A lehető legfiatalabb korban el kell kezdenünk a takarékoskodást, ha nem akarunk szűkölködni időskorunkban. A nyugdíjas korra szánt összeget legjobb önkéntes nyugdíjpénztárban fialtatni, mert ott alacsony költség mellett jó hozamot fizetnek, s még állami támogatás is jár a befizetett összeg után – írja az mno.hu.
A rendszerváltás óta az országot vezető összes kormányt átkozhatják azok, akik csak mostanában döbbennek rá, jó az esély arra, hogy jelentősen vissza kell venni életszínvonalukból nyugdíjas korukra. Az elmúlt negyedszázadban az összes kormány szembesült ugyanis azzal, hogy – elsősorban a demográfiai folyamatok alakulása miatt – hosszú ideig nem lesz fenntartható jelentős beavatkozás nélkül a nyugdíjrendszer. Toldozgatás, foldozgatás történt ugyan, például az állami kasszába érkező befizetések egy részét irányították át a magánnyugdíjpénztárakba, de alapvető változtatás nem történt. Legutóbb például a jelenlegi kormány ígérte meg az egyéni nyugdíjszámlák bevezetését, de a mai napig nem történt semmi.
Éppen ezért ma ott tartunk, hogy aki nyugdíjba vonul – kevés kivételtől eltekintve – búcsút mondhat a kényelmes életnek. A nyugállományban szükséges jövedelem nagyságáról többféle számítás is létezik, azt azonban ki lehet jelenteni, hogy annak hetven százalékát az állami rendszerből kapja majd az ember, harminc százalékot viszont magának kell előteremteni. Bár sokan tisztában vannak azzal, hogy hiába várnak az állami kiegészítésre, titkon mégis számolnak azzal.
Pedig ez hiú ábránd, ezért mielőbb el kellene gondolkodni azon, vajon miből teremti elő az ember a békés nyugdíjas évekhez szükséges pluszjövedelmet. Különösen azok lesznek nagy gondban, akik hosszú éveken vagy évtizedeken keresztül minimálbérre voltak bejelentve: ők egyes számítások szerint alig 35-40 ezer forint állami apanázsra számíthatnak, ami kis túlzással a közművek kifizetésére sem lesz elegendő. Minél előbb érdemes ezért elgondolkodni azon mindenkinek, mennyit kell félretenni havonta az életszínvonal megtartásához, s ezt honnan fogja előteremteni. Az sem mindegy persze, hogy hány éves korában kezdi el a takarékoskodást az ember. Az azonban bizonyos, hogy minél korábban kezd el spórolni annál kisebb összeget kell félretenni havonta.
A Hvg.hu – a Bankmonitor kalkulátorát használva – arra jutott, hogy amíg egy 25 évesnek, minimálbérhez igazított életszínvonallal számítva havi 12 500 forintot is elég félretenni, addig egy 55 évesnek ugyanehhez már 44 ezer forintra van szüksége. A jelenlegi átlagbérrel, 258 500 forinttal számolva az egyetemet éppen elvégzett fiatalnak ugyanehhez 28 600 forinttal kell számolnia, míg annak, akinek még tíz éve van hátra a nyugállományba vonuláshoz, már 108 700 forintra van szüksége. Egy jól keresőnek, aki havonta félmillió forintot visz haza, ahhoz, hogy nyugdíjas korban ne csökkenjen életszínvonala, 25 éves korban indított takarékoskodás esetében havi 54 700 forintot kell félreraknia, 55 éves korban ugyanehhez már 221 200 forintra van szükség.
Szabics Zsolt, a Bankmonitor vezető elemzője az MNO-nak arról beszélt, a nyugdíjcélú megtakarítás után állami támogatás is jár, azonban nem mindegy, hogy mibe fekteti az ember a fenti összeget. A legbiztosabb, és a legkevesebb szakértelmet igényli, ha önkéntes nyugdíjpénztárba fizetjük be. Itt ugyanis viszonylag alacsony költség mellett csak a portfólióról kell dönteni, vagyis hogy kisebb kockázat mellett kisebb hozamot akarunk, vagy nagyobb kockázat mellett jelentősebb hozamot. A többit elintézik a pénzügyi szakemberek. A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) azért kedvezőtlenebb ennél, mert ott magára van utalva az ember, önállóan kell eldönteni, milyen alapba, részvénybe fekteti pénzét. Végül a legkedvezőtlenebb, ha nyugdíjbiztosítást köt valaki, ebben az esetben ugyanis a költségek és a hozamok aránya a legrosszabb. Kérdésünkre arról is beszélt a szakértő, ha egy összegben nagyobb összeghez jut valaki, például örököl, azt akár ingatlanra is költheti, hogy annak bérleti díjából egészítse ki nyugdíját. Ez esetben azonban számolni kell azzal, hogy szükség esetén sokkal nehezebb túladni rajta, mintha valamiféle pénzügyi termékben tartaná megtakarítását az érintett, illetve fenntartására is költeni kell.
Pillanatnyilag tehát ezen lehetőségek között választhatnak a nyugdíjba készülők. Nem tudni azonban, miként alakul át a nyugdíjrendszer a jövőben. Az azonban biztosnak tűnik, hogy szűk két évtizedig még fennmarad a jelenlegi a rendszer. A jegybank közelmúltban megjelent tanulmánya szerint ugyanis 2035-ig nem lesz gond a hazai ellátórendszerrel, de ha a múlt század hetvenes éveiben születettek elhagyják a munkaerőpiacot, gondok lehetnek. Egyes számítások szerint akkor a jelenlegi nyugdíjakhoz képest 20-40 százalékkal csökkenhetnek a kifizetések.
Forrás: mno.hu
