Folytatódnak a tárgyalások a jövő évi minimálbérről és a kapcsolódó intézkedésekről, az álláspontok egyelőre elég távol vannak egymástól – írja a Világgazdaság.

Nem fogadták el a munkaadók képviselői a kormány béremelésből, járulékmérséklésből és társaságiadó-csökkentésből álló csomagját, mert szerintük ezzel a magyar kis- és közepes vállalatok járnának rosszul – derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése utáni sajtótájékoztatón. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy a kormány álláspontja változatlan: a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 25 százalékos növelését javasolják 2017-re, ami 4 százalékpontos járulékcsökkentéssel és alacsonyabb társasági adóval párosul. (Mint Orbán Viktor kormányfő csütörtökön bejelentette, jövőre 9 százalékra csökken a társasági adó a mostani 10, illetve 19 százalékról. A lépés Varga Mihály szerint 145 milliárd forintot hagy a vállalatoknál.)

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) hangsúlyozta: nem ők kérték a társasági adó csökkentését, hiszen ezzel elsősorban nem a kkv-k járnak jól. A Magyarországon működő félmillió vállalatból mindössze 1000-1100 vállalkozásnak esne vissza 19-ről 9 százalékra a nyereségadója, a többinek csak egy százalékponttal mérséklődne az egységes kulccsal, ami nem nevezhető ajándéknak a nagymértékű béremelésért cserébe.

A VOSZ, valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országok Szövetsége azt javasolja, hogy ha a kormány ragaszkodik a 15 százalékos minimálbér-emeléshez, akkor ne 4, hanem 6 százalékponttal faragják le a járulékot. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály a Világgazdaság kérdésére elmondta: ez a javaslat a kormányénál kisebb mértékben tudja csak garantálni, hogy javuljon a versenyképesség, és a következő években ne okozzon egyensúlytalanságot a társadalombiztosítási kasszákban. Egy százalékpontnyi járulékcsökkentés ugyanis nettó 90 milliárd forint kiesést jelent a büdzsében, vagyis a munkáltatói javaslat 180 milliárd forintot vonna el a társadalombiztosítástól. Ezért a kormány nem lát most lehetőséget a 6 százalékpontos csökkentésre. „Nem az olcsó munkaerőre kell építeni, az elmúlt húsz évben ezt kipróbáltuk, és eddig jutottunk, most a termelékenységet, hatékonyságot kell javítani, és fel kell zárkóztatni a munkabéreket” – hangsúlyozta a miniszter.

Lapunk kérdésére, hogy miért terveznek olyan béremelési csomagot, amelynek az alacsony termelékenységű magyar kkv-k lehetnek a vesztesei, Varga kiemelte: a társasági adó javasolt csökkentése 20-25 milliárd forintot hagyna a kkv-szektorban. (Ebből azonban kitűnik az is, hogy az említett 145 milliárd forint zöme a nagyvállalatoknál maradna.) Lehet, hogy a mostani változás nagyobb előnyt biztosít a nagyvállalati körben, de elsősorban ez tud bekapcsolódni a nemzetközi versenybe – hangsúlyozta Varga Mihály, aki bízik abban, hogy a kedden folytatódó tárgyalásokon közelednek az álláspontok. Erre esélyt kínálhat, hogy az M1-nek nyilatkozva a miniszter megfontolandónak nevezte a Liga Szakszervezetek javaslatát, miszerint jövőre 5 százalékponttal csökkentsék a munkáltatói járulékot, majd 2018-ban újabb egy százalékponttal. Orbán Viktor az M1 szerint kilátásba helyezte, hogy a tárgyalások sikere esetén a most tervezett 0,9 százalék helyett 1,6 százalékkal emelhetik jövőre a nyugdíjakat.

Csak a béremelés mértéke kérdéses

A nyereségadó kulcsának mérséklése a külföldi befektetőknek tett gesztus – kommentálta lapunknak a kormány javaslatát Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára úgy véli: a béremelések rendezése a versenyképesség javítása érdekében fontosabb, viszont mivel nincs feszített költségvetési helyzet, és a béremelés után a járulékokból és a forgalmi adóból megugrana az állam bevétele, így a fedezet is megvolna a munkáltatók által javasolt 6 százalékpontos járulékcsökkentésre.

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak hangsúlyozta: a munkaerőhiány miatt nagymértékű béremelésre van szükség, de a hazai vállalkozások nem rendelkeznek olyan tartalékokkal, amelyekből ezt a kormány által elképzelt formában és mértékben ezt ki tudnák gazdálkodni. A szövetség ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a 4 százalékpontos járulékkedvezményből adódó költségvetési kiesést a kkv-ra kívánják hárítani.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egységes 10 százalékos kulcsot javasolt – közölte Parragh László, az MKIK elnöke. Úgy látja, a tervezett lépés, vagyis az egy százalékpontos csökkentés közvetlenül valóban kevés céget érint, elsősorban a húzómotorokat, ám közvetve annál többet. Ha működő tőke jön az országba, ha a kiáramló bérek fogyasztást generálnak, annak a kicsik is haszonélvezői. Arra a felvetésre, hogy a béremelést nagyobb járulékcsökkentéssel kellene kompenzálni, Parragh azt felelte: ez a háttérszámításokat nélkülöző munkaadói logika téves, mert felborulna a büdzsé, például az egészség- és nyugdíjbiztosítás esetében, de nem zárja ki, hogy a mérséklési ütemet később feljebb lehet tornászni. Egy biztos, a béreket emelni kell – fogalmazott –, mert kezd „balkanizálódni” az ország: az osztrák átlagbéreknek a 24,8 százalékát keresik a magyarok, de még vásárlóerő-paritáson is csupán harmadát.

A társasági adó mértékének csökkentése üdvözlendő, pozitívan hathat a versenyképességre, kedvező üzenet a külföldi befektetőknek, miközben költségvetési hatása nem jelentős – fogalmazott Lőcsei Tamás. A PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának vezetője ugyanakkor rámutatott: az adózás terén uralkodó nemzetközi hangulatban óvatosságra kell inteni, hiszen Magyarország a világon a legalacsonyabb társaságiadó-kulcsot alkalmazó országok közé kerülhet. Ezért a bevezetés előtt javasolt a nemzetközi hatásokat is felmérni.

 Kovács Árpád: nem lesz egyensúlyi probléma

„A tervezett lépések, miközben kedvező társadalmi és gazdasági, versenyképességi hatásuk elvitathatatlan, nem okozhatnak a következő hónapokban egyensúlyi problémát a költségvetésben” – mondta lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, hozzátéve: magánvéleményét fogalmazza meg a KT rendelkezésére álló információk alapján. Úgy látja​, hogy a központi költségvetésben – a bevételi munka hatékonyságának jelentős javulását eredményező intézkedések (ilyen az adóhitel-konstrukció, az online pénztárgépek vagy az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer alkalmazása) jóvoltából – megvan a fedezet az adó- és járulékterhek csökkentésére, az ​államháztartást ​terhelő​ béremelésekre. ​Számolni lehet az adómorál javulásából származó ​bevételnövekménnyel is – hangsúlyozta a KT elnöke is.

Forrás: Világgazdaság