A járvány miatt bevétel nélkül maradó művészek egy része kétségbeejtő helyzetbe került. Több, őket képviselő szervezet kidolgozta javaslatait, ám ezekre az állami pénzelosztók még nem adták áldásukat – írja a Népszava.

Másfél milliárd forinttal lehetne segíteni a koronavírus járvány miatt szinte lehetetlen élethelyzetbe került előadóművészeket és szerzőket, amennyiben a Kormány, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rábólint a művészeket képviselő szakszervezet javaslatára. Az NKA azt szeretné, ha inkább náluk maradna ez a pénz, a minisztérium nem válaszolt a Népszava kérdéseire. Ahogy azt a Népszava megírta, több európai országában is komoly összegekkel segítik a művészeket. A hazai helyzetről Gyimesi Lászlót, az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége elnökét kérdeztük.

- Európai szinten is történt közös fellépés, a Bizottság elnökéhez fordult a nemzeti közös jogkezelő szervezetek EU-s tagjai felvetették, hogy a már eddig is létező méltánytalanság, amely az előadóművészeket éri azzal, hogy a streaming szolgáltatóktól nem jutnak jövedelemhez, most amikor a koronavírus miatt nincsenek élő előadások, és az online megosztások száma megnőtt, még igazságtalanabb helyzetet teremt. A javaslat tartalmazza azt is, hogy hozzanak létre nemzetközi szolidaritási alapot a most jövedelem nélkül maradt művészek támogatására

– részletezi Gyimesi László a nemzetközi fellépést. - A méltánytalanság valóban nem csak a jelenre vonatkozik, az EJI nyert is már pert a DEEZER streaming szolgáltatóval szemben, a SPOTIFY-jal szemben pedig még tart a peres eljárás az előadóművészek díjazásának elmaradása miatt – ismerteti az EJI elnöke. - Ami a hazai szintet illeti, zajlik egyeztetés az állam és közöttünk. Azt javasoljuk, hogy azt a kb. másfél milliárd forintot, azaz a törvény szerint az üreshordozói jogdíjak 25 százalékát, amelyet az NKA fordít kulturális célokra, programok szervezésére, most, hogy ez nem teljesíthető, csoportosítsák át az EJI-nek és a többi jogkezelőnek, így az EJI támogatni tudná az általa képviselt 12-13 ezer előadóművész között a szociálisan leginkább rászorulókat. A helyzet reményteli, az NKA informálisan jelezte, hogy nem tiltakozik a megoldás ellen, a minisztérium kulturális államtitkársága videokonferencián jelezte támogatását. Ez a pénz rendelkezésre áll, az Artisjus szerzői jogvédő a 2019-es bevételből gyűjtötte össze. Elképzelhetőnek tartom azt is, hogy havonta kapjuk meg az egytizenketted részt, ha pedig a járvány véget ér, visszaállhat a kulturális programokra költött pénzek rendszere – mutat megoldást Gyimesi László.

- Az EJI egy 90 millió forintos keretet már a jövő héten eloszt, a „tűzoltásra” alkalmas pénzeket kedd estig lehet igényelni. A szervezet az egyébként is létező szociális rendszerével eléri az érintett kört, amelyben magas a turizmusban, vendéglátóiparban dolgozók aránya. A kulturális szférában a munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma 6-8 ezer, a produkciókra szerződtetett, azaz most munka nélkül maradt előadóművészek száma szintén 6-8 ezer lehet. Csak egy példát kiragadva, a Magyar Állami Operaháznak nincs egyetlen munkaviszonyban foglalkoztatott énekese sem. Emiatt kezdeményeztük, hogy az államilag finanszírozott intézményeknél vállalkozóként foglalkoztatottak kapjanak előleget, ám a javaslatunkra a minisztérium még nem reagált.

