Magyarországon az egyik legalacsonyabb a városokban élő népesség aránya Európa országai közül, nagyvárosban mindössze a lakosság valamivel több mint 30 százaléka lakik, míg falvakban közel a népesség fele. Ráadásul nemcsak kis településeken, de kis lakásokban is élünk, hazánkban Európa országai közül az egyik legmagasabb az otthonok túlzsúfoltsági aránya, a lakosság több mint 40 százaléka olyan lakásban él, ahol nincs megfelelő számú szoba az ott lakók számára – írja a Portfolio.

A városi népesség aránya alacsony

A nagyvárosokban élők aránya jelentős különbségeket mutat az Európai Unió különböző országaiban, Máltán például a lakosság közel 90 százaléka él nagy településen, míg például Luxemburgban még a 15 százalékot sem éri el a nagyvárosban élők aránya. Az EU-ban egyébként átlagosan 40 százalék környékén mozog a nagyvárosi népesség aránya. Magyarország inkább a hátsó mezőnyhöz tartozik, a lakosság valamivel több, mint 30 százaléka él csak nagytelepülésen. Még rosszabb lenne az arány, ha a fővárost külön vizsgálnánk, a 30 százalék azt jelenti, hogy körülbelül 3 millió ember él nagyvárosokban hazánkban, melyből Budapest lakossága valamivel több mint 1,7 millió fő.

Hazánkban az egyik legmagasabb a falvakban élők aránya, valamivel kevesebb, mint az emberek 50 százaléka él a legkisebb településeken, amivel Európában a 4. helyen állunk, Litvánia, Luxemburg és Szlovénia mögött. Az élen a korábban már említett Málta áll, ahol szinte a falusi lakosság teljesen hiányzik, de Hollandiában és az Egyesült Királyságban is nagyon alacsony a falvakban élők aránya, kevesebb, mint 15 százalékos.

Zsúfolt lakásokban élünk

De nem csak kis településeken élünk, hanem kis lakásokban is, legalábbis Magyarországon Európában az egyik legalacsonyabb a túlzsúfolt otthonokban lakó népesség aránya. Túlzsúfoltnak azok a lakások számítanak ahol nincs megfelelő számú szoba az ott élők számára, például nincs legalább egy szoba háztartásonként vagy páronként, vagy az egyedül álló 18 éves vagy idősebb családtagok nem rendelkeznek külön szobával, de szintén túlzsúfoltnak számít az az otthon, ahol a 12 és 17 közötti egy nemű gyermekeknek legalább páronként nincs külön szobájuk, vagy a 12 év alatti gyermekek esetében szintén páronként nincs külön szoba.

Az Európában a legkevésbé zsúfolt lakásban a Cipruson lakók élnek, de szintén kedvezőek ebből a szempontból a lakhatási körülmények Belgiumban, Hollandiában és Írországban is, ahol a lakosság 5 százalékánál is kevesebben élnek túlzsúfolt otthonban. Az ellen pólust Szerbia, Macedóni és Románia képviseli, ahol a lakosság fele vagy annál is nagyobb aránya él nem megfelelő méretű, vagyis szobaszámú lakásban. Az EU átlag egyébként valamivel több mint 15 százalékos, vagyis hazánk még erőteljes lemaradásban van ehhez képest, a lakosság több mint 40 százaléka él túlzsúfolt otthonokban.

Jó hír, hogy nem költünk sokat a fenntartásra

De, hogy ne csak rossz híreket mondjunk, azt is megvizsgáltuk, hogy a lakosság mekkora részének okoznak komoly gondot a lakhatási költségek. Az Eurostat azokat a háztartásban élőket sorolja ide, ahol a lakhatás költségei meghaladják a rendelkezésre álló jövedelem 40 százalékát.

Az eredmények alapján Magyarország meglehetősen jól áll európai viszonylatban, hazánkban a lakhatási költségekkel küzdők aránya a lakosságon belül csak 8,5 százalék, míg az EU-s átlag meghaladja a 11 százalékot. A lakosságon belül a legtöbben Görögországban küzdenek a lakhatáshoz kapcsolódó költségek kifizetésével, a lakosság több, mint 40 százalékát jelenti az arányuk, de Szerbiában is közelíti a 30 százalékot. A legjobb helyzetben egyébként a Máltán és Cipruson élők vannak, előbbi esetében a lakosság mindössze 1,1 míg utóbbi esetében 3,9 százalékát érinti a lakhatási nehézségek.

Forrás: Portfolio