Lassuló ütemben növekedett a magyarországi cégek munkaerő-kereslete az elmúlt három évben, miután a tartós munkaerőhiány és a magas fluktuáció folyamataik digitalizációjára, automatizálására, valamint álláshely-racionalizációra kényszerítette őket. A keresleti piac ellenére az álláskeresés a korábbiakhoz képest hosszabb időt vesz igénybe - állapította meg a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG) legfrissebb munkaerőpiaci felmérése.

A munkahelyváltás jellemzően öt hónapig tart, a toborzási szokások pedig mára egyértelműen elmozdultak a proaktív keresés felé - állapítja meg "Az Ember - Adat - Stratégia 2020" című tanulmány, amelyet a BCG és a Profession.hu közösen készített.

A toborzási oldal 400 ezer fős önéletrajz adatbázisából kitűnik, hogy a toborzók tavaly 30 százalékkal gyakrabban kerestek rá munkavállalói profilokra, mint egy évvel korábban, ami azt jelzi, hogy a vállalatoknak már nem elég várniuk a megfelelő munkaerő jelentkezésére, hanem saját maguknak kell megkeresniük a jelölteket az életrajzok alapján.

A globális lassulás elérte az autóipari beszállítókat is

A kutatás rámutat, hogy az autóipar globális lassulása a magyarországi beszállítókra is hatással van. A gyártósorral rendelkező cégek mind gyártástechnikusokat keresnek, így felvételük már hasonlóan időigényes, mint egy mérnököké. A szakmunka és a fizikai munka továbbra is a legkeresettebb kategória.

A bankszektorban a hirdetések gyors növekedése mögött leginkább a fluktuáció áll, az IT üzemeltetői szektorban pedig leginkább képzett csapatjátékosokat keresnek.

Megmozdulnak a magyar munkavállalók

A kutatás szerint lassan, de változóban van a magyar munkaerő hagyományosan alacsony mobilitása is. Békés megyéből leginkább Csongrádba, Tolnából és Somogyból Baranyába, Nógrádból legfőképp Hevesbe és Pest megyébe jelentkeznek a legtöbben. Budapest elszívó ereje továbbra is egyértelmű.

Képzettségi hiány

Globálisan is egyre gyakoribb, ami itthon is jellemző, hogy a cégek elvárásai és az álláskeresők készségei nem találkoznak. Magyarországon a BCG megállapítása szerint a munkaerő 36-40 százaléka nem rendelkezik a munkavégzéshez szükséges készségekkel.

A jövőben minden bizonnyal komplexebb lesz a munkavégzés, amihez az analitikus képességek mellett a magyarok a csapatban elért vezető pozíciót érzik a legszükségesebbnek.

A cégek válaszai viszont a munkaerőpiaci helyzet stabilizálódásával kapcsolatban kevéssé biztatóak. Amíg 2018-ban a megkérdezett foglalkoztatók 68 százaléka várta, hogy vállalatuk létszáma növekszik az elkövetkezendő egy évben, addig 2019-ben ez 45 százalékra csökkent.

Forrás: napi.hu