Valószínűleg korábban a kisvállalkozók rémálmaiban sem fordult elő az, amit az utóbbi két hónapban megéltek. A munka elvesztésének dátuma legalább annyira bevésődhetett az agyukba, mint szeretteik születésnapja, ezt onnan tudjuk, hogy mindegyikük kapásból válaszolt, amikor erről kérdeztük. Vannak, akik megpróbálták átmenteni az üzletüket, megtartani a dolgozóikat, csakhogy később újrakezdhessék a munkát, másoknak esélyük sem volt erre. A kormány mentőprogramjainak leginkább csak addig tudtak őszintén örülni, amíg meg nem ismerték a részleteit – írja a 24.hu.

Kisvállalkozók mondták el, mit jelent csekély tartalékok mellett szembesülni azzal, hogy az addig őket és alkalmazottaikat eltartó üzlet szinte egyik napról a másikra ellehetetlenül. És hogy miként lehet innen majd felállni. Összeállításunk első részében egy fogtechnikus, egy fotós és a textiltisztító szakma egyik képviselője avat be minket a hétköznapokba.

Elsöpörte a járvány a fogtechnikusokat

Mivel a fertőzésveszély miatt a fogorvosok március 17-től csak sürgősségi ellátást végezhettek, a fogászati asszisztensek, fogtechnikusok és fogászati kereskedők munkája is megszűnt, így bezártak. A Fogtechnikusok Ipartestületének elnöke, Hanser Zsolt szerinta szakmában dolgozók 90 százaléka nehezen tudja fenntartani magát ebben az időszakban.Budapesti társas vállalkozásuknál sem dolgozik senki, de napi 2 órára fizeti a bért alkalmazottainak, saját pénzéből, hogy megtartsa őket. Elvileg erre a feltételek lazítása óta már járhat az állami bértámogatás – még vizsgálják a könyvelővel a lehetőséget. Sok katás vállalkozó is van a szakmában – nekik nincs adómentesség, csak szüneteltetni tudnak, és az is rontja a helyzetet, hogy járulékmentességet sem kapott a szakma.

A fogászat fontos bevételi forrása évek óta a fogászati turizmus – ezt a járvány teljesen elsöpörte. Mivel a turizmus valószínűleg még sokára indul be, a fogászat pedig fertőzésveszélyes szolgáltatás, az érintettek arra számítanak, hogy az utolsók között, talán szeptemberben, nagyon későn nyithatnak újra.

Hanser Zsolt szerint az nem jogos elvárás, hogy az állam fizessen mindent egy ilyen helyzetben, de ha megkapták volna azokat a kedvezményeket, amiket a többi szektor, elégedettek lennének. Úgy véli, a járulékmentesség sokaknak segített volna a szakmájukban. Hasonlóan vélekednek az optikusok is. A jelenlegi helyzetet úgy jellemezte, hogy most mindenki bizonytalanságban él. A maga részéről azt tudja, hogy ki fogja bírni, megtartja az alkalmazottait is, mert meggyőződése, hogy mindig lesz holnap.

Amikor beszélgettünk, még minden bizonytalan volt, de mint múlt csütörtökön kiderült, fokozatosan újraindítják a gazdaságot, május 4-étől feloldják a magánegészségügy korlátozásait és az állami ellátás bizonyos korlátozásait is. A csütörtök esti kormányrendelet szerint a fogorvosok hétfőtől már nem csak sürgősségi ellátást nyújthatnak, így hamarosan a fogtechnikusoknak is lesz újra munkája. Budapest és Pest megye kivételével megszűnik a kijárási korlátozás, számos üzlet újranyithat, ami a többi megszólaló vállalkozónak is jó hír lehet.

Egyetlen osztály jött csak tablófotózásra

A fotósok a kijárási korlátozás bevezetése, azaz március 28. után kerültek bajba – egyik napról a másikra szinte lenullázódott a forgalmuk. Ugrottak az esküvői és rendezvényfotózások, a tablófényképezések, az anyák napi fotózások. A még nyitva lévő üzletekben csak ügyeletet tartanak, például hogy igazolványképet tudjanak készíteni annak, aki kéri, esetleg a korábban elkészült képek utómunkáit tudják csinálni – avatott be Juhos János fényképész, az IPOSZ alelnöke, akinek a békéscsabai bevásárlóközpontban is van üzlete. Azóta egyetlen iskolai osztállyal tudtak csak megbeszélni tablófotózást, külön-külön időpontokra érkeztek a gyerekek, így két nap alatt egyesével le tudták őket fényképezni. Szerencsésnek érezheti magát olyan szempontból is, hogy náluk már működött az online fotókidolgozás, amiből szintén van egy kis bevétele. Igaz, a reklámköltség egyelőre elviszi a hasznot.

