A bér-, illetve a nyugdíjemelés lehet a 2018-as választási kampány központi eleme, éppen úgy, ahogy korábban például a rezsicsökkentés vagy a devizahitelek rendezése volt – ezt mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán politológus azután, hogy Orbán Viktor kedden bejelentette: jövőre 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak (az eredetileg 0,9 százalékos mértéket növelték meg). Emellett még az idén minden nyugdíjas kap tízezer forintnyi Erzsébet-utalványt.
Kiszelly Zoltán szerint ez egyértelműen hangulatjavító, bizalomépítő intézkedés, amely a nyugdíjasokat célozza meg, és arra jó, hogy csökkentse a 2018-as választásra a protestszavazatok számát. Mint mondta, a most bejelentett nyugdíjemelés részben a realitásokról szól, hiszen felminősítették az országot, a költségvetésben többlet van, és ha a bérek jelentősen emelkednek, akkor az időseknek is kell adni, hiszen ők is viselték korábban a terheket. Ha pedig jövőre is hasonló mértékű emelés, illetve pluszjuttatás mellett dönt a kormány, az szerinte nem lesz kampányízű, hiszen nem mondhatják az idősek, hogy csak a választási év előtt kezdődött el az osztogatás. – Az átlagnyugdíjakat tekintve a mintegy havi kétezer forintos emelés és az egyszeri, tízezer forintos többlet ha nem is tűnik jelentősnek, valójában „tétel” az időseknek – tette hozzá.
A miniszterelnök keddi bejelentésében utalt rá, hogy mint minden év végén, szükség esetén 2017 novemberében is korrigálják majd a nyugdíjakat. – Ha ugyanis az infláció magasabb a tervezettnél, akkor a nyugdíjasokat pénz illeti meg – magyarázta. A lapunknak nyilatkozó szakértők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a jegybank már a nyáron 2,4 százalékos pénzromlást jelzett jövőre. (A jelentős béremelések miatt ez akár még magasabb is lehet.) Így ha jövő novemberig csak 1,6 százalékos emelést kapnak a nyugdíjasok, akkor alig fél évvel a választások előtt kell majd korrigálni, és így – az átlagnyugdíjakat számítva – újabb 10, vagy akár 15 ezer forintot kaphatnak a nyugdíjasok, hiszen a korrekciót januárig visszamenőleg kell elvégezni.
A nyugdíjak mértéke és értékállósága mindig központi helyen volt a kampányokban, hiszen csaknem kétmilliós, ráadásul az átlaghoz képest aktív szavazói rétegről van szó. Az egymást váltó kormányok ezért is igyekeztek mindig odafigyelni erre. A még a 90-es évek elején bevezetett, bérkövető nyugdíjemelést ezért váltotta fel később az úgynevezett svájci indexálás, amikor már nemcsak az inflációt, hanem a reálkereset-növekedést is figyelembe vették a nyugdíjemelésnél. Ezt végül 2011-ben törölte el az előző Orbán-kormány. A szocialista–liberális kormány idején, 2003-ban, illetve az azt követő években bevezették a 13. havi nyugdíjat, amit végül a Bajnai-kormány 2009-ben törölt el, jelentős támadási felületet adva ezzel a Fidesz számára. A 2006-os kampányban a Fidesz még erre is ráígért, amikor 14. havi nyugdíjat helyezett kilátásba, de végül semmi nem lett belőle. Bevezették viszont 2011-től a nők esetében a 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét, igaz, a férfiakra ezt egyelőre nem akarja kiterjeszteni a Fidesz, hiába szorgalmazzák ellenzéki pártok.
A nyugdíjtéma fontosságát jól jelzi, hogy a kedden bejelentett nyugdíjemelés után az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) is jelezte, szerintük nagyobb emelés járt volna a nyugdíjasoknak. A DK közleményében úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony az emelés, hiszen nem követi az inflációt, „amelyet a jegybank szándékosan alacsonyabbra mér a valóságos adatnál”. A Fidesz erre azzal reagált, hogy épp az a Gyurcsány Ferenc beszél, aki kormányzása alatt elvett egyhavi nyugdíjat az idősektől.
Az LMP is kevesli és megkésettnek tartja a jövő évi 1,6 százalékos nyugdíjemelést, valamint a fejenkénti tízezer forintos Erzsébet-utalványt. Schmuck Erzsébet frakcióvezető rámutatott: a jegybanki alapítványok megszüntetésével nyert 250 milliárd forintból például akár havi százezer forintnyi utalványt is adhattak volna az időseknek.
– A most 28 500 forintos nyugdíjminimumot nyolc éve nem emelték – erre hívta fel a figyelmet lapunknak a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Tóth Mihály úgy fogalmazott, hogy a korábbi svájci indexálás igazságosabb volt, mint a mostani, inflációhoz igazodó rendszer, érdemes lenne az előbbit újra bevezetni. Emlékeztetett rá, hogy miközben a minimálbérek 15, illetve 25 százalékkal emelkednek, addig a nyugdíjak csak 1,6 százalékkal, így tovább nyílik az olló az aktív keresők és a nyugdíjasok között.
Jelenleg 120 ezer forint körül van az átlagnyugdíj, ám az idősek többsége ennél kevesebbet kap kézhez havonta. A 200 ezer forint feletti ellátásban részesülő nyugdíjasok aránya alig 5 százalék. 100 és 200 ezer forint közötti ellátást csaknem 800 ezren kapnak ma Magyarországon. A legnépesebb tábor az 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjaké, több mint egymillió nyugdíjassal, és van csaknem 75 ezer idős, akinek az ellátása az 50 ezer forintot sem éri el.
Forrás: Magyar Nemzet
