Egy évvel a „rabszolgatörvény” elfogadása után Pécsen egy cégnél mégis bevezették a hároméves munkaidőkeretet, és ehhez a szakszervezet is csatlakozott - a munkavállalók érdekében. Az okokról, és hogy mi változott a túlóratörvény bevezetése óta, Benke Norbert, a Vasas Szakszervezet régiós titkára beszélt – írja a Pécsi Stop.

December 12-én volt egy éve annak, hogy a köznyelvben csak „rabszolgatörvényként„ emlegetett túlóratörvényt az ellenzéki pártok és a szakszervezetek hangos tiltakozása ellenére elfogadta az országgyűlés fideszes többsége. 

Az évforduló kapcsán Benke Norbertet, a Vasas Szakszervezet régiós titkárát (a Magyar Szakszervezeti Szövetség - MASzSz - baranyai titkárát) kérdeztük, mivel Pécsett is többször tiltakoztak a törvény ellen az utcán a szakszervezeti tagok félpályás útzárral és más módon (és az ellenzék is több tüntetést tartott, az elsőt december 14-én).

A Pécsi STOP azon kérdésére, hogy mi változott a "rabszolgatörvény" tavalyi bevezetése óta, Benke Norbert elmondta, az élet furcsa dolgokat produkál.

Hiszen hiába volt tavaly és idén a taxisblokád óta legnagyobb tüntetés a szakszervezetek megmozdulása, most Pécsen egy cég esetében mégis kivételt kellett tenniük és engedniük kellett a hároméves munkaidőkeretet.

A Hauni Hungária Gépgyártó Kft. a Vasas Szakszervezettel közösen dolgozta ki a munkaidőkeret három évre szóló megemelését, mivel a cég gazdasági éve nem fényeskedett annyira, emiatt pedig termékportfólió-váltást hajtanak végre, de közben a munkavállalóikat is meg szeretnék tartani. Erre lett kitalálva a munkaidőkeret három évre szóló emelése, amelyet hosszas egyeztetések előztek meg a cég a Vasas Szakszervezet között. Az ügyről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Mint kifejtette, az egy és hároméves munkaidőkeretet engedte meg a kormány a tavalyi törvénnyel, ezért a Hauninál az utóbbit kellett választaniuk, mert az egyéves keret szűk lett volna a cégnek. Hozzátette, ezt csak a Hauninál engedte meg a Vasas Szakszervezet, mert a cégnél 25 éve dolgoznak, és úgy látják, hogy a cég is törekszik a munkavállalóit megtartani.

Benke Norbert kitért rá, a hároméves munkaidőkeret kihirdetése előtt a Hauninál elmagyarázták az intézkedés lényegét a munkavállalóknak a cég részéről, és a munkavállalók döntöttek úgy, hogy akkor ők ezt választják.

A szakszervezet fontos feladata az érdekvédelem mellett a munkahelyek megtartása is, a Hauninál ezt vettük figyelembe

- mondta el lapunknak a szakszervezet régiós titkára. 

Benke Norbert azon kérdésünkre, hogy országosan mit hozott a "rabszolgatörvény" bevezetése, elmondta, a törvény bevezetése után nagyon sok cég kereste meg a Vasast, hogy akkor ők szakszervezeteket hoznának létre maguknál - mert hogy a munkaidőkeret megállapodásának előfeltétele a szakszervezet és a kollektív munkaszerződés megléte.

Utóbbit pedig csak úgy lehet, ha a dolgozók legalább 10 százaléka szakszervezeti tag. Benke szerint ezen cégek csupán emiatt akartak volna szakszervezeti alapszervezeteket létrehozni maguknál, de ebbe meg a Vasas Szakszervezet nem ment bele.

Az érdekvédő - visszatérve a Hauni ügyére - elmondta, a tervek szerint a hároméves munkaidőkereten belül törekedni fognak arra, hogy ne forduljon elő az, hogy egyes munkavállalók hónapokat vannak otthon, míg mások nem, amíg a termékportfólió-váltás és a betanulás folyik, hogy senkit se érhessen hátrány. A változás lényegét a cégnél minden munkavállalónak elmagyarázták.

Folyamatos az egyeztetés a cég és a szakszervezet között, ez is egy kuriózum, és azt mutatja, hogy van lehetőség cégek és a szakszervezetek közötti együttműködésre

- fogalmazta meg Benke Norbert.

Pécsett az októberben megválasztott Péterffy Attila független polgármesternek és az ellenzéki többségű közgyűlésnek az egyik első intézkedése volt, hogy a 100 százalékosan önkormányzati tulajdonú cégeknél ne vezessék be a "rabszolgatörvényt".

Forrás: pecsistop.hu

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