Elindítja-e a nehéztüzérséget a kormány az ellenzéki önkormányzatokkal szemben? Beüt-e a régóta várt válság? Elindul-e végre az egészségügy még régebben remélt átalakítása? Jóslataink 2020-ra – olvasható a HVG-ben.

 A migránsokkal riogatás Guinness-rekordja után Orbán Viktor a válságra való figyelmeztetéssel tervez újabb csúcstámadást, miközben klímabajnok címet szavazott meg magának, és 2030-ig tervez – egy mondatban így lehet összefoglalni azt, miként is látta 2019-ben a miniszterelnök a magyarok közeli vagy kicsit távolabbi jövőjét. 2020 ezek alapján is elég nehéznek ígérkezik, ám az Orbán-kormány tizenegyedik éve megint csak megmutathatja, a Fidesz-kommunikáció üres frázisainál is fájdalmasabb lehet a valóság.

És akkor tényleg összeomlik a gazdaság?

Abban legalábbis mindenki egyetért, hogy a válságkommunikáció közben is fénysebességgel rángatott magyar gazdaság befékezhet 2020-ban. Ahhoz valami igen nagy dolog kell, hogy a károgóknak igazuk legyen, és a 2008-ashoz hasonló összeomlás következzen be a lakosságnál – és ez az emberek óvatosságán túl az MNB szigorításainak köszönhető. Azzal viszont szembesülhetünk, hogy az eddig az ötvenes évek „vas és acél országa” modelljéhez hasonlóan erőltetett, az autóiparból és az exportra termelő multikból táplálkozó magyar gazdasági növekedés elérte a határait. És nem csak arra kell gondolni, hogy valamelyik autógyár csökkenti a kibocsátását a kereskedelmi háború miatt is visszaeső keresletre hivatkozva, a korábbi termelésre építő beszállító cégeknél már most látszanak a krízis jelei.

Az uniós pénzek erőltetett menetű kiszórása is visszaüthet 2020-ban – bár ha a kormány végre eloszlatja az Európai Bizottság korrupcióval kapcsolatos aggodalmait, legalább azt rendben fizethetik, amit a 2018-as választás előtt szétosztottak.

A jobbára ilyen milliárdos nagyprojekteken gazdagodó Mészáros-cégeknek persze nem árt új bevételi forrás után nézni, a 2020 utáni EU-költségvetésben ugyanis a jelenlegi állás szerint jóval alacsonyabb összegek és jóval szigorúbb feltételek szerepelnek majd. Orbán Viktor meg mégse érvelhet az alkudozás finisében 26 tagország előtt azzal, hogy neki fáj, ha földije lemarad Mark Zuckerberg mögött.

Aki gazdag, az még gazdagabb lesz?

Az, hogy az oligarcháknak sem jöhet minden össze, már 2019 végén látszott, amikor váratlanul lefújták a 4iG és a T-Systems frigyét. Annak azonban leginkább örülhet Mészáros Lőrinc, hogy az állam kegyének és az adófizetők pénzének köszönhetően megszabadult a környezetszennyező Mátrai Erőműtől (pláne, hogy előtte azért kivett 11,2 milliárd osztalékot az eredménytartalékból).

Így aztán koncentrálhat a nagy álom, az OTP-hez mérhető gigabank megvalósítására. Jó ideje beszélnek az MKB, a 2019-ben egy nagybankká összeolvadt takarékok és a Budapest Bank összeolvadásáról. Ebből az első bank többségi tulaja már most is Mészáros, a második sincs túl messze tőle, és a ma még állami kézben levő Budapest Banknak sem lesz túl rögös az útja a kormányközeli oligarchákhoz, ha a kormány végre, várhatóan még 2020-ban, ráveszi magát a privatizációra – pláne, hogy az eladásra kiírt pályázat épp annyira nyilvános, mint azok a tenderek, amelyeken a felcsúti milliárdos építőipari cégei rommá nyeri magukat.

Rendbe teszik végre az egészségügyet?

