Mi a következménye annak, ha gazdasági válság idején lépnek ki a fiatalok a munkaerőpiacra? A téma aktuálisabbá vált, mint ahogy korábban gondolni lehetett, hiszen a koronavírus-válság minden korosztályban komoly munkanélküliséget eredményez. Kifejezetten nehéz helyzetben vannak a pályakezdők, akik most kezdenének dolgozni, azonban a magas munkanélküliség miatt nem, vagy csak nehezen találnak állást. Egy kutatás alapján bemutatjuk, hogy milyen helyzetben vannak a fiatalok egy válságperiódus időszakában, és mennyire befolyásolja későbbi jövedelemszerzésüket, ha egy ilyen periódusban csöppentek bele a munka világába – írja a Portfolio.

 A Munkaerőpiaci Tükörben megjelent elemzés szerint minden vizsgált kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a magas munkanélküliséggel sújtott, recessziós gazdasági környezetben munkaerőpiacra lépő fiataloknak tartós negatív következményekkel kell szembenéznie. Az alacsonyabb jövedelem, a kevesebb ledolgozott óra, a gyengébb minőségű állás és a munkanélküliség magasabb kockázata

még a pályakezdés után 7–15 év múlva is kimutatható esetükben, a szerencsésebb időpontban munkába álló társaikhoz képest

– írja kutatásában Tóth Endre nemzetközi tapasztalatok alapján. (Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás nem a jelenlegi gazdasági helyzet alapján készült, hanem korábbi tapasztalatokat mutat be.)

Egy százalékponttal magasabb kezdeti munkanélküliségi arány esetén a jövedelemkiesés mértékét a végzés évében 6–10 százalékra teszik a diplomásokat vizsgáló kutatások, ami aztán lassan csökken, de tíz évvel később is 2–3 százalék körül van. Számos kutatás rámutatott, hogy a negatív hatások erőteljesebbek lehetnek a kevésbé képzett fiatalok esetében, akiknél jelentősebb a foglalkoztatottság csökkenése, illetve a diplomások között az alacsonyabb képességűeknél.

Sebzési hatás

Sebzési vagy sebhelyhatás (scarring effect) azokat a negatív hatásokat jelöli, amelyek olyan fiatalokat érnek, akik pályájukat egy esetleges munkanélküli-periódussal indítják. Azok a fiatalok szembesülhetnek ezzel, akik recesszióban hagyják el az iskolapadot, és kezdik meg karrierjüket, így magasabb pályakezdő munkanélküliségi kockázattal szembesülnek, a kérdés pedig az, hogy vajon ezek a körülmények „megsebzik-e” őket. Másodszor: azok a fiatalok, akik pályakezdéskor (tartós) munkanélküliséget tapasztalnak meg, vajon ez az epizód hosszan tartó negatív hatással van-e a későbbi karrierjükre?

A szigorúbb munkaerőpiaci szabályozás növeli a sebhelyhatás tartósságát, a merevebb munkaerőpiaci struktúrában a fiatalok „bennragadnak” a rosszul fizető, a képzettségüknek nem megfelelő állásokban.

Az egyéni szintű adatokra építő vizsgálatok nemcsak a karrier elején bekövetkezett munkanélküliség hatását elemezték, hanem azt is, hogy milyen következménnyel jár, ha a fiatal egy olyan munkát fogad el, amelyhez túlképzett. A viszonylag rugalmatlan munkaerőpiacú európai országok adatain végzett vizsgálatok egyértelműen azt mutatták ki, hogy

A VÉGZETTSÉGNEK NEM MEGFELELŐ ÁLLÁS ELFOGADÁSA CSAPDÁT JELENT A FIATALOK SZÁMÁRA,

mert a legtöbb fiatal karrierjére (a munkanélküliséghez hasonló) hosszan tartó negatív hatást gyakorol.

A kedvezőtlen pozícióból induló fiatalok alacsonyabb felfelé történő mobilitást, lassabb bérnövekedést tapasztalnak, mint akik a végzettségüknek megfelelő állásban kezdték pályájukat

- áll a kutatásban.

A korai munkanélküliség vagy a túlképzettség tartós negatív hatásának két fő magyarázata lehet. Az első a „negatív jelzőfunkciója”, vagyis azt a munkáltatók az alacsonyabb produktivitás szignáljának tekintik, és ez komolyan befolyásolja az álláskeresők megítélését. A másik lehetséges magyarázat a szakmai tudás és készségek hanyatlása a kognitív visszafejlődés következtében, vagy azért, mert az alacsony képzettségi szintű állásokban ritka az új készségek elsajátítása.

Forrás: Portfolio