Csak azt felejtette el a külügyminiszter, amikor aláírta a munkaerőkölcsönző céggel a stratégiai megállapodást, hogy a válság miatt elsőként a kölcsönzött dolgozók kerültek utcára.

Nem a kiszolgáltatottabb munkavállalói pályát kell erősíteni, hanem az érdemi hozzáadott értékű munkahelyeket, azok védelme érdekében pedig át kell dolgozni a láthatóan nem működő munkahelyvédelmi akciótervet

– reagált Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke arra, hogy a kormány hétfőn stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Prohuman munkaerőkölcsönző céggel.

A megállapodást aláíró Szijjártó Péter külgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben, ezért a kormány számít a közreműködésükre és a tapasztalataikra. A Prohuman több száz céggel működik együtt, és a 10 legnagyobb foglalkoztató egyike Magyarországon, a járványveszély pedig felértékeli a munkaerő-gazdálkodásban szerzett tapasztalatokat, a kormány ezért a döntéshozatalban is számít a vállalat észrevételeire - tette hozzá. Zakor Sándor, a Prohuman ügyvezető igazgatója közreműködést ígért a kormánynak abban, hogy a lehető legkevesebb munkahely szűnjön meg, továbbá minél több munkaadó, és befektetés érkezzen külföldről. 

Magyarországon 2002 óta lehet közvetítő cégektől alkalmazottakat bérelni, a munkaerő-kölcsönzés azóta évi több százmilliárd forint forgalmat termelő iparággá fejlődött.

A koronavírus-járvány és az amiatt életbeléptetett korlátozások kapcsán ugyanakkor a cégek elsőként a kölcsönzött munkaerőtől váltak meg – hívták fel a figyelmet már korábban is a szakszervezetek.

Székely Tamás is erre emlékeztetett, amikor úgy fogalmazott: Szíjjártó Péter csak azt felejti el, hogy a gazdasági zuhanás legelső lépése a nagyvállalatoknál a kölcsönzött munkaerőtől való szabadulás volt.

Ezzel a legkiszolgáltatottabbak pillanatok alatt utcára kerültek, köszönhetően a kölcsönbe adó cégek embertelen elbocsátásainak.

Nem véletlen, hogy Európában nem kedvelt az atipikus foglalkoztatásnak ez a formája a munkavállalók körében – mutatott rá a VDSZ elnöke. Hozzátette: a szakszervezetek ezért is tiltakoztak több ízben amiatt, hogy Magyarországon a leglazább ez a foglalkoztatási forma, és a legtöbb visszaélés ebben ágazatban tapasztalható.  A kölcsönbe adók kedvelt „játéka” a több cégből álló cégcsoport működtetése az egyszerűsített foglalkoztatás érdekében, hogy a legalacsonyabb áron lehessen embereket foglalkoztatni.

Nyilvánvalóan ennek is köszönhető, hogy az „új partner” cég egyike azoknak a társaságoknak, amelyek a többszáz milliárdos iparággá fejlesztett munkaerő közvetítésből jelentős hasznot húznak – fogalmazott Székely Tamás. A szakszervezeti vezető szerint az is „érdekes”, hogy az a Prohuman lett stratégiai partner, aki ellen többször indítottak fekete foglalkoztatás miatt eljárást, és amelynél 2016 óta minden évben találtak be nem jelentett „fekete” munkavállalót. Az viszont sok mindent megmagyaráz, hogy a cég lengyel tulajdonosának kézbesítési megbízottja a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda – tette hozzá Székely Tamás, aki szerint ideje volna inkább a munkavállalókkal megkötni a stratégiai partnerséget.   

Nyolc országban átlagosan napi 17 ezer kölcsönzött dolgozó

A Prohuman és a tulajdonában álló cégek csoportja munkaerő-kölcsönzéssel és HR szolgáltatásokkal foglalkozik több mint 20 éve a Közép-Kelet európai régióban. A vállalat összesen 8 országban naponta több mint 17 ezer embernek biztosít munkát. Ügyfelei között több mint 700 vállalat szerepel, köztük a legismertebb multinacionális cégek az autóipar, elektrotechnikai gyártás, pénzügyi szolgáltatások, az FMCG, a kis- és nagykereskedelmi, valamint IT szektorból. A Prohuman és leányvállalatai csoportszintű árbevétele 2018-ban 173,6 millió euro (megközelítően 52 milliárd forint) volt.  

Forrás: Népszava