Évek óta többszáz-milliárdos adókedvezménnyel és egy sor más juttatással próbálják gyerekvállalásra bírni a középosztályt, egyelőre kevés sikerrel. Pedig a kormány még az „asszonynak otthon a helye” hozzáállást is feladni látszik egy nyugatos, skandináv modell kedvéért, mégis csak ott tartunk, mint a Gyurcsány-kormány idején, amikor szóba sem került a népesség kérdése. A családbarát intézkedések levét pedig a szegény családok isszák meg – írja az Abcug.
Alig találni olyan kormányt, amelynek fontosabb lenne a családpolitika, mint a magyarnak: a családi adókedvezménnyel együtt a GDP 4 százalékát fordítjuk erre a célra. Szikra Dorottya szociálpolitikus szerint ezzel a 35 országot tömörítő OECD élvonalába tartozunk, miközben az egészségügyi vagy oktatási kiadásokban a sereghajtók közt vagyunk.
Az önmagában nem meglepő, hogy ha a Fidesz van kormányon, előtérbe kerül a családtámogatás, a tizenhat évvel ezelőtti szlogen is így szólt: három gyerek, három szoba, négy kerék. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár novemberben jelentette be, hogy jövőre 10 százalékkal több jut családtámogatásra, mint idén. „A családpolitikának, már ahol van ilyen, sokféle célja lehet. Például a gyermekszegénység csökkentése, a férfiak és a nők munkaerőpiaci és családon belüli egyenlőségének javítása, vagy a gyerekszám növelése” – mondta Szikra, aki az utóbbi években főleg a hazai és európai családtámogatási rendszerek összehasonlításával foglalkozott.
Szikra szerint a magyar kormány a családtámogatást kizárólag népesedéspolitikai eszköznek tekinti, vagyis azt akarja elérni vele, hogy minél több gyerek szülessen. Külön családügyi államtitkárságot hoztak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül, és a családi adókedvezménytől a gyed extrán át a CSOK-ig hoztak egy sor intézkedést, amivel javítani akartak a siralmas népességi mutatókon.
Ehhez képest soha nem volt olyan alacsony az élveszületések száma a rendszerváltás után, mint a 2010-2016-os időszakban. 2004 és 2010 között 95 ezer és 99 ezer között mozgott évente ez a szám, 2010 óta pedig 90 és 91 ezer között van. A mélypont 2011-ben 88 ezer volt, ami 2013-ban megismétlődött. Ráadásul 2012-ben 1,24 gyerek jutott egy felnőtt nőre, ami a ekkor a világon a legalacsonyabb érték volt. Ezt a zuhanást az sem magyarázza, hogy a 70-es évek közepén születettek „kivonulásával” egyre kisebb a szülőképes korban lévő nők száma, ami nyilván csökkenti a gyerekszámot.
2014-15-ben már megindult a növekedés, de ez még mindig elmarad a kétezres évektől, pedig a szocialista kormányok kevésbé koncentráltak a demográfiai ügyekre, Gyurcsány Ferenc idején például a családi adókedvezményt is kivezették. „Úgy tűnik, hogy a családpolitikai ráfordítás önmagában nem elég a gyerekszám növeléséhez. Csehországban például csak a GDP 2-2,5 százalékát költik rá, mégis nagyobb a gyermekvállalási kedv” – mondta Szikra. „A nemzetközi példák alapján a kiszámítható és érthető családpolitika, a kisgyermekes anyák munkavállalási lehetőségének megteremtése és az apák gondoskodásba való bevonása növelheti valamelyest hosszabb távon a középosztály gyerekvállalási kedvét”.
Persze azt, hogy 2009 után ilyen drámaian esett a gyerekvállalási kedv, nem lehet tisztán az Orbán-kormány nyakába varrni. Szikra szerint ebben benne van a gazdasági válság, a bizonytalan társadalmi-politikai helyzet és a 2010 után meglóduló kivándorlás is. A 2013-as mélyponthoz képest az utóbbi két évben háromezer plusz gyerek született, amit a kormány előszeretettel tud be a családpolitikája sikerének. Javult a teljes termékenységi arányszám is, ami a szülőképes korban levő nőkre vetítve mutatja a gyerekszámot. Szikra szerint viszont ahogy a korábbi csökkenést, úgy ezt sem lehet kizárólag a családpolitikával magyarázni, amit valójában egy „igen pazarló, nagyon költséges és kevéssé hatékony szakpolitikának mondhatunk”.
A bőkezű családtámogatás elsősorban a középosztálybeli és gazdagabb családokat segíti: a mindenkinek járó juttatások (gyes, családi pótlék) 2008óta nem nőttek, így a reálértékük kb. 30 százalékkal csökkent. A családi adókedvezmény, a gyed és a gyed extra viszont nagy segítséget ad a jobb helyzetűeknek. Erről a 2016-os költségvetési terv megjelenésekor, ebben a cikkben írtunk bővebben.
