Nem fest derűs képet az idei Munkaerőpiaci tükör a fiatalok helyzetéről. A foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok ugyan az utóbbi években folyamatosan javulnak, de azzal nem dicsekszik a kormány, hogy Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya sokkal magasabb az uniós átlagnál, 2018-ban a 18-24 éves korosztályban az EU országok 10,6 százalékos átlagához képest 12 és fél százalék volt. Ezen belül a magyar lányok közül sokkal többen maradnak ki az iskolából, mint máshol – olvasható a Népszavában.

 Az általános uniós csökkenéssel szemben ráadásul nálunk 2015 óta nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, tehát egyre távolabb kerülünk a 2020-ra kitűzött 10 százalékos közösségi céltól. Ha pedig kitágítjuk az életkori határokat, akkor kiderül, hogy a nem tanuló és nem is dolgozó fiatalok aránya a 15-29 éves korosztályban Európában nálunk a legmagasabb. A gazdasági válság idején jobb volt a helyzet, mert többen tanultak, a fiatalok 67-68 százaléka, a fellendülés azonban kiszívta az iskolapadokból a fiatalokat, s ma már csak a korosztály 60-61 százaléka jár valamilyen iskolába. Ez az arány 7 százalékkal marad le az uniós átlagtól, a cseh mutatónál 10 százalékkal alacsonyabb. A legfiatalabb munkavállalók, vagyis a 15-18 évesek munkanélkülisége a rendszerváltozás után fokozatosan csökkent, amiben komoly szerepe volt a tankötelezettség 18 évre emelésének. A korhatár újbóli 16 évre csökkentése aztán 2012-től a korábbinál sokkal rosszabb helyzetet eredményezett.

A hátrányos térségben élő 17 éves nem tanuló és nem is dolgozó roma fiúk aránya 2016-ra a törvénymódosítás előttinek duplájára emelkedett.

Az erről szóló tanulmány állítja, 2011-ben a „legrosszabb lakónegyednek” nevezett térségben, vagyis gettóban vagy szegregált telepen élő 17 éves roma fiú esélye arra, hogy ne tanuljon és ne is dolgozzon, 14,8 százalék volt, 2016-ra azonban ez az arány 38,7 százalékra emelkedett. Vagyis tízből négy fiatal élete teljesen kilátástalan lett, pedig az iskolába járás épp ezekben a körzetekben esett vissza a legnagyobb mértékben.

A 2011-es népszámlálás és a 2016. évi Mikrocenzus adatainak összevetése azt mutatta, hogy a nem roma kamaszfiúk közül is többen hagyták ott az iskolát a korhatár csökkentése után, mint korábban, a nappalin tanuló 17 éves diákok 4-7 százaléka. Ennél a romák körében sokkal drasztikusabb a leszakadás: a lányok 14 százalékkal, míg a fiúk 27 százalékkal lettek kevesebben az iskolapadokban, sőt ebben a csoportban már 16 évesen megkezdődött az iskolaelhagyás. 

A kötetből az is kiderül, a változó piaci elvárásokhoz az tud alkalmazkodni, aki olyan készségekre, ismeretekre tett szert, amelyek alapján könnyen tud váltani akár különböző foglalkozások között is. Az egyik tanulmány rávilágít, hogy azokban az országokban, ahol az oktatáspolitika az általános ismeretek megszerzésére helyezi a hangsúlyt, könnyebb az alkalmazkodás a munkaerőpiac változó igényeihez. Ahol azonban inkább a szakmaspecifikus ismeretek átadását tartja fontosnak az iskolai oktatás, ott később kisebb lesz a mobilitás. Mondani sem kell, hazánk ez utóbbi megoldást választotta, aminek eredményeként a magyar fiatalok tudása nem alkalmas a szakmák közti átjárásra.

Ezzel magyarázható, hogy 2018-ban a 16-35 éves korosztálynak csak valamivel több mint 3 százaléka változtatott foglalkozást, ami nemzetközi összehasonlításban elképesztően kicsi arány. Egy másik elemzés arra mutat rá, hogy „ha egy fiatal a pályája kezdetén tartósan nem talál (megfelelő) munkát, az jelentősen befolyásolja egész későbbi életútját”. A munkanélküli időszakban általában nem fejlődik semmit, a munkáltatók szemében pedig óriási hátrány, ha fél évnél tovább nem dolgozik valaki. Olyan fiatal férfiak adatait nézték meg, akik értettségi után nem tanultak tovább és azt találták, hogy a következő két évet 85 százalékuknak sikerült megúszni rövid munkanélküli időszakokkal, de 5 százalékuk a közmunkát is megjárta.

Az adatok összevetése azt igazolta, hogy a hat hónapnál rövidebb regisztrált munkanélküliség önmagában még nem rontja számottevően a fiatal későbbi munkaerőpiaci esélyeit, a 7-12 hónapos otthonlét is csak kis mértékben jelent hátrányt, de az

hosszú távon szinte biztosan rosszul jár, aki munkanélküli és mellette közmunkás is volt az érettségi utáni két évben, mert ezek együtt „egyértelműen előre jelzik a későbbi munkanélküliségbe (vagy további közfoglalkoztatásba) való bennragadást”.

