Sokaknak gondot fog okozni, hogy csak három hónapig folyósítják az álláskeresési járadékot - ismeri el Parragh László, az MKIK elnöke a Népszavában, ám nem zárja ki, hogy növeljék annak időtartamát.

 Önt tartják a kormányfő egyik fő gazdasági tanácsadójának. Mennyiben tudja befolyásolni a kormány döntéseit?

Hivatalosan nekem nincs ilyen kötődésem Orbán Viktorhoz, de azt nem tagadom, hogy jó 30 esztendeje ismerjük egymást, és jó szakmai együttműködés van közöttünk. A korábbi miniszterelnökök közül Medgyessy Péterrel is jó kapcsolatot ápolok, de volt olyan időszak is, amikor Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban is ugyanezt mondhattam el. A Gazdaságvédelmi Akciótervhez március végére bekértük a szakmák, cégcsoportok véleményét, kívánságlistáját, amelyet el is küldtünk a döntéshozók számára.   

  Mi valósult meg eddig ezekből? A döntéshozók mennyire építenek a kívülről jövő véleményekre?

A hónap elején, amikor a vírus okozta járványról már tudni lehetett, hogy jelentős nehézséget okoz majd a vállalkozások működésében, akkor - számomra is meglepően nagy számban -, 18 ezer cég fordult hozzánk, akik kifejtették véleményüket a kialakult helyzetről, és arról is, hogy milyen kormányzati intézkedésekre számítanak ahhoz, hogy ezt a nehéz időszakot túléljék, mire lenne szükségük a gazdaság újraindításához. Én mindig azt hittem, hogy évtizedek óta jól ismerem a gazdaság szereplőit, de most új arcukat is megmutatták. Bizalmuk azon alapulhatott, hogy az MKIK-t egyfajta horgonynak, cölöpnek tekintik. A problémákat, mondhatnám a bánatokat igyekeztünk szintetizálni. A javaslataik jó része visszaköszönt a gazdaságvédelmi akciótervben. 

Mi az, ami hiányzik "minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi csomagjából"?

A kormány eredetileg azon a véleményen volt, hogy csak a válság által legjobban sújtott szektoroknál kell beavatkoznia. Mi az első pillanattól kezdve azon az állásponton voltunk, hogy valamennyi gazdasági ágazatnak szüksége van a segítségre, mert csak idő kérdése, hogy további szektorok is nehéz helyzetbe kerülnek a turizmus-vendéglátás, a kiskereskedelem és a fuvarozás mellett. Ugyanis ezt szűrtük le a már említett 18 ezer vállalkozó javaslataiból. Ennek nyomán sikerült elérni, hogy a kormány változtasson álláspontján, és így állt össze a gazdaságvédelmi csomag. Új kedvezménnyel bővült a SZÉP-kártya, amelynek felhasználása a belföldi turizmusban meghatározó szerepet tölt be, és amelyre a járványt követően nagy szüksége lesz a nemzetgazdaságnak. Dolgozunk azon is, hogy Budapest se veszítsen vonzerejéből. A további vizsgálataink már finomítás jellegűek, és arra irányulnak, hogy most már az egyes szektorok helyzetét is tanulmányozzuk, s ha szükséges, akkor javaslatokat is tegyünk a kormánynak, például a közlekedési és a logisztikai ágazatot illetően.   

A gazdaság valamennyi szereplőjét támogatni kell? 

 Úgy véljük, hogy a kormányzati segítségnek, támogatásnak lehetnek "potyautasai" is, vagyis olyanok, akiknek szerencsére nem okoz érezhető gazdasági veszteséget a mostani válság, mégis igényt tartanának például a munkahely-megőrzési támogatásra. Ilyen lehet például az élelmiszergazdaság. Arra számítunk ugyanis, hogy a mostani nehéz hónapokat követően sem esik vissza észrevehetően az élelmiszerek fogyasztása.   

Milyen mélységű visszaesésre számít a gazdaságban? A recessziót, az elhúzódó válságot maga a pénzügyminiszter vetette fel.

Nem kockáztatnám meg, hogy olyan konkrét számokat említsek, mint amilyeneket a jegybank vagy a Pénzügyminisztérium mondott. Az ilyesminek az a veszélye, hogy önmagát megvalósító jóslattá válik. Ugyanakkor a gazdaság jelentős mértékű visszaesésére számítok, nem lepődnék meg, ha a GDP akár két számjegyű százalékos mértékben zuhanna az idén. Elég csak a járvány által elsőként sújtott Kínára gondolnunk, ahol az első negyedévben a tervekhez képest többszörös volt a fogyasztás visszaesése, 2-3 százalékra számítottak, ehelyett 25 százalékot mértek.   

Túlélik ezt a vállalkozások? Bírják tőkével?

 Valóban az a tapasztalat, hogy a cégeknek szűkösek a tartalékai. Ugyanakkor meglepő módon felméréseink azt mutatják, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak, a kkv-knak  esetleg jobban sikerül túlélni ezt a válságos időszakot, mint egyes multinacionális cégeknek. Ennek az az oka, hogy számos esetben összefonódott a családi és a céges vagyon. De azért ez is többnyire csak két-három hónapra elegendő. Ezzel szemben a multiknál a tulajdonos mondjuk, két hétre adja oda a forgótőkét, s utána dönt a további finanszírozásról. A kkv-k továbbélése nagymértékben függ a tulajdonos mentalitásától is. Mondjuk, a járvány alatt az egyik fodrász kinyitja az üzletét még akkor is, ha csak egy vendég néz be hozzá, ugyanakkor a másik mindvégig zárva tart.   

