Pár hét múlva a kormány elé kerülhet a közszolgáltató cégek dolgozóinak idei és távlatos béremeléséról szóló javaslat, amelyet a munkavállalók és a társaságok menedzsmentjei dolgoztak ki. A kormányzatnál lesz fogadókészség a januártól javasolt jelentős emelésekre – véli Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke.

Idén átlagosan 15 százalékos béremelést, 2019-ig pedig összesen 30 százalékos növelést igényelnek a közszolgáltató cégek munkavállalói. A dolgozói kérések nem légből kapottak, előzetes számításokon alapulnak, olyan megoldás kell, ami megállítja a munkavállalók elvándorlását, illetve biztosítja a megélhetésüket – mondta a 180 percben Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke.

Hangsúlyozta, az állami közszolgáltató cégek és a munkavállalói képviselet érdekegyeztető fórumán zajló bértárgyalások hátterét a kormány korábbi, versenyszférával kötött megállapodása adja, melynek célja, hogy azon a területen hat év alatt mintegy 40 százalékkal emelkedjenek a keresetek. Az érdekképviseleti vezető a jelentős közüzemi béremelések indokaként említette azt is, hogy a minimálbér emelése miatt alulról feltorlódnak a bérsávok.

Palkovics Imre elmondta, a cégek munkavállalói és menedzsmentje már összeállított egy előterjesztést, amely megállapodás közeli helyzetet rögzít, és várakozásaik szerint február közepén a kormány elé kerülhet. Ezután születhet döntés arról, hogy az egyes ágazatokban kialkudott feltételek összeegyeztethetők-e az állami költségvetés lehetőségeivel – véli.

A Munkástanácsok elnöke szerint 140 ezer olyan állami alkalmazott van, aki nem a közszolgálatban, hanem a közszolgáltatásban – Posta, Volán társaságok, MÁV, vízi közművek, rehabilitációs intézményeknél – mintegy kétszáz vállalatnál dolgoznak.

Visszamenőleges lesz

Palkovics Imre hozzátette, a munkaerőhiány már olyan mértékű az ágazatban, hogy nehezen fenntarthatók a közvetlen lakossági szolgáltatások, így sürgetővé vált a megállapodás, annak mielőbb meg kell születnie. Megjegyezte, ha az egyezségre márciusban vagy áprilisban kerül sor, a munkavállalók akkor is január 1-ig visszamenőleg kapják meg az emelt bérüket.

Palkovics Imre szerint a közüzemi dolgozók igényei beleférnek az általános jövedelememelkedésbe, és fogadókészségre fognak találni a kormányzatnál, illetve az érintett cégek tulajdonosi jogait gyakorlótárcáknál, a Nemzetgazdasági Minisztériumnál és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál.

A Magyar Idők január 30-án azt írta, értesülése szerint a bértárgyalások jól haladnak, köszönhetően a Munkástanácsok javaslatára létrehozott közszolgálati vállalkozások konzultációs fórumának, ahol minden érintett fél részt vesz. Arra már rábólintott a kabinet, hogy három évre szóló megállapodásokat kell kötni az állami cégeknél.

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció