Írmagja sem maradt az egykori nemzeti légitársaságnak, december elején törölték a cégjegyzékből, ezzel papíron is megszűnt a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. – írja a 24.hu.

 Jó sokan vesztettek az ügyön:

  • A felszámolásból csak az 1100 dolgozó jutott pénzhez, járandóságuk egy részét kifizette a Malév.
  • A nagy hitelezők, az orosz Vnyesekonombank és a Boeing repülőgépeket lízingbe adó ILFC nem látott egy fillért sem,
  • A magyar állam által szabálytalanul nyújtott 73 milliárd forint támogatást természetesen nem tudta visszafizetni a Malév, ennyit mindenképpen buktak az adófizetők.
  • Az egykori Malév útvonalhálózatának izgalmasabb célállomásainak jelentős részét a Wizz Air örökölte meg.
  • Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága.
Több mint 7 év után sikerült lezárni a Malév-aktát,  ebből úgy négy évig tartott, míg az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. elrendezte a vagyoni kérdéseket, azután már csak a zárómérleg kézbesítése miatt húzódott az ügy.

Indonézül és vagy húsz másik nyelven kell prezentálni a Malév felszámolási zárómérlegét – írta a Zoom két éve arról, mi hányzik ahhoz, hogy a bíróság befejezettnek nyilvánítsa az eljárást, és az egykori nemzeti légitársaság neve a cégjegyzékből is eltűnjön. 2016 novemberében készült el a mérleg, amelyet több mint 3000 címre, az összes hitelezőnek elküldtek. A Zoom úgy tudta, érdemi észrevétel nem érkezett, viszont húsz egykori, külföldi Malév-dolgozó kérte, hogy angol helyett a saját nyelvén kapja meg a dokumentumot.

Bár évről évre halmozta a veszteségeket, 60 milliárd forint adósságot görgetett maga előtt, mégis váratlanul dőlt be a Malév 2012 februárjában,

és nem is mindennapi módon: Tel-Avivban az izraeli partner 400 ezer dollárnyi tartozás azonnali rendezését követelte, s lényegében foglyul ejtette a Malév gépét. Addigra a magyar állam már több mint 80 milliárd forinttal stafírozta ki a légitársaságot, és végeredményben ebből lett a baj. Tiltott állami támogatás miatt feldobta Brüsszelben a feltörekvő fapados, a Wizz Air, a vizsgálat végén megtiltották a további állami támogatást,  ezzel levágták a lélegeztetőgépről Malévet, és felszámolásba torkollt a történet.

Igaz, volt olyan verzió, hogy rögvest reinkarnálják a nemzeti légitársaságot, mégpedig úgy, hogy a bedőlt Malév eszközeivel és a dolgozóival egy új alapítású, némileg karcsúbb társaság működhessen tovább. Ebből azonban nem lett semmi, ahogy a befektető bevonásából sem. A kínai Hainan ugyan érdeklődött, de végül úgy találták, hogy csak pénzt akar tőlük a magyar kormány, nem is keveset, úgy 100 millió eurót, ám sok beleszólásuk nem lenne a Malév üzletmenetébe, így elálltak a bevásárlástól.

Mire bedőlt, a nevén kívül nem sok mindene maradt a Malévnak, már a felszámolás elrendelésekor világos volt, hogy nem sok pénz várható az eljárástól. Mindössze 2,5-3 milliárd forintra tették a cégvagyont, amivel szemben durván 170 milliárd forint követelés állt.

Pénzt csak a külföldi Malév-adósoktól tudott behajtani a felszámoló, ez viszont várakozáson felüli összeget 4-5 milliárd forintot hozott a konyhára. Ezzel együtt

a Malév több mint háromezer hitelezője közül csak a dolgozók jutottak pénzhez, úgy 3,6 milliárd forinthoz, követelésüknek átlagosan a feléhez.
A törvény betűjét alkalmazva ők se kaptak volna semmit, jóformán csak a vezetői prémiumokra és a külföldi alkalmazottak kifizetésére lett volna elég a pénz, mert ezeket azonnal ki kell fizetni, az egyszerű dolgozókat bére viszont csak az elbocsátásukkor (a csoportos létszámleépítés procedúrájának lejátszása után) lett volna esedékes.

Feltehetően a felzúdulás és a demonstrációk elkerülése végett az állami felszámoló precedens értékű pert csinált végig, és ennek az lett a vége, hogy

az esedékességi szabály helyett az egyenlő bánásmód és a méltányosság jegyében egyformán kezelték a dolgozói követeléseket, így arányos kifizetés lett az eljárás vége. Mindenki a követelése nagyjából feléhez jutott tehát.

A többiek nem kaptak semmit, a legnagyobb hitelező, a magyar állam sem. Neki 83 milliárd forinttal tartozott a nemzeti légitársaság, ebből 73 milliárd volt az Európai Bizottság által utóbb szabálytalannak ítélt állami támogatás, amit az ukáz szerint a Malévnak vissza kellett volna fizetnie.

Nem ment semmire a légitársaságot 112 millió euróval hitelező orosz külgazdasági bank, a Vnyesekonombank sem, hiába pereskedett. A bank a pert 2016 novemberében elveszítette, és úgy tudni, fellebbezést nem nyújtott be.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az oroszok lemondtak volna a 36,8 milliárd forintról és kamatairól, peren kívüli rendezésről kezdtek el tárgyalni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.

Forrás: 24.hu

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