Tavaly decemberben a Vasas Szakszervezeti Szövetség mintegy kétszáz alapszervezetéből (ami ugyanennyi céget jelent) mindössze ötnél sikerült megállapodni az idei bérekről. Ez nagyon kevés a szokásoshoz képest, általában decemberre már nagyjából 50 cégnél létrejön a következő évi bérmegállapodás – írja a 24.hu.

Sok helyen azért csúsztak a tárgyalások, mert nem lehetett tudni, mennyi lesz a minimálbéremelés, marad-e a 8 százalék, vagy elérheti, esetleg meg is haladhatja-e a 10 százalékot. Az csak december 30-án derült ki, hogy hiába javult jelentősen a gazdaság teljesítménye, marad a 8 százalékos emelés. A január így rendkívül zsúfolt lett – zajlanak a cégekkel az időpont-egyeztetések, hogy mielőbb le tudjanak ülni a szakszervezetek tárgyalni. Az alelnök, László Zoltán szerint azonban van ennél sokkal súlyosabb probléma is a tagcégeiknél: a bizonytalanság.

Nem tudnak tervezni

Nem tett jót ugyanis a bértárgyalásoknak az általános bizonytalanság a feldolgozóiparban.

Van, ahol csökkennek a megrendelések, máshol nem látható előre, hogy lesznek-e, és ha igen, milyen nagyságrendben, miközben strukturális átalakítás is zajlik. Ráadásul úgy fest, a bizonytalanság egy darabig jellemző lesz egész Európában, és nemcsak az autóiparban, hanem több szektorban, így például az elektronikai iparban is. A másod-harmadkörös beszállítóknál pedig hatványozott a bizonytalanság, vannak cégek, amelyek két-három hónapnál nem látnak előbbre, nem tudnak tervezni, és ez erősen szűkíti a béremelési lehetőségeket is.

Az öt cégnél, ahol már decemberben meg tudott állapodni a szakszervezet az idei béremelésekről, azért jártak sikerrel, mert a minimálbérnél nagyobbak a jövedelmek, így nem igazán érintette a bértárgyalásokat az, hogy mennyivel emelkednek a legkisebb bérek.

Konkrét cégeket nem nevezhetett meg László Zoltán, de mint mondta, ezek a cégek abból a szempontból is szerencsések, hogy nem érintik őket a feldolgozóipari problémák.

Ezen az öt helyen 10-13 százalék közötti emelésről tudott megállapodni a szakszervezet a cégvezetéssel. A Mercedesnél pedig 2018 decemberében előre megállapodtak, hogy 2019-ben és 2020-ban összesen 35 százalékkal emelkednek a bérek, így ott nem kellett újabb bértárgyalást lefolytatni.

A szakszervezet arra törekszik, hogy két számjegyű legyen a béremelés, de a feldolgozóipari bizonytalanságok miatt vannak kétségeik, hogy ez mindenhol sikerülhet-e.

Azért is szeretnének 10 százalékosnál nagyobb emelést, mert a mindennapi fogyasztási cikkek, köztük az élelmiszerek egy része, az átlagnál jobban drágult. A szakszervezet ezért úgy véli, hogy a bérek értékének megőrzéséhez, versenyképességéhez kell a két számjegyű béremelkedés. De látják, hogy lesz olyan munkáltató, ahol ez nehézséget okozna.

Sok munkáltatónál még januárban le kell zongorázni a bértárgyalásokat, mert cafeteria-juttatások is függnek az alapbértől. Ahol ez nem szempont, illetve a gazdasági év áprilistól márciusig tart, azoknál a cégeknél március közepéig, végéig ráérnek. A harmadik kategóriában olyan munkáltatók vannak, amelyeknél januártól fog életbe lépni a bérfejlesztés, de visszamenőleg – ezeknél a cégeknél februárra, márciusra várható a bérmegegyezés.

A cégek fele létszámcsökkentést tervez

A piaci bizonytalanság rontja a béremelési kilátásokat, ráadásul a jelzések szerint a cégek jó része csökkenti a dolgozói állományát.

Vannak aggályaink, mert látjuk, hogy a passzív létszámcsökkentés továbbra is zajlik, számos helyen az országban.