Azt viszont sikerült elérnünk, hogy mentesülnek a KATA fizetése alól, ezzel havi ötvenezer forinttal kevesebb a kiadásuk – mondja Gyimesi László, aki hangsúlyozza:

- Nagyon komoly támogatásnak tartom az állami rendszer fenntartását a költségvetésből és azt is, hogy eddig nem voltak fizetéscsökkentések. Az NKA határidő módosítási lehetőségekkel és új pályázati célok megjelentetésével - melyekhez pénzügyi ellenjegyzés szükséges - próbálja segíteni a művészeti élet szereplőt a járvány miatt kialakult helyzetben, ugyanakkor segélyezésre a törvényben rögzítettek miatt, nincs módja

– mondta lapunknak Lőrinczy György, a szervezet alelnöke. „Szerencsére a pályáztatás már eddig is online működött, az elmúlt hetekben azonban a döntéshozatalt is átállítottuk erre a metódusra” - jegyezte meg. Cáfolta azt a sajtóban megjelent híresztelést, amely szerint a színházak később, ha feloldódik a járványhelyzet, bemutatókényszerben lennének, mert azokat az előadásaikat, amelyekre kaptak az Alaptól támogatást, műsorra kellene tűzni. „Nincs ilyenről szó, hiszen két év alatt kétszer is lehet halasztást kérni” - tette hozzá.

Fő irányelvként módosítják a pályázati célokat, vagyis preferálják a szakkollégiumok azokat a tematikát, amelyek az alkotói támogatásokat és az otthonról is megvalósítható programokat, például online oktatás, meglévő tartalmak online elérhetővé tétele, részesítik előnyben.

Szeretnék inspirálni az alkotókat, hogy a lehetőségekhez képest aktívak tudjanak maradni. Egyes területek mérlegelik annak lehetőségét, hogy elfogadják teljesítésnek, ha a pályázó a programot online valósítja meg. Gyimesi László felvetésére Lőrinczy György elmondta, hogy ismerik a kezdeményezést, de a döntés nem az NKA-nál fog megszületni. Ahhoz, hogy az említett keretről lemondhassanak, törvénymódosításra lenne szükség. Az alelnök közölte, hogy az NKA kurátorai inkább azt javasolnák, hogy ez az összeg náluk maradjon és ezt amennyiben túl leszünk a járványon, a kulturális programok újraindítására fordítanák. 

Kerestük az EMMI kulturális államtitkárságát is kérdéseinkkel, amelyekre lapzártáig nem válaszoltak: 1. A járvány, illetve a járvány elleni védekezés számos kulturális intézmény, szakember, művész egzisztenciális helyzetét meggyengítheti, létét fenyegeti. Megsegítésükre milyen válságkezelő alapokat hoz létre a kormány, milyen intézkedéseket tervez? 2. Amennyiben lesz a kulturális szféra részére rendkívüli segély, milyen feltételekhez kötik azt? 3. Mekkora összeget tudnak biztosítani erre? 4. Az Európa Unió március 10-én hirdette meg a Koronavírus Elleni Válaszlépések Kezdeményezést, a 25 milliárd eurós támogatásból Magyarországnak mintegy 5,6 milliárd eurót (2000 milliárd forintot) biztosít az unió. E támogatásból részesül-e, és ha igen, milyen arányban a magyar kulturális szféra?

Válaszolt az államtitkárság

Kérdéseinkre a kulturális államtitkárság a következőket válaszolta:

Jelenleg a koronavírus- járvány elleni védekezés szakaszában vagyunk, a csoportos megbetegedések szakaszából várhatóan a tömeges megbetegedések szakaszába léphetünk, most az emberi életek mentése, a járvány lelassításához szükséges az egészségügyi, a rendvédelmi, gazdaság- és munkahelyvédelmi intézkedések finanszírozása az első. A kormány ezekre százmilliárdos nagyságrendben költ, és minden a védekezéshez szükséges forrást biztosít. A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet óta a kormány számos olyan, azonnali intézkedést hozott, amelyek példa értékűen reagálnak a világjárvány okozta rendkívüli kihívásokra. A kormány döntése értelmében időszakos felmentést kaptak az adófizetés és a tb-járulék megfizetése alól a kisvállalkozók, amely a művésztársadalom számára is könnyebbséget jelent. Az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága a veszélyhelyzet ideje alatt fenntartja és biztosítja a kulturális intézmények és szervezetek működőképességét, velük együtt átértékeli és újratervezi a kulturális szolgáltatásokat; jogi és pénzügyi eszközökkel minimalizálja a károkat.