A kormány nem is csinált ebből titkot: 2012-ben „Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma” címen közölt vitaanyagot a Nemzetgazdasági Minisztérium, a 2011-es családvédelmi törvénybe pedig beleírták, hogy „az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá”. Szikra szerint ebből az következik, hogy a kormány különbséget kíván tenni felelős és felelőtlen gyermekvállalás között. „Az embernek lehetnek olyan asszociációi, hogy a felelőtlenek a szegényebb, esetleg cigány családok, míg a felelősek a gazdagabb, jobb helyzetűek” – mondta. A különbséget abban is érezni, hogy 2014 óta külön működik a családügyi és a szociális ügyekért felelős államtitkárság.
„Látszik az ideológiai különbség a szocialista kormányok és a Fidesz közt. A szocialisták megduplázták a mindenkinek járó családi pótlékot, és megszüntették a családi adókedvezményt az egy- és kétgyerekeseknél. Később Bajnai a válságra hivatkozva befagyasztotta a családi pótlékot, és a Fidesz sem emelte, inkább elinflálta az értékét. Helyette pedig az úgynevezett ‘dolgozó’ családokat támogatja a családi adókedvezményen keresztül”. Szikra nem tud olyan európai országról, ahol az adókedvezményt plafon nélkül, a leggazdagabbak is megkapnák, miközben az alacsonyabb keresetűeknél nincs adójóváírás. „Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy a kormány azon van, hogy a „család” fogalma hallatán az emberek a fehér középosztályra vagy az elitre asszociáljanak. Egyúttal igyekszik kizárni ebből a fogalomból azokat, akik nem idetartoznak” – mondta Szikra.
Bár 2014 óta valamivel szélesebb lett a családi adókedvezményből részesülők köre, az átlagbér többszöröséből élő sokgyermekes családok az alacsony jövedelmű nagycsaládosok támogatásának sokszorosát vihetik haza. Eközben a munkanélküliekhez csak a családi pótlék jut el.
De hiába a kormány családpolitikája, 2010 és 2016 között érdemben nem nőtt a képzettebb, jobb helyzetű anyák gyerekvállalási kedve, miközben 2000 és 2010 között 15 000-ről 30 000-re duplázódott a felsőfokú végzettségű anyától született gyerekek száma. Szikra szerint ez elsősorban a felsőoktatás kiszélesítése miatt van, vagyis azért, mert több fiatal felnőttnek, köztük több nőnek volt lehetősége a továbbtanulásra.
Ezzel szemben a KSH 2013-as kiadványa szerint 2012-ben a 8 osztályt végzett anyák körében nőtt a legdinamikusabban az élveszületések száma. Ezt támasztották alá a területi adatok is: főleg a szegényebb, észak-magyarországi megyékben vállaltak több gyereket, a jobb helyzetű Nyugat-Dunántúlon pedig kevesebbet, ami az elmúlt 16 évre általában is jellemző volt. Szikra szerint pár éve az is látszott, hogy a szegregált, főleg romák lakta falvakban jelentősen nőtt a születések száma.
Szikra szerint ugyanakkor 2014 óta egy „félfordulat” látszik a kormány családpolitikájában. A családpolitika ugyan továbbra is a jobban keresőket támogatja, de közben a kormány csöndben elfordult a konzervatív családmodelltől, és egy nyugatos, skandináv irányba halad.
Ez elég meglepőnek tűnik a kormány retorikájához képest. 2012-ben Varga István fideszes képviselő például arról beszélt a Parlamentben, hogy “ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát”, tavaly decemberben pedig Kövér László mondta a Fidesz kongresszusán, hogy „szeretnénk, ha a lányaink az önmegvalósítás legnagyobb minőségének azt tartanák, hogy unokákat szülhetnének nekünk”.
Miközben magas rangú fideszesek hazaküldenék szülni a nőket, az elmúlt időszak intézkedései teljesen más irányba mutatnak, főleg a gyed extra és a bölcsődei hálózat szélesítése. “Ezek kifejezetten támogatják a női foglalkoztatást, és azt, hogy a férfiak is részt vegyenek a gyereknevelésben. Ez egy nyugati, észak-európai irány, amit Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár képvisel. Az ő hangja más szólamban szól, mint a férfi vezetőké” – mondta Szikra.
A gyed extra értelmében a gyed vagy a gyes teljes összege jár akkor is, ha az anya a gyerek féléves korától teljes munkaidejű állást vállal. Ráadásul a testvérgyeddel két gyerek után kétszeres, három gyerek után háromszoros összeg jár, ha a gyerekek gyorsan egymás után születnek.
Szikra szerint ebbe a sorba illeszkedik a bölcsődei bővítés is. Novák Katalin idén áprilisban azt mondta, 2-3 év alatt 50 ezerről 60 ezerre akarják növelni a bölcsődei férőhelyek számát. Ráadásul jövőre minden olyan önkormányzat köteles lesz bölcsődei ellátást szervezni, ahol legalább 40, három év alatti gyermek lakik vagy öt olyan gyermek, akiknek szülei igénylik a bölcsődei elhelyezést.
