A foglalkoztató sokat kockáztat, ha munkavállalóját katásként alkalmazza - mondta az MTI-nek Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára annak kapcsán, hogy a héten megtartott negyedik Adótanácskozás fókuszában a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) állt. A résztvevők jelezték, hogy a kata népszerűsége mögött egyre többször rejtett munkaviszony áll – írja az Origo.

Az Adótanácskozás nevű szakmai fórumon, melynek fókuszában az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adófajtája, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) állt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy szűkíteni kell a jogszabálysértők mozgásterét. Jelenleg a kata a legnépszerűbb adófajta, hiszen a legegyszerűbb adózási módot választók száma március elejére átlépte a 391 ezret.

Az Adótanácskozás résztvevői jelezték, hogya nagy népszerűség mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll.

A tanácskozáson az is elhangzott, hogy azok a cégek, amelyek - kijátszva a szabályokat - katásokat vesznek fel dolgozni, olyan versenyelőnyre tesznek szert, amit lehetetlen kigazdálkodni.Ahol korábban száz munkavállaló volt az irodában, most száz katás ül- hangzott el a fórumon. Az adószakma szerint, amikor már a munkaerő-közvetítők is katás konstrukciókat dobnak a piacra, akkor lépni kell.

A NAV tavaly mintegy 2200 ellenőrzést, illetve támogató eljárást indított.

A katások esetleges foglalkoztatotti jogviszonyának kiemelt ellenőrzése 2020-ban is folytatódik, ráadásul ez idén nem érheti meglepetésszerűen az adózókat, az adóhivatal ugyanis éppen az elmúlt héten tette közzé a 2020-as ellenőrzési tájékoztatóját, amelyben rögzítette, hogy a revizorok kiemelten vizsgálják a katások esetében a bújtatott foglalkoztatást.

Az ellenőrzési darabszám növelése és szigorítása a résztvevők szerint is jó válasz lehet, időszerű és szükséges lépés. Felmerült az is, hogy ne a katás kisvállalkozót, hanem az őt alkalmazó céget keressék fel inkább a revizorok. A résztvevők megjegyezték, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) nagyon erős eszközei vannak a hatékony, szigorú ellenőrzések lefolytatásához, amelyet a magas szintű kockázatelemzés és a digitalizált revízió is segíthet.

Izer Norbert szerint a foglalkoztató sokat kockáztat, ha munkavállalóját katásként alkalmazza.

A jogviszony átminősítésekor ugyanis a magánszemély, azaz a katás vállalkozás csak az elmaradt 15 százalékos mértékű szja megfizetésére kötelezhető, de az ezzel összefüggésben megállapított adóbírságot, késedelmi pótlékot a munkáltató köteles megfizetni. A magánszemélyt terhelő le nem vont járulék esetében pedig az adóbírságon és a késedelmi pótlékon felül az adóhiány megfizetésére is a munkáltató köteles. Ezek mellett a meg nem fizetett szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos jogkövetkezményekkel (adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék) is számolnia kell a foglalkoztatónak.

Forrás: Origo