében majdnem ezerrel több feketén dolgozót fülelt le tavaly.

Az ellenőrzött csaknem 64 ezer dolgozó 17 százaléka, összesen 11 201 munkavállaló bukott le emiatt. Ilyen magas találati arányra  – bár évről évre kevesebb dolgozót vizsgál a hatóság – az elmúlt kilenc évben nem volt példa. Az innovációs tárca foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának jelentése szerint azonban mindez az ellenőrzések sikerességét bizonyítja, és „annak köszönhető, hogy a munkaügyi ellenőrzések jelentős többsége olyan munkahelyekre irányul, ahol ténylegesen megsértik a munkavállalók jogait.”

A feketefoglalkoztatás során előfordul, hogy nincs munkaszerződés, vagy épp színlelt szerződéssel dolgozik a munkavállaló, de gyakoribb, hogy részmunkaidőre jelentik be, miközben teljes állásban dolgozik, és zsebbe kapja a fizetése jelentős részét. A legtipikusabb azonban a bejelentés szándékos elmulasztása, hogy ne kelljen adót fizetni. A munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkentése nem hozott kézzelfogható eredményt ezen a téren. Számos munkáltató nem változtatott „jól bevált” gyakorlatán, „tekintettel többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettségre is” – olvasható a jelentésben.

Az építőiparban valóban sok a foglalkoztatási szabálytalanság, az azonban nem tűnik reálisnak, hogy az ágazatban tíz munkavállalóból négyet feketén foglalkoztatnának 

- mondta megkeresésünkre Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Hangsúlyozta: a feketemunka ellen a szakszövetség is küzd, hiszen a zsebbe fizető ügyeskedők alacsonyabb áraikkal komoly versenyhátrányba hozzák a tisztességesen működő vállalkozásokat. Koji László tapasztalatai szerint ugyanakkor tavaly év végére sokat tisztult a piac, részben azért, mert a munkaerőhiány miatt a dolgozók egyre inkább meg tudták követelni a jogszerű foglalkoztatást. Most, ha a koronavírus miatt tovább csökken a rendelésállomány, és az építőiparnak ismét el kell engednie dolgozókat, valószínűleg megint romlik majd a helyzet, "a kollégák könnyebben mennek majd bele a zavarosba” – jegyezte meg.

Márpedig az elbocsátások már az építőiparban is  megkezdődtek, de az elküldött dolgozók egyelőre találnak más vállalkozásoknál munkát.

Júniusban azonban a mintegy 20 százalékkal visszaesett megrendelésállomány miatt jelentősebb leépítések  várhatók. Első körben a segédmunkásokat küldik majd el a cégek, a legnehezebb helyzetben pedig a mikro és kisvállalkozások vannak. Hogy pontosan hány főt érinthetnek az elbocsátások, azt Koji László egyelőre nem tudta megmondani, mert nem látják előre, hogyan alakul majd az új szerződéskötések száma, amiben nagy szerepe volna az állami megrendeléseknek.

A szakember azt tapasztalja: a szerződés és számlaadás nélküli munkavégzés a lakossági megrendeléseknél a legjellemzőbb, mert a jövedelmekhez képest sokba kerül egy-egy felújítás, építkezés. Az ÉVOSZ elnöke szerint ezért - például az áfa általános visszaigényelhetőségével - a lakosságot kell érdekelté tenni abban, hogy szerződést kössön az adott vállalkozóval, és számlát kérjen az elvégzett munkáról. Emellett sokkal több „előszűrt” ellenőrzésre volna szükség. Az adóhivatalnál rendelkezésre áll a bérekről és a vállalkozások egyéb pénzügyeiről minden adat, így ezeket összevetve ki lehetne szűrni azokat a munkáltatókat, ahol nyilvánvalóan valami nincs rendben, és őket kellene ellenőrizni, majd keményen büntetni.

Áprilisban már 330 ezren kerestek állást

Március végétől április végéig újabb 50 ezer fővel nőtt a regisztrált álláskeresők száma, így az előző hónap végén már 330 ezren kerestek munkát – jelentette be Bodó Sándor, az innovációs tárca államtitkára az operatív törzs keddi tájékoztatóján. Májusi adatokat nem közölt, de a munkanélküliek száma azóta minden bizonnyal tovább nőtt, hiszen információink szerint még múlt pénteken is 2200-an regisztráltak a foglalkoztatási szolgálatnál. Az államtitkár arról nem tájékoztatott: az egyes ágazatokat hogyan érintette a munkanélküliség, de egy kormányzati háttéranyag szerint április közepén a frissen regisztrált álláskeresők 13 százaléka került ki a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatból, míg februárban még csak 4-5 százalék volt az arányuk. Április első hetén ez mintegy 2500 főt jelentett. Ők pedig nyilvánvalóan csak azok, akik korábban nem feketén dolgoztak, hiszen számukra volt értelme bejelentkezni a foglalkoztatási szolgálathoz.  

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