Magyarországon egyre kevesebb vállalat panaszkodik arra, hogy nem találja meg a szükséges munkaerőt a legfrissebb felmérések szerint. Ez egy újabb jele annak, hogy vége lehet a hatalmas munkaerőhiány időszakának, ami persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra minden vállalat megtalálja a számára szükséges munkavállalókat. Magyarország így már nem lóg ki a régiós országok közül, azonban egy módszertani váltás is szerepet játszhat a változásban, miközben kezd visszatérni a korábban már jól ismert probléma: az elégtelen kereslet – írja a Portfolio.

 Az idei utolsó negyedévben már csak a feldolgozóipari vállalatok fele mondta azt, hogy a termelésnövekedésének fő korlátja a munkaerőhiány,

derült ki az Európai Bizottság által közölt adatokból. Korábban a vállalatok 65-70%-a mondta azt, hogy a munkaerőhiány a legnagyobb problémája, ami miatt egyre félőbb volt, hogy a magyar gazdaság növekedési kilátásit is rontja ez a jelenség. Mostanra azonban már kevesebb vállalat panaszkodik munkaerőhiányra.

Miközben a régiós országok közül az elmúlt években folyamatosan Magyarországon volt a legnagyobb a munkaerőhiány, addig a friss adatok alapján már nem ilyen egyértelmű a helyzet.

A feldolgozóiparban az elmúlt években tartósan 10-20%-ponttal haladta meg a panaszkodó cégek aránya a második legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő országét, a friss adatokkal azonban Lengyelország szintjére csökkent a panaszkodó cégek aránya.

A szolgáltató szektorban ennél is nagyobbat változott a világ.

Miközben korábban a cégek 30-40%-a panaszkodott munkaerőhiányra, addig most már csak 16% gondolja úgy, hogy ez a termelésnövekedés fő korlátja. Ugyanakkor fontos látni, hogy a hazai szolgáltató szektorban negyedévről negyedévre sokkal nagyobb a volatilitás, mint a régió többi országában, ahol sokkal kisebb hullámzásokat láthattunk korábban is.

Módszertani váltás

Magyarországon korábban két kérdés vonatkozott a munkaerőhiányra a feldolgozóipari vállalatok esetében (1.korlátozza-e a növekedést a munkaerő hiánya, 2.korlátozza-e a növekedést a képzett munkaerő hiány), az utóbbi felmérésekben azonban már csak egy kérdést tesznek fel ezzel kapcsolatban. Habár nem kellene, hogy ez szignifikáns eltérést okozzon, mégis benne lehet a pakliban, hogy a módszertani váltás hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb cég érzi korlátnak a munkaerőhiányt. A hazai felmérést a GKI Gazdaságkutató végzi.

Az Európai Bizottság által közölt felmérés adatai egybevágnak a KSH tényadataival is, amely szerint már több negyedéve folyamatosan csökken a betöltetlen álláshelyek száma a versenyszférában.

A statisztikai hivatalhoz bejelentett üres állások száma a vállalati szféra legtöbb ágazatában csökken, amelyben érdemi szerepet játszhatnak az elmúlt időszakban megvalósult, dráguló munkaerőt kiváltó automatizáló beruházások, valamint az is, hogy a gazdasági növekedés lassulhat, a kereslet már nem nő olyan gyorsan, mint korábban, vagyis nem kell több, vagy sokkal több dolgozót felvenni (a megrendeléseket képesek kielégíteni a jelenlegihez közeli létszámmal).

A (globális és hazai) gazdaság növekedésével kapcsolatos aggodalmakat támaszthatja alá, hogy az Európai Bizottság adatai szerint a feldolgozóipari vállalatok körében újra megjelent a korábban már jól ismert probléma, mégpedig az elégtelen kereslet. A vállalatok ugyanis egyre nagyobb arányban panaszkodnak a keresleti problémákra, amely az európai, különösen a német gazdaság egyre komolyabb növekedési problémái miatt nem is igazán meglepő.

A hazai kereslettel ugyanakkor nagy baj még nem lehet, erre utal, hogy a szolgáltató szektorban (amely inkább köthető a belföldi kereslethez) még érdemben nem panaszkodnak a keresleti problémákra a cégek. Itthon továbbra is erős az ipar, gyorsan nő az építőipar, felhasználási oldalról pedig kedvezően alakul a kiskereskedelem és a beruházási aktivitás is. Vagyis, a belső kereslet továbbra is robusztus, azonban a külső környezet romlása idővel itthon is megjelenhet.

Forrás: Portfolio