„Ezt inkább egy szocialista kormánytól várná az ember, amely retorikájában is a nők munkaerőpiaci szerepvállalása mellett van, nem egy olyantól, amely konzervatívként határozza meg magát” – mondta. “Sok a kérdőjel, de ha ez tényleg megvalósul, az egész régiót megelőzzük ezen a területen. Egyetlen kelet-európai országban sincs annyi gyerek bölcsődében, mint nálunk, arra pedig végképp nincs példa, hogy a kis falvakban is kötelezővé tennék a bölcsődei ellátást” – mondta Szikra.
Ezen kívül a kormány azt ígérte, rugalmasabb lesz a bölcsődei rendszer, ezért januártól a hagyományos bölcsődék mellett jönnek a mini bölcsődék és támogatják a munkahelyi bölcsődéket.
Csakhogy a kormány tervébe könnyen hiba csúszhat. „Bölcsődei dolgozók szerint ezt nehezen lehet majd megvalósítani, mert a bölcsődékben már most is szakemberhiány van, sőt a kisegítő személyzet is gyakran hiányzik. Előfordul, hogy a dadus, a takarító vagy a konyhai személyzet feladatát ideig-óráig közmunkások látják el” – mondta. Ráadásul kérdés, hogy a szegényebb falvakban élő szülők valóban jelezni fogják-e az igényüket az önkormányzatnak, vagy lehet-e felülről arra ösztönözni őket, hogy inkább ne jelezzék.
A szegények isszák meg a levét
Miközben a családpolitikát a középosztályra szabják, a gyerekszegénység még úgy is aggasztó mértékű, hogy az utóbbi években enyhén javult a helyzet. Az Eurostatnak ez a 2014-es táblázata azt mutatja, hogy a magyar gyerekek több mint 40 százalékát fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. Ez az arány 2010-ben is magas volt, de a 40 százalékot nem érte el.
Az Eurostat másik táblázatában pedig az látszik, hogy 2014-ben a gyerekek 23 százaléka nem tudott naponta friss gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztani, 22 százalékuk pedig nem jutott mindennap fehérjéhez. Ennél még Romániában is jobb volt a helyzet, és egyedül Bulgáriát sikerült megelőznünk. Az adatokból kiderül az is, hogy a gyerekek több mint 27 százaléka nem kapott új ruhát, 8 százalékuk pedig új cipőt, mert a család nem engedhette meg magának.
„Lengyelországban a GDP alig két százalékát költik családpolitikára, mégis csak a gyerekek tíz százaléka él súlyos anyagi deprivációban. A legújabb lengyelországi intézkedéssel, az 500+ nevű, nagy összegű családi pótlékkal ez az arány felére csökkenhet. Itthon viszont a gyerekek egyharmada él az alapvető javaktól megfosztva” – mondta Szikra, aki szerint konzervatív és liberális szakértők is egyetértenek abban, hogy a családi pótlék növelésével hatékonyan lehetne csökkenteni a gyerekszegénységet. „Ha nem adunk pénzt ezeknek a családoknak, vagy nem jutnak munkalehetőséghez, nem fog javulni a helyzetük”. Novák Katalin erről novemberben azt mondta: családi pótlék típusú juttatásnak tartja az ingyenes tankönyvellátást és gyermekétkeztetést is, és az alanyi jogon járó pénzbeni juttatások helyett a természetbenieket tervezik bővíteni a jövőben.
Bár Szikra szerint az ingyenes gyermekétkeztetés és a tankönyvellátás kiterjesztése nagy előrelépés, ezekhez azok is hozzájutnak, akik részesülnek a családi adókedvezményből és a többi, középosztálynak szóló juttatásból. Közben viszont nincs szegénységen alapuló, pénzbeli gyerektámogatás, leszámítva a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, ami természetbeni ellátást és évente kétszer minimális anyagi támogatást nyújt a leginkább rászoruló családoknak.
„Arról lehet szó, hogy nem akarnak készpénzt adni az általuk felelőtlennek tartott családoknak, nehogy elherdálják, helyette inkább állami szinten megmondják, mire van szüksége a gyereknek” – mondta. “Az összes erről szóló kutatás azt mutatja, hogy a szegény családok nem felelőtlenebbek, sőt kifejezetten arra törekszenek, hogy a gyerek tanulni, enni, ruházkodni tudjon. Ilyen erővel azon is aggódhatnánk, hogy mire költik a gazdag családok a családi adókedvezményt, vagy az egykulcsos adóból származó többletjövedelmet. A termékenység jelentős növekedése nem következett be, de a belső fogyasztás sem nőtt ezek hatására. A közgazdászok szerint külföldön költik el a pluszpénz jelentős részét. Biztos hogy ezt akarja a magyar állam finanszírozni?”
Forrás: Abcug