A cikkünkben felsorolt néhány szempont mellett a Munkaerőpiaci tükör 2018 adatai szerint még sok minden befolyásolhatja egy fiatal elhelyezkedési esélyeit, attól kezdve, hogy hogyan teljesített az iskolai felméréseken szövegértésből és matematikából, egészen addig, hogy az ország melyik pontján él.

Esély nélkül, közmunkára ítélve

Míg 2011-ben és 2012-ben 16 évesek alig és a 17 évesek is csak csekély számban kerültek a regisztrált munkanélküliek közé, addig 2013-ban és a következő évben is jelentősen megnőtt a számuk, egyre fiatalabb korban léptek be ebbe a körbe a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt – írja tanulmányában Molnár György. Az Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa azt találta az adatsorokban, hogy a legfiatalabb új belépők száma 2016-ban volt a legmagasabb. Ugyanez a folyamat figyelhető meg a közfoglalkoztatási adatok értékelésekor. 2011-12-ben gyakorlatilag nem voltak 16-17 évesek a közmunkások között, majd 2013-ban hirtelen megnőtt a számuk és a következő évben érte el a csúcsot 8400 fővel. Ezt látva a kormány meghirdette az Ifjúsági Garancia Programot, ám ha a fiatal kifejezetten kérte magát közmunkára, akkor felvehették, emiatt a közfoglalkoztatásba először belépők körében még 2016-ban is majdnem 14 százalékot tett ki ez a korosztály. Ezek a számok komoly sajtóvisszhangot kaptak, aminek hatására a kormány egy újabb módosítással úgy fordított a szabályokon, hogy csak az a 25 év alatti fiatal mehet közmunkásnak, akinek a garancia program nem tud más reális lehetőséget kínálni.

Az adatok azt mutatják, hogy a 16 évesen közmunkássá válók majdnem 60 százaléka legfeljebb 30 napot töltött a regisztrált munkanélküliek nyilvántartásában, tehát szinte biztos, hogy eleve azért jelentkezett be a rendszerbe, hogy közmunkás lehessen.

A 17 évesek között már 40 százalékos ez az arány. Ezeknek a fiataloknak a kilátástalan helyzetét jellemzi, hogy a 20 év alatti közmunkások 10 százaléka, a 16 évesek egyötöde az általános iskolát sem végezte el. Közülük 60 százalék később sem fejezte be a nyolc osztályt, további 20 százalékról pedig nincs elérhető adat. Az is megdöbbentő, hogy az általános iskolát végzett közmunkás fiatalok 80 százaléka elkezdett valamilyen középiskolát, de otthagyta azt, hogy pénzt kereshessen. Közülük mindössze 3 százalék fejezte be két éven belül a középfokú tanulmányait, vagyis a túlnyomó többségük képzetlen maradt, s így hosszú távon esélytelen az elsődleges munkaerőpiacon. Nekik a fellendülések idején jut majd segédmunka, a rosszabb gazdasági években azonban megint nem, s akkor újra sorban állnak majd felnőttfejjel is közmunkáért.

Munkaerőpiaci tükör

Az Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja 2000 óta adja ki a hazai foglalkoztatáspolitika hatásait bemutató éves tanulmányköteteit. A karácsony előtt megjelent legújabb gyűjtemény Fazekas Károly, Csillag Márton, Hermann Zoltán és Scharle Ágota szerkesztésében azokra az ellentmondásokra világít rá, amelyek az általános kormányzati foglalkoztatási célok és az oktatást érintő jogszabályi változtatások eredményei között feszülnek.

Határozottan hátrányos

A fiatal munkavállalókat sokkal gyakrabban foglalkoztatják pályájuk elején alkalmi munkán, vagy nem hosszú határozott idejű szerződésekkel. Ez abban az értelemben csapda, hogy az így lekötött időszakban kevesen keresnek másik, határozatlan időre szóló munkát, a munkaadóknak viszont jó megoldás, mert így szerezhetnek komoly kockázat nélkül információkat a fiatal képességeiről. A határozott időre szóló alkalmazás egyébként Magyarországon sokkal ritkább, mint Európa más államaiban, annak ellenére, hogy a közmunkások csak ilyen szerződést írhatnak alá. A fiataloknál azonban még ma is majdnem háromszor olyan gyakran alkalmazzák, mint idősebb munkavállalóknál: 2018-ban a közmunka visszaesése ellenére határozott idejű szerződéssel dolgozott a 17 százalékuk. Jellemző, hogy a nőket képzettségüktől teljesen függetlenül gyakrabban veszik fel viszonylag rövid határozott időre, mint a fiatal férfiakat.

Forrás: Népszava

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