Máris feszültséget okoz több áruházláncnál a minimálbérek januártól esedékes emelése – tudta meg a Magyar Idők. Azoknak ugyanis, akiknek eddig is magasabb volt a fizetésük a kötelező legkisebb mértéknél, egyes cégeknél egyelőre nem rendezik a jövedelmét, ehhez ugyanis előbb áremeléseket eszközölnek a nem élelmiszertermékek körében. Cégenként eltérőek a megoldások – közölte a kereskedők szövetsége.

– Január második napján egyeztettünk a Tescónál a dolgozói bérekről, ahol arról tájékoztattak, hogy 12 ezer munkavállalónak a kötelező szakmunkásbérminimum-szintre, vagyis bruttó 161 ezer forintra emelkedik a fizetése. Ezzel megszűnnek bizonyos bérkülönbségek a láncnál, ugyanakkor aggályos, hogy a munkáltató nem vette figyelembe, hogy a vállalatnál alkalmazott „régi” dolgozók és az újonnan belépők azonos bére feszültségeket okoz a vezetők és a szakképzettek körében is – közölte lapunkkal a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.

Nincs elég pénz a Tescónál

Bubenkó Csaba jelezte: az emelések miatt bizonyos területeken „összecsúsznak” a bérek, például egyes vezetői munkakörökben jelenleg is bruttó 160-170 ezer forint a fizetés, akárcsak a szakmunkások esetén. Emellett azok a dolgozók, akiket évek óta alkalmaznak, hátrányos helyzetben érzik magukat amiatt is, mert a munkáltatójuktól nem kapnak tájékoztatást az új helyzetről – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Hozzátette, hogy a béren kívüli juttatások körül is több anomália merült fel az elmúlt napokban, a munkavállalók java még nem tudja, hogy ettől az évtől a béremelések mellett miként változik a láncnál a kafetériajuttatás.

A Tesco arról tájékoztatta az érdekképviselőket, egyelőre nincs tervük arra, hogyan rendezik az új helyzetet, de leghamarabb nyáron számíthatnak bérkompenzációra a minimumnál eddig is több pénzt kapó régi alkalmazottak. A Magyar Idők megkeresésére a Tescónál elmondták: a teljes munkaidőben dolgozó munkatársak garantáltan megkapják a bruttó 161 000 forintos bérminimumot. Az áruházláncnál azt is megjegyezték, tavaly óta eddig összesen több mint ötmilliárd forinttal többet költöttek a bérekre, ebből következően egy ekkora mértékű befektetés jelenleg nem teszi lehetővé a láncnál, hogy a bérminimum feletti fizetéseket is fejlesszék, de azon vannak, hogy megoldják a kihívást – tették hozzá.

Módosítani kell a munkaszerződéseket

– Egyedi megoldásokkal rendezik a tavalyi, 129 ezer forintos bérminimumnál magasabb, de 165 ezer forintnál alacsonyabb fizetésért dolgozók bérét a cégek, de az nyilvánvaló, hogy a feszültségek elkerülése érdekében többségük már januárban megtalálja a megoldást – mondta a Magyar Időknek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Emlékeztetett: sok dolgozónak meg kell növelni a bérét a 161 ezer forintos szakmunkás-bérminimum miatt a bértorlódás elkerülésével. A főtitkár kiemelte: adminisztratív teherrel is jár a bérfelzárkóztatás, mivel több dolgozónak a munkaszerződését is módosítani kell. A diszkontoknál, tehát az Aldinál és a Lidlnél a kérdés nem aktuális, mivel az átlagfizetések bruttó 300 ezer forint körül alakulnak, szakmunkás-minimálbéren foglalkoztatottakkal tehát nem nagyon kell számolni. A multiknál is egyedi megoldások várhatók, de szerinte elképzelhetetlen, hogy vállalnák a feszültségeket.

– A kereskedelemben verseny van, tehát várhatóan mindenki felemeli majd a fizetéseket, ráadásul a munkaerőhiány további lépéseket is eredményezhet – jegyezte meg Vámos György. Kiemelte: a kisebb, néhány főt foglalkoztató vállalkozások egy része bevállalhatja, hogy csak a minimálbért emeli, de olyan esetek is előfordulhatnak, hogy az olcsóbb, részmunkaidős foglalkoztatás felé mozdulnak el a munkáltatók. Az OKSZ főtitkára figyelmeztetett: nehéz megítélni, hogy mennyi embert érint a kereskedelemben a kérdés. Példaként említette, hogy az élelmiszer-forgalmazásban alacsonyabbak a bérek, mint a műszaki cikkeket árusítóknál vagy a drogériai eladóknál. Kérdésünkre Vámos hozzátette: a béremelések kigazdálkodására nem kizárt az áremelés sem az üzletekben.

Tárgyalnak a szakszervezetek

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke kérdésünkre megerősítette, muszáj lesz megemelni az érintett munkavállalók bérét, várhatóan 10 százalék körüli bérfelzárkóztatás valósulhat meg. Valószínű, hogy árat is emelnek a boltok egy részében, de ez nem a napi fogyasztási cikkeket érinti majd, illetve a mértéke elhanyagolható lesz. Ennek többek közt az az oka, hogy a minimálbérek megemelése miatt a beszállítók is árat emeltek. Megtudtuk, a béremelésre olyan forgatókönyv is létezik, amelynek alapján nem állandó, hanem úgynevezett a mozgóbért kapnának a dolgozók. Hozzátette: a magyar láncnál most vannak folyamatban az egyeztetések, habár a jelenlegi árrésük nem teszi lehetővé a szükséges béremeléseket.

– Jelenleg még folynak a tárgyalások a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével a bérfejlesztésekről, de természetesen a törvényben meghatározott minimálbért és garantált bérminimumot biztosítani fogjuk azokban a munkakörökben, ahol ezek indokoltak. A bérfeszültség elkerülése érdekében minden további munkakörben is emelést tervezünk – közölte megkeresésünkre Maczelka Márk, a Spar üzletlánc kommunikációs vezetője.

Az Auchan Magyarország Kft. a 2017-es béremelését már tavaly novemberben megvalósította – szögezte le az üzletlánc. A múlt év végén 5400 munkavállalójuknak – kivéve az igazgatókat és menedzsereket, illetve a cég logisztikai és budaörsi központjában dolgozókat – átlagosan 14 százalékkal emelték a bérét. Ezzel a lépéssel az Auchan 1,5 milliárd forintot fektetett be magyarországi munkavállalóinak bérfejlesztésébe – közölte a francia vállalat.

Forrás: Magyar Idők