Becslése szerint a szakma bevételeinek a 90–95 százalékát veszítette el, minimális tartalékaik már elfogytak.

Takarékon dolgoznak, csökkentett munkaidőben, egymást váltva. Van olyan alkalmazottja, akit támogatással vett fel, most jön a kötelező továbbfoglalkoztatás időszaka, de annyi bevétel nincs, hogy a bérét kitermelje. Szeretné megtartani az alkalmazottakat – eddig a tartalékaiból fizetett bért, de hogy mi lesz a következő hónapban, azt nem tudja. Mások ennél is rosszabb helyzetben vannak, főleg a kisebb településeken – be kellett zárniuk. Örültek a kormány gazdaságvédelmi akciótervének, de a részleteket látva legörbült a szájuk. Sem kata-, sem járulékmentességet nem kapott a szakma, a csökkentett munkaidős bértámogatás, illetve a 0,1 százalékos bérfizetési hitel viszont szóba jöhet – ezek feltételeit megnézik a könyvelővel. Olyan támogatások kellenének, amelyek mellett nem kell lehúzni a rolót, elküldeni az embereket – jegyezte meg.

Most a túlélés a cél, de közben már tervezgeti a jövőt, hogy milyen új szolgáltatásokkal tudnák újrapozicionálni magukat.

A tisztítóknak csak a kórházi megrendelések maradtak

Katasztrofális a helyzet – mondta megkeresésünkre a Textiltisztító Egyesülés igazgatója, Király Valéria, aki korábban 10 évig vezette a Heves megyei Patyolatot. A textiltisztító cégek szállodáknak, éttermeknek, kollégiumoknak, színházaknak, ipari cégeknek, egészségügyi intézményeknek szolgáltatnak. Az egészségügyi intézmények kivételével szinte egyik pillanatról a másikra mind leálltak, így nem maradt munka. Március 9-én még éjfélig játszhattak a színházak, március 15-e után a többi megrendelőjük is bezárt, ígya kisebb textiltisztító cégek 95 százaléka lehúzta a rolót.Azoknak a vállalkozóknak, akik kórházaknak dolgoznak, van még valamennyi munkájuk, de csak tizedannyi, mint régen, hiszen az egészségügy sem a megszokott kapacitással működik.

Fájlalják, hogy míg a vendéglátók kaphattak járulékmentességet, ők, mint beszállítóik nem, pedig szintén nem tudnak dolgozni.

És hiába igényelhető a csökkentett munkaidőre az állami bértámogatás – a bezárt üzemekben nincs részmunkaidő, és nincs bevétel sem, amiből a részmunkaidőt fizetnék. Egy hétig még el lehet takarítgatni, de három hónapig nem – tette hozzá. A szakma amúgy sem túl nyereséges, nyomott árakon kénytelenek dolgozni, tartalékuk ezért nincs nagyon, legfeljebb egy-két hónapra való. Az igazgató becslése szerint a szektorban mintegy 35 ezer dolgozót foglalkoztattak, ráadásul alacsony béren, így eddig is komoly munkaerő-problémáik voltak. Támogatás híján nem tudják megtartani a dolgozókat, akik így is pénzbe fognak kerülni az államnak, amikor álláskeresési járadékért jelentkeznek munkanélküliként. Viszont így nehezebb lesz az újrakezdés is, mert a régi munkavállalóik valószínűleg rögtön elmennek dolgozni, ahogy találnak valami lehetőséget máshol. A textiltisztító cégek kénytelenek lesznek új dolgozókat felvenni, betanítani, hátráltatva a mielőbbi újraindulás lehetőségét.

Mielőtt elindul az élet, mindenhol mindent ki kell mosni, fertőtleníteni – lesz munkájuk, ha lesz ember a mosodákban. A járvány hatására felértékelődik a textiltisztítás, a higiénia, a fertőtlenítés jelentősége. Csakhogy az indulás után egy hónapra tudnak számlát benyújtani, és még további idő, mire bejön a pénzük, vagyis tartalék híján nem lesz miből fizetni az embereket. A segítségre kevésbé rászoruló cégeknek, úgy véli, segíthet a 0,1 százalékos bérfizetésre használható hitel.

Összeállításunk következő részében arról olvashat, hogyan érintette a koronavírus-válság az optikusokat, az ortopéd cipészeket és a cukrászokat.

Forrás: 24.hu