Passzív létszámcsökkentésen azt érti az alelnök, hogy nem töltik fel a távozók helyét, a határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg, mérséklik a kölcsönzöttek létszámát. Hogy olvad a létszám a cégeknél, azt jól jelzi az is, hogy az említett öt, a bérmegállapodásig eljutó vállalat mindegyikénél kevesebben lettek tavaly decemberre, mint voltak 2019 januárjában, cégenként 150-300 fővel csökkent a létszám.

Mi több,

azok a munkáltatok, amelyekkel már egyeztetett a szakszervezet, mind jelezték, hogy az év végére ismét kisebb lesz a létszámuk, mint most januárban.

László Zoltán szerint így a 200 partnercég több mint felénél létszámcsökkenésre kell számítani az idén, és számos helyen zajlanak is már átszervezések. A passzív létszámcsökkentés azon cégek többségénél is jellemző, amelyeknél jól megy a szekér.

Piaci helyzettől függetlenül a legtöbb helyen tapasztaljuk, hogy részben az elmúlt időszak munkaerőhiányának köszönhetően nagyon felgyorsultak a technológiai fejlesztések. A robotizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése miatt számos helyen elindultak már olyan technológiák, amelyek ahol csak lehet, ki fogják váltani az élőmunkát. Ezért is van, hogy csökkenő létszámokkal terveztek az idei évre. Valós idejű változásról van tehát szó, aminek a hatásait már érzékelni lehet

– mondta a szakszervezeti vezető.

A szakszervezet szerint a legsürgősebb tennivaló ezért most az lenne, hogy a felnőttképzés gyorsan és rugalmasan reagáljon a technológiai újítások nyomán átrendeződő munkaerőpiaci igényekre. Látszik, hogy például a szolgáltatásokban, a sofőröknél, a MÁV-nál egyre nagyobb a munkaerőhiány, miközben a feldolgozóiparban folyamatosan szabadul fel a munkaerő. De ma még nem látni, hogy megfelelően célzott, hatékony átképzési programok segítenék a munkájukat elvesztőket abban, hogy a munakerőhiányos területeken elhelyezkedjenek, illetve a munkáltatókat abban, hogy ahol kevés az ember, oda megfelelően képzett dolgozókat tudjanak felvenni.

A munkáltatók nem szeretik nyíltan alkalmazni a 400 túlórát

László Zoltántól megtudtuk, hogy a kétszázból mindössze egyetlen cégnél egyezett meg a szakszervezet a 400 túlóra elrendelhetőségéről. Egy nem autóipari cégnél éppen a termelés átszervezése, portfólióváltás történt, és cél volt ezalatt is a munkaerő megtartása. A szakszervezet erős garanciákkal ment bele a sok vihart kavaró 400 túlóra bevezetésébe – írásban rögzítették, hogy a technológiaváltás miatt nem lesz elbocsátás, ha mégis beüt valami, jelentősen több lesz a végkielégítés, mint a törvényi előírás. Ha valakinek megszűnik a munkaviszonya (például mert költözés miatt munkahelyet vált, vagy nyugdíjba megy), akkor nem kell kifizetnie az esetlegesen felhalmozódó mínusz órákat. Garanciát kaptak arra is, hogy amikor újra elindul a termelés, nem lehet heti hét napot dolgoztatni az embereket.

Lett volna még olyan cég, amelyik szerette volna bevezetni a 400 túlórát, de a szakszervezet garanciák híján sehol máshol nem írt alá ilyen megegyezést.

László Zoltán úgy véli, az év közepe felé derülhet ki, lesznek-e olyan cégek, amelyek több túlórát várnának el. Azonban elmondása szerint számos helyen inkább nem törvényes eszközöket vesznek igénybe, azaz

hivatalosan nem jelenítik meg a többlettúlórát, helyette például célprémiumként, bónuszként vagy egyéb jogcímeken számolják el, hogy ne legyen nyoma. A 400 túlóra ugyanis a rabszolgatörvénynek kikiáltott jogszabály miatt annyira rettegett téma lett, hogy a munkáltatók nem szeretik nyíltan alkalmazni.

Forrás: 24.hu