Lassul a magyar gazdaság növekedése, ezért 2020-ban már kevésbé emelkednek a bérek, miközben az infláció viszonylag magas marad. Jöhet a 345 forintos euró – írja a Népszava.

 Úgy tűnik, sikerül elkerülni a legrosszabbat, és a világgazdaság nem merül recesszióba, ám a következő években külföldön és Magyarországon is lelassul a növekedés. A kormány ugyanakkor mindent megtesz a növekedés fenntartása érdekében, hisz ez az ország érdeke, és a 2022-es újraválasztás is csak így képzelhető el. Drámai változások az idén nem várhatók, de minden előrejelezés szerint lehűl a magyar gazdaság.

A legoptimistább a kormányhoz ezer szállal kötődő Századvég Gazdaságkutató Zrt., amelynek elemzői a 2019-es 5 százalék után az idén 3,9 százalékos gazdasági növekedést várnak.

A konkurens elemzők a gazdaság erőteljesebb lassulását várják: a Kopint-Tárki és a GKI Zrt. is 3,2 százalékos GDP-növekedést jósol 2020-ra. A Magyar Nemzeti Bank hosszú távú előrejelzést is publikált, amely szerint ebben a választási ciklusban fennmarad a kormány által áhított növekedés. A jegybanki elemzők szerint  2020-ban 3,7 százalékra lassul a növekedés, 2021-22-ben pedig 3,5 százalékkal nőhet a GDP. Vagyis jó eséllyel megmarad a 2 százalékos többlet az uniós átlaghoz képest.

A kormány  ennek érdekében 2020 elején bejelenti az újabb gazdaságvédelmi akciótervet - erről Varga Mihály beszélt még decemberben. Bár a pénzügyminiszter sok konkrétumot nem árult el, annyit lehet tudni, hogy a foglalkoztatás ösztönzésére koncentrálnak, és némi adócsökkentés is elképzelhető – igaz, nem a nagy adóknál. Év végi sajtótájékoztatóján államtitkára, Banai Péter Benő is csak annyit közölt: a vállalkozások adóterheinek csökkentése lesz az új akcióterv legfontosabb célja. 

A kormány mindenesre optimista: decemberi frissített prognózisában az idei évre 4 százalékos növekedést vár, majd 2021 és 2023 között 4, és 4,3 százalékot. 

A magyar gazdasági növekedést eddig mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások felfelé húzták, a beruházási láb azonban nagyot gyengül az új évben, hiszen az uniós források kezdenek kifutni. Így, míg 2019-ben 16 százalékkal nőttek a beruházások, addig az idén mindössze 4-6 százalékos lehet az ütem. A reálbérek emelkedése viszont folytatódik, igaz, az előrejelzések itt is erőteljesen szórnak. A Századvég szerint a bruttó bérek a 2019-es 10,7 százalék után az idén 9,9 százalékkal nőhetnek. A Kopint-Tárki prognózisa visszafogottabb, elemzőik 8,5 százalékos emelkedést várnak. A növekvő infláció mellett ez azt jelenti, hogy a nettó reálkeresetek a tavalyi 7 százalékot meghaladó ütem után az idén 4,9 százalékkal emelkedhetnek.

A gond az inflációval van, akár az MNB, akár a kutatóintézetek előrejelzését nézzük. Az áremelkedés nem marad a 3 százalékos cél alatt, ami egyértelmű jele a gazdaság túlfűtöttségének, a jövedelmek emelkedésével  ugyanis nő a kereslet, ami lehetővé teszi a fogyasztói cikkek árának emelését. A jegybank szerint 2020-ban átlagosan 3,5 százalékkal nőnek az árak. A Századvég 3,4 százalékos áremelkedést vár. A fő probléma, hogy az inflációs alapfolyamatokat mérő, úgynevezett maginfláció a jegybank toleranciasávjából is kilép. A 2019-es maginfláció 3,8 százalék lehet, de 2020-ra már 4,2 százalékot jósol a Századvég, ez pedig az elemzők szerint felveti a monetáris kondíciók szigorításnak szükségességét. A jegybank monetáris tanácsának utolsó, decemberi ülésén is leszögezte azonban, hogy az MNB elemzői nem aggódnak az infláció miatt, ezért nem is kerül sor semmilyen monetáris szigorításra, pláne nem a kamatok emelésére.  A kormány az inflációs szemellenzőt felvéve 2020-ra 2,8 százalékos drágulást jósol, majd 2023-ig minden évben 3 százalékkal számol.

Gyengülő forinttal számolhatunk

Különösen rájárt a rúd a forintra 2019-ben, ami szintén a jegybank extra laza, forintgyengítő politikájának a következménye.

A régiós devizák – a lengyel zloty, a cseh korona, a román lej és a forint – közül a magyar fizetőeszköz szerepelt a legrosszabbul az euróval szemben. A 2018 évi utolsó záróárfolyamhoz képest 2019 december közepéig a forint közel 3 százalékkal gyengült az euróval szemben – derül ki Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének összeállításból. Eközben a román lej 2,64 százalékot veszített az értékéből, míg a lengyel zloty 0,64 százalékkal, a cseh korona pedig 1,1 százalékkal erősödött az euróhoz képest. A mostani kilátások szerint 2020 egészében nagyobb a forintgyengülés esélye, mint az erősödésé. Az idén 1-2 százalékkal értékelődhet le a forint euróhoz mért árfolyama, és elképzelhető, hogy romló piaci hangulatban akár a 340-345 forintot is érintheti majd az euró árfolyama. Tartósan ugyanakkor nem marad ott - emelte ki Németh Dávid. A GKI prognózisa szerint a 2019-es átlagos, 325 forinttal  szemben 2020-ban 335-340 forint lesz az árfolyam, amely két év alatt a forint 6 százalékos leértékelődését jelenti.

Forrás: Népszava

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