Magyarországon sok vállalkozás és állami tulajdonú cég küzd számottevő munkaerőhiánnyal. A munkáltatók mára felismerték, hogy a munkaerőhiány csökkentésének egyik lehetséges módja a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, melyet egyrészt a munkaerő kereslet motivál, másrészt a közteherfizetést szabályozó jogszabályok kedvező irányba történő változásai is ösztönöznek – írja a Portfolio.

 A saját jogú nyugdíjasok foglalkoztatásához kapcsolódó közteherviselés szabályaiban 2019. január 1-jétől jelentős változás állt be. Januártól a nyugdíjasok – a Munka Törvénykönyve szerinti - munkaviszonyban történő foglalkoztatása nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. A jelentős változás érintette a nyugdíjas munkavállaló járulékfizetését és a munkáltató adófizetési kötelezettségét is.

A nyugdíjas munkavállaló esetében ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyból származó jövedelme után csak 15% személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik, miközben a munkáltatónak a nyugdíj melletti munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók munkabére után nem keletkezik további közteherfizetési kötelezettsége.

A MUNKAVÁLLALÓRA NÉZVE EZ AZT JELENTI, HOGY MINDEN MEGKERESETT 100 FORINT BÉRBŐL 85 FORINTOT TUD HAZAVINNI, MÍG A FOGLALKOZTATÓNAK A BRUTTÓ 100 FORINT KIFIZETÉSE TÉNYLEGESEN 100 FORINT KÖLTSÉGBE KERÜL.

Mindez aktív (nem nyugdíjas) munkavállaló esetében úgy számszerűsíthető, hogy a megkeresett bruttó 100 forint bérből nettó 66,5 forintot vihet haza, míg a munkáltatónak a béren felül további 19,5 forint (17,5% szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás) fizetési kötelezettsége keletkezik.

A nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása tehát a munkáltatónak 17,5%-kal kevesebb kiadással jár, ami már jelentősnek minősül.

További kedvező fordulat várható 2020. július 1-jétől a nyugdíjasok foglalkoztatásához kapcsolódó közteher fizetési kötelezettség területén, miszerint a saját jogú nyugdíjas személy nem lesz biztosított, így a nyugdíj mellett létrejött jogviszonyban (például megbízási jogviszonyban, társas vállalkozói jogviszonyban, választott tisztségviselői jogviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői ) végzett munkával szerzett díjazás is mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.

ENNEK KÖVETKEZTÉBEN A NYUGDÍJAS MAGÁNSZEMÉLYNEK BÁRMILYEN JOGVISZONYBÓL SZÁRMAZIK JÖVEDELME, ÚGY AZ UTÁN CSAK 15 % SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT KELL MEGFIZETNIE.

Kökényesiné Pintér Ilona, a SALDO Zrt. tanácsadó üzletágvezetője a Portfolio-nak elmondta, hogy a változó gazdasági környezethez rugalmasan alkalmazkodik a hazai jogalkotás, melynek folyamatos követése mára minden felelősen gondolkodó gazdálkodó szervezet számára létkérdéssé vált. A munkaerőköltségek optimalizálása alapvetően határozza meg az adott cég hatékonyságát és versenyképességét.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ha a munkáltató az általános szabálytól eltérően a kisvállalati adó (KIVA) szerint teljesíti adókötelezettségét, úgy abban az esetben is adómegtakarítással számolhat a nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatásakor.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a KIVA adóalapot növeli a személyi jellegű kifizetés (bér), de a nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett munkabér nem, mindazonáltal a KIVA hatálya alá tartozó munkáltató mentesül mind a szociális hozzájárulási adó, mind a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól.

Forrás: Portfolio