Szerencsére van még olyan ágazat, ahol a NER válságálló oligarchái labdába rúghatnak. Ilyen az egészségügy, ahol a jelek szerint a kormány végre tényleg nekilát az átalakításnak. Teheti persze, hiszen 2022-ig nem kell aggódnia holmi választói akarat miatt – tulajdonképpen január 26-ig kell csak kihúzni, amikor Győrben megválasztják a kiszivárogtatott szexvideója után dicstelenül távozni kényszerülő polgármester utódját.

Az egészségügy átalakítását persze az elmúlt években is megjósoltuk már, ennek 2019 végén először halvány jelét is láthattuk.

Még mindig leginkább arról van szó, hogy a fenntarthatatlanul működő, munkaerőhiánnyal és a plafonról potyogó vakolattal néha sajátos intézkedésekkel küzdő intézményeket megpróbálják anyagilag egyenesbe hozni.

A karácsony előtti ajándékvásárlási őrület idején elfogadott kormányhatározatban azonban legalább ígéretet tettek a nagyívű átalakítás elindítására is. A teljesítménykeretek, a finanszírozási és ellátási struktúrák elrendelt felülvizsgálata előremutató, azt meg csak remélni lehet, hogy az így megszülető elemzések nem valamely fiók mélyén landolnak, mint az új Nemzeti alaptanterv, amelyet 2020-ban bevezetnek. Vagy mégsem. Vagy mégis.

Azt persze nehéz vitatni, hogy az oktatás vagy az egészségügy rendbetételére nem lesz elég egy év. A jelek szerint azonban 2020 végére már tisztábban láthatunk, érdemes-e egyáltalán bármiféle reményt táplálnunk ezzel kapcsolatban.

Budapest-kormány háború?

Az egyelőre a valamennyire komolyan vehető tervekből sem látszik, hogy a kormány nagyobb mozgásteret engedne bárki más számára. Sőt, az egészségügyben is a még szorosabb állami kontrollt tartják a konszolidáció csodaszerének – az elmúlt tíz év után ezen azért annyira nem lepődünk meg, legfeljebb továbbra is kétkedünk abban, hogy valóban ez a hatékony út.

Annál érdekesebb lehet, hogy 2020-ben mit tartogat a kormány az önkormányzatok számára. Néhány hónapja még azt gondolhattuk, hogy az adóbevételek elvonása és visszaosztása vagy a hitelfelvétel engedélykötelessé tétele után már aligha lehet tovább szorítani a gyeplőt, ám az októberi választás után megint megmutatta a Fidesz, képes felülmúlni várakozásainkat. Az iparűzési adó elköltésének behatárolása vagy a színháztörvény is erről szól, akárcsak a közigazgatás újraszabása. Ám ezek inkább az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak (főleg Budapestnek) szóló hadüzenetek, amelyek egy kétes kimenetelű háborút jeleznek előre. És jó eséllyel alkalmasak arra is, hogy teszteljék az új polgármestereket is – nyilván ehhez mérik majd azt, bevetik-e 2020-ban a nehéztüzérséget, vagy inkább kedvesebb arcukat mutatják, ahogy azt Orbán Viktor ígérte az októberi voksolás után. Más szavakkal: beérik azzal, hogy már rátették a kezüket olyan aranytojást tojó tyúkokra, mint a vidéki útépítések vagy a turizmus.

Nyaralás itthon vagy otthon?

Az egy dolog persze, hogy a turizmus az elmúlt években Rogán Antal és a Mészáros-birodalom magánszférájává vált, de még egy dolog a kormány kezére játszik a profitmaximalizálásban: a gyengülő forint, amellyel ma már leginkább akkor szembesül az egyszeri magyar, ha nyaralni megy külföldre. És úgy tűnik, 2020-ban is azt fogja tapasztalni, hogy akár a bérnövekedésnél is jobban gyengül majd a forint a kormány által még mindig elátkozott euróhoz képest.

Apropó euró: akinek nincs jobb dolga, az nyaralás helyett otthon, a kanapéról is követheti Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök (mű)vitáját a közös európai pénzről, de ha mégsem, lelőjük a poént: az euró túl fogja élni a 2020-as évet is, Magyarország pedig most sem fog közelebb kerülni hozzá.

Forrás: HVG

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