Összefoglaljuk, milyen elemekből tevődik össze a közalkalmazott illetménye – olvasható az szmdsz.blog.hu-n.

Garantált illetmény

Kiindulópontunk a – közismertebb nevén – „közalkalmazotti bértábla", amelyet mindig az éves költségvetési törvényben határoznak meg. Ez tartalmazza a fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint az egyes fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat:

Előfordul, hogy a közalkalmazottnak több szakképesítésre is szüksége van a munkakör betöltéséhez, de a besorolásnál ezek közül csak egy vehető figyelembe. Ilyen esetekben a közalkalmazott illetménynövekedésre jogosult:

Ha a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, a garantált illetmény egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik. Ennek feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

„H", „I" vagy „J" fizetési osztályban az illetménynövekedés mértéke egy további szakképesítés esetén legalább 7%, kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

Lényeges, hogy az illetménynövekedés a törvény alapján kötelező, arra a közalkalmazott jogosult, ha a feltételek fennállnak. Az összege viszont lehet mérlegelés tárgya, a Kjt. ugyanis csak az illetménynövekedés minimumát határozza meg. Ennél kevesebb nem, több viszont adható.

Magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott (munkáltatói döntésen alapuló illetményrész). Kivételesen, a kinevezéskor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény is megállapítható, ez esetben viszont egy év múlva a közalkalmazottat minősíteni kell, és ha alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét a garantált mértékre kell csökkenteni.

Ha a garantált illetmény nem éri el a minimálbért vagy – középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget/szakképzettséget igénylő munkakör esetében – a garantált bérminimumot, arra ki kell egészíteni; a kinevezésben a minimálbérnél/garantált bérminimumnál alacsonyabb illetmény nem szerepelhet.

Illetménykiegészítés

A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. Elsősorban a kollektív szerződés, a kollektív szerződés ilyen rendelkezése hiányában pedig a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre. Ha a munkáltató az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban vagy ennek hiányában kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét.

Illetménypótlékok

A Kjt. több jogcímen is meghatároz illetménypótlékot. Az illetménypótlék számításának alapját (pótlékalap) szintén a költségvetési törvényben találjuk, összege évek óta változatlan, 20.000 Ft.

A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. Ennek mértéke magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka, vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka. A konkrét mértéket végrehajtási rendelet állapítja meg, a szociális ágazatban a 257/2000. Korm.r. 4. melléklete sorolja fel a vezetői pótlékok minimumát.

A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg. Ennek mértéke munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka, tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka, főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka, míg főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka. A 257/2000. Korm.r. ezen felül is megállapít címpótlékot, erről korábban írtunk.

A vezetői és címpótlék közül, ha a közalkalmazott mindkettőre jogosult, a vezetői pótlék jár.

A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg, a pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. A pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. További feltétel, hogy a közalkalmazott rendelkezzen az állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással. A pótlék mértéke középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka, felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka. Nyelvtanári, tolmácsi, fordítói (revizor-fordítói) munkakörben a munkakör ellátásához szükséges idegen nyelv után nem jár pótlék.

Végrehajtási rendelet ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot is megállapíthat, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja; erről bővebben az alábbi linken olvashatsz: http://szmdsz.blog.hu/2015/09/03/potlekok_a_szocialis_agazatban

Kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat. Kivétel, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, ilyen esetben a felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

Pótlékok a Munka törvénykönyve alapján is járnak, úgymint

vasárnapi pótlék,

munkaszüneti napi pótlék,

műszakpótlék,

éjszakai pótlék,

rendkívüli munkaidőre járó pótlék,

készenléti, illetve ügyeleti pótlék.

Ezekkel részletesebben egy (vagy több) későbbi bejegyzésben foglalkozunk.

Keresetkiegészítés

A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

Jutalom

A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.

Jubileumi jutalom

A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg. A jubileumi jutalomról részletesebben korábbi bejegyzésünkben írtunk.

Forrás: SzMDSz, dr. Schnider Marianna érdekvédelmi alelnök, munkajogi szakjogász