A szakszervezet szerint mintegy 50 ezer dolgozót küldtek el eddig a feldolgozóiparban, a maradóknak már "csak" a fizetését csökkentik. Extrém próbálkozások is akadnak – írja a Népszava.

 Komoly leépítésre készülnek Németországban a vállalkozások a müncheni ifo gazdaságkutató intézet felmérése szerint. Mint mindenütt, így Németországban is a vendéglátás és a turizmus sínyli meg leginkább a koronavírus-járvány miatti válságot, így ezeken területeken a cégek 43-58 százaléka faragná le a dolgozói létszámot.

Elbocsátással számol ugyanakkor az autóipari cégek 39 százaléka is, ami Magyarország szempontjából azért fontos, mert hazánkban több német autóipari cég leányvállalata működik.

Az adatok nem váratlanok, hiszen már a járvány előtt is érkeztek olyan jelzések, hogy a német autóiparban 100-300 ezer munkahely szűnik meg hamarosan a kereslet visszaesése, az ágazat „irányvesztése” miatt.

Ezeket a válságfolyamatokat a vírus terjedése csak felgyorsította – fogalmazott érdeklődésünkre László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A magyarországi helyzetet ugyanakkor kevéssé lehet tisztán látni, mivel a hazai vállalatok nem engednek belelátni a kártyáikba. Ez nyilván azzal is összefügg, hogy a helyi menedzsment is kevéssé lát bele az anyacég terveibe  – jegyezte meg László Zoltán, aki szerint emiatt egy-egy Nyugat-Európában megszületett döntés csak hetekkel később csapódik le nálunk.  A hazai vállalatok a nagy létszámot ugyanakkor már elbocsátották, a leépítések pedig zömmel a kölcsönzött munkaerőt érintették. Március 19-én például szerte az országban egy időben jelezték a kisebb, nagyobb gyárak és üzemek, hogy nem tartanak igényt a továbbiakban a bérelt munkaerőre. Csak ezen a fekete csütörtökön 15 ezer ember kapta meg a felmondólevelét.

A határozott idejű szerződéseket sem hosszabbították meg, így a szakszervezeti vezető becslései szerint csak a területükön mintegy 50 ezer dolgozónak szűnt meg a munkája.  Az elbocsátás első hulláma után jelenleg inkább kivárás érződik a cégeknél. Őrült nagy a bizonytalanság, de az utóbbi hetekben már igyekeznek különféle megoldásokat keresve megtartani  a megmaradt dolgozókat  - mondja László Zoltán. Jellemző, hogy csökkentik a fizetéseket és a munkaidőt, emellett egyre több vállalat – a Vasas területén mintegy 8-10 cég - gondolkozik az állami bérkiegészítés igénybevételén is. Vannak eközben persze egészen meghökkentő próbálkozások is: az egyik cég például olyan szerződést íratna alá a dolgozókkal, amelyben 70 százalékos bérfizetést rögzítenek az állásidőre, azzal a kikötéssel, hogy ha bármilyen okból megszűnik a dolgozó munkaviszonya, a pénzt vissza kell fizetnie. László Zoltán szerint ez egészen abszurd elképzelés, hiszen így a cég így tulajdonképpen még bevételhez is jutna a dolgozók elbocsátásával.

A Profession.hu áprilisi felmérése szintén arra enged következtetni, hogy a nagy kirúgási hullám - egyelőre legalábbis – lecsengett. Eszerint az elmúlt hetekben majdnem minden ötödik cég csökkentette dolgozói állományát, az elkövetkező félévben viszont már csak minden tizedik vállalat tervez elbocsátásokat. Az állásportál szerint ez arra utal, hogy a márciusban és áprilisban tapasztalt elbocsátási hullámhoz hasonló már nem lesz az év hátralévő részében.

A HR-vezetők ehelyett igyekeznek inkább valamilyen alternatív költségcsökkentő – home office, munkaidőbeosztás módosítása, részmunkaidős foglalkoztatás, fizetéscsökkentés – eszközhöz nyúlni. Arról azonban még mindig nagyon keveset tudni, hogy az eddig végrehajtott elbocsátások összességében hány főt érintettek.

A Tárki május eleji felmérése során a megkérdezettek 7 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy hónapban elvesztette munkahelyét; a dél-alföldi régióban ennek duplája volt az arány. A Publicus Intézet április közepén készített kutatása ennél nagyobb számokat mutatott: a megkérdezettek 12 százaléka mondta azt, hogy elvesztette munkáját a korlátozó intézkedések bevezetése óta. Hivatalos munkanélküliségi statisztika viszont továbbra is csak márciusról áll rendelkezésre. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint márciusban 281 ezren kerestek munkát, azaz 17 ezerrel többen, mint februárban.

A KSH pedig azt közölte legutóbb: márciusban mintegy 56 ezer fő veszítette el állását, közülük 54 ezer főt ugyanakkor módszertani okokra hivatkozva az inaktívak közé soroltak, így márciusra 168 ezer munkanélkülit számoltak. Április eleje óta ugyanakkor a kormány becslése szerint is naponta úgy 4 ezer embert rúgnak ki a munkahelyéről, így a márciusi adatok már nem tükrözik hűen a jelenlegi állapotokat. Mint korábban megírtuk: az innovációs tárca lapunk birtokába jutott háttéranyaga szerint április második hetében már 320 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván.                    

Egyre többen kérnek bértámogatást

Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában, majd Schanda Tamás, az innovációs tárca államtitkára az operatív törzs vasárnapi tájékoztatóján 163 ezer olyan emberről beszélt, aki elvesztette a munkáját az elmúlt időszakban, és munkanélküli segélyért, vagy jövedelempótló támogatásért fordult a kormányhoz.  Ennek részleteiről azonban hiába kérdezték a szakszervezetek a kormány képviselőjét a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának hétfői ülésén, nem kaptak érdemi választ

– számolt be lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Hozzátette: a pár héttel ezelőtti gyakorlattal szemben már hiába kérnek, nem kapnak friss és részletes adatokat a regisztrált álláskeresők számáról sem. Arról viszont kaptak tájékoztatást, hogy az állami bérkiegészítésre eddig 3953 cég jelentkezett, amely összesen 53 880 dolgozó után kért támogatást.

A kutatás fejlesztés területén pedig 376 cég kért mintegy 6 ezer munkavállaló után bérkiegészítést. Kordás László szerint érezhetően jobban működik a program, amióta a kormány az érdekképviseletek javaslatainak egy részét megfogadva átírta a pályázati feltételeket, hiszen egy hét alatt megtízszereződött a jelentkező cégek száma. Az alig 54 ezer munkahely megsegítése ugyanakkor még mindig igen kevésnek tűnik, ha eddig 163 ezren veszítették el munkájukat, a kormány pedig eredetileg mintegy egymillió munkahely megmentésével számolt.  

Sokaknak jelentősen csökkent a jövedelme

Majdnem minden ötödik megkérdezett arról számolt be a Tárki kutatása során, hogy a korlátozások miatt jelentősen csökkent a jövedelme. Ezzel a problémával a 40-59 éves korosztály 26 százaléka szembesült, a 60 év felettiek körében az arány 9 százalék volt. A jövedelmek csökkentése erőteljesebben érintette a budapestieket, mint a vidékieket. A régiókat tekintve a Dél-Alföldön (23 százalék) és Közép-Magyarországon (22 százalék) átlag feletti a probléma.   

Forrás: Népszava