 És a nagyok?

A multik működését jól példázza, ha egy autógyárban az ellátási lánc valamelyik meghatározó üzemében leáll a termelés, ezt rövidesen követik a többiek is, ugyanis a just in time (épp időben) módszer szellemében, csak kevés anyagot, alkatrészt készleteznek, s ez hamar kifogy. Viszont ugyanennél a konszernnél egy másik üzemben, amelynek az ellátása nem sérül, a válság alatt is folyamatos a termelés.  

 Milyen esélye van a tömeges bedőléseknek?

 A cégek csődjét, leépülését nagyon nehéz megítélni. Ennek oka, hogy az az általános gyakorlat, hogy az utolsó pillanatig igyekeznek leplezni a gondjaikat, mert az ronthatja a jó hírnevüket, amelynek az üzletkötésnél nagy szerepe lehet. Ezért több időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a tényleges helyzetet át lehessen tekinteni. Ez vonatkozik a várható elbocsátásokra, s az ebből eredő munkanélküliségre is. 

Már hatalmas mértékű munkanélküliségről hallani, milyen nagyságrendet valószínűsít?

A legtöbben a külföldön munkát vállalók vannak, úgy 500 ezren lehetnek. A tapasztalatok szerint először őket küldték el, köztük természetesen a magyarokat is. Feltehetően a 180 ezer diákmunkában foglalkoztatott közül is sokuktól megváltak. Még nem világos az sem, hogy mi lesz a 70-80 ezer dolgozó nyugdíjas sorsa. A kölcsönzött munkaerőt is a legtöbb helyen elküldték. Most a hivatalos statisztikák szerint a január-márciusi időszakban a munkanélküliség 52 ezer fővel nőtt, de azóta a számuk naponta 4-5 ezer fővel bővül.  

 Hazajönnek-e a külföldön állásukat vesztett magyarok? Mi lesz velük? 

Még nem tudjuk, hogy hány külföldön dolgozó veszítette el az állását. Ennek ellenére nem tartom valószínűnek, hogy közülük sokan hazatérnének. A nyugati határ menti városokban, Sopronban, Mosonmagyaróváron vagy Szombathelyen már most sajnálják, hogy Ausztria 2-3 héttel előttünk jár a gazdaság újraindításában, mert ez versenyelőnyt jelent az ottani vállalkozásoknak, a legjobban dolgozók, az ingázók közül pedig sokan visszatérhetnek a munkahelyeikre. 

  Szinte minden közvéleménykutatás alátámasztja, hogy az emberek hiányolják a munka nélkül maradók közvetlen támogatását. Miért marad ki ez rendre a gazdaságvédelmi programból? Ez az a réteg amelyikkel - szavai szerint - nem lehet mit kezdeni?   

Elismerem, hogy az álláskeresési járadék összege és folyósításának három hónapos időszaka nehézséget okoz a friss munkanélkülieknek. De úgy vélem, hogy ez ösztönzi is az érintetteket, hogy igyekezzenek elhelyezkedni, amihez a kormány azzal járul hozzá, hogy a munkahelyek megtartását segíti. Ha meghosszabbítanák a három hónapos segélyezési időt, akkor később ezt már nehéz lenne visszavonni. Mi úgy véljük, ha mégis rövidnek bizonyulna a mostani időtartam, akkor a tapasztalatok birtokában beszélhetünk a meghosszabbításról.

 Az átképzés, a tudás fejlesztése bekerült, majd kikerült a bértámogatási csomagból. Milyen lehetőséget kínálna a leépített dolgozóknak az átképzés? 

  Bár adná magát, hogy a fellendült digitális forgalom révén többeket képezzenek át olyan munkakörökre, amelyből hiány van. De az állam számára sajnos továbbra is mostohagyerek a felnőttképzés, és annak megfelelő mértékű támogatása. Ezt az is jelzi, hogy a kormányon belül nem találunk olyan pozíciót, amely ezzel foglalkozna. Pedig a közoktatás mostani tapasztalatait könnyen át lehetne venni.  

Az MKIK-nál idén esedékes a tisztújítás. A járvány mennyiben befolyásolja ezt?

Az alulról építkező kamarai küldöttválasztások folyamatát nagymértékben befolyásolta a koronavírus-járvány. Engedélyünk van arra, hogy - ha a körülmények olyanok - az MKIK vezető testületeit online-szavazással válasszuk meg. De a biztonság kedvéért azért október 30-ára lefoglaltuk az Országház Felsőházi termét is.  

 Újrajelölteti magát elnöknek? 

Számos terv, feladat, projekt van a fejemben a kamara jövőjét illetően, ha a küldöttek ebben támogatnak, és bizalmat szavaznak, akkor igen, folytatnám a munkát.

Parragh László

A Magyar Kereskedelmi  és Iparkamara 58 éves elnöke Pécsett előbb történelem-orosz tanári, majd jogi diplomát szerzett. Vállalkozóként a 80-as évek végétől fürdőszoba berendezéseket forgalmazott. Az 1998-as választásokat követően Orbán Viktor felkérésre a miniszterelnök közvetlen gazdasági tanácsadó testületének tagja. 2000-ben a megújuló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének választották. 2010-től a Mol Nyrt. igazgatóságának tagja, az MKB Bank igazgatóságának külső tagja. 2017. márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja. A Nyugat-Magyarországi Egyetem címzetes docense. Sopron város díszpolgára. 

 

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!