Uniós pénzek

Az Európai Bizottság március 10-én hirdette meg a Koronavírus Elleni Válaszlépések Kezdeményezést, amely a járvánnyal küzdő országoknak 37 milliárd eurós (13 ezer milliárd forint) uniós támogatást nyújt. A kezdeményezést március 26-án fogadta el az Európai Parlament. Magyarországnak a támogatás keretében mintegy 5,6 milliárd eurót (2 ezer milliárd forint) biztosít az unió. Több nemzetközi művészeti szervezet felhívásban kérte az érintett országok kormányait: az uniós támogatásból arányosan juttassanak a kulturális szférának. A magyar kulturális kormányzat az elmúlt években sokszor hangoztatta: Magyarország a GDP 1,5 százalékát költi kultúrára, arányait tekintve Európában a legtöbbet. Ezt legutóbb március 9-én, a színházi előadásokat mintegy egymilliárdos keretből utaztató Déryné Program elindításának bejelentésekor hangoztatta a kultúráért felelős államtitkár, Fekete Péter.    

Nemzeti dalaink segítenek

Több más színházhoz hasonlóan, ahol nincs szerződtetett társulat, a Magyar Állami Operaház sincs egyszerű helyzetben, ugyanis miközben a zenekar, a balettkar és az énekkar tagjai közalkalmazottak, az énekesek megbízott jogviszonnyal rendelkeznek.

Akkor adhatnak számlát, ha van előadásuk, vagy próbálnak. Az Opera próbált azzal segíteni, hogy online keretek között látható élő előadásokat szervezett, de ezeket a járványügyi szabályozás miatt fel kellett függeszteni. Most jelenleg annyit tudnak tenni az énekesekért, hogy elindult a Nemzeti dalaink című projekt és az ebben közreműködő énekesek némi javadalmazásban részesülhetnek, illetve a következő évad – jelenleg is zajló – szervezésénél további fellépési lehetőségek beiktatásával igyekeznek a most elmaradt előadásokat – és bevételeket kompenzálni. 

Segélyalap a háttérszakmáknak

A Független Előadó-művészeti Szövetség „a láthatatlan színházi alkotóművészek” és színházi háttérmunkások, többek között a technikusok, díszítők, adminisztrátorok, súgók, asszisztensek jövedelempótló támogatását szervezi a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet hatásainak csökkentésére.

  A most létrehozott támogatási alap azoknak segít, akiknek azonnali pénzbeli támogatásra van szükségük.  Az igényléseket várhatóan április elejétől lehet beadni. Míg a Szolidaritási Alap a színészeket és a színpadi előadásban foglalkoztatott táncosokat és zenészeket támogatja, a FESZ segélyalapja a többi alkotót: rendezőket, dramaturgokat, írókat, asszisztenseket, tervezőket, művészeti titkárokat, produkciós munkatársakat támogatja. A beérkező igényeket várhatóan egy kuratórium fogja elbírálni, jelenleg folyik a szakmai egyeztetés a kuratórium tagjainak személyéről.  A FESZ a Segélyalapot az Örkény Színház januári adományából indította. A felajánlás összege 4,5 millió forint volt, melyet most a FESZ a rendkívüli helyzetre való tekintettel, az Örkény Színházzal egyetértésben a frissen létrehozott Segélyalapba csoportosította át. A Segélyalap bővítéséhez a FESZ a nézők segítségére is számít. Úgy tudjuk, hogy a rendelkezésre álló összeg már csaknem elérte az öt millió forintot. 

A Thália is gyűjt

A Színházi Szolidaritási Alapot magánemberként Schell Judit, a Thália Színház művészeti vezetője és Kálomista Gábor, a teátrum ügyvezetője alapította, mára a számlán több mint tizenhét millió forint gyűlt össze. Az alap nyitott, várják más intézmények és magánszemélyek csatlakozását. A kezdeményezés azért indult, hogy azoknak a színészeknek, színházi zenészeknek és táncosoknak, akiknek nincs állandó szerződésük kőszínházi, vagy egyéb intézménnyel, az elkövetkezendő nehéz időszakra támogatást nyújtson. Schell Judit közölte, hogy a jelentkezési kérdőíveket az alap honlapjáról lehet majd letölteni. Az elbírását művészeti titkárokból álló hét tagú kuratórium végzi. A mostani tervek szerint, akiknek megszavazzák a támogatást, egységesen 160 ezer forint adómentes juttatást kapnak majd, két hónapra lebontva.

Forrás: Népszava