Annak ellenére, hogy a szakemberek szerint rendkívül ártalmas a nemek közti megkülönböztetés, egy kutatás szerint csak nagyon lassan záródik az olló a férfiak és nők fizetése között. Ha minden így folytatódik tovább, 2186-ra lesznek egyenlők a fizetések – írja a Piac és Profit.
A tisztes munka, tisztes bér mindenkinek jár a mai Magyarországon, még akkor is, ha “pechére” éppen nőnek született. Legalábbis elméletben. A valóság azonban már nem ilyen fényes: a nemek közötti bérszakadék – a nők és a férfiak órabére közötti átlagos különbség a gazdaság egészében – az elmúlt néhány évben alig változott. Ezzel pedig nem állunk egyedül a világban. A World Economic Forum (WEF) legfrissebb felmérése szerint a nők nem csak több munkaórát dolgoznak, de az ugyanazért a munkáért kapott keresetük továbbra is lényegesen alacsonyabb a férfiakénál. Összességében a globális átlag 30 százalékos különbség körül mozog, azaz sok esetben harmadával kapnak kevesebbet a munkájukért a nők. Az egyenlőség tekintetében, mint oly sok mindenben, az élen a skandináv államok állnak, közülük is Izland a vezető.
Na, nem mintha Reykjavíkban ugyanannyit fizetnének egy nőnek, mint egy férfinak ugyanazért a munkáért, de a különbség ott „csak” 14 százalékos. A legfrissebb adatok szerint az Európai Unióban átlagosan 16,4 százalék volt a különbség a nők és a férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest – amikor ez az adat 17 százalék körül, vagy afelett mozgott – a bérszakadék egy enyhén csökkenő tendenciát követően jelenleg stagnál. Dánia, a Cseh Köztársaság, Ausztria, Hollandia és Ciprus folyamatosan javuló tendenciát mutat, míg más országokban azonban a korábban csökkenő különbség már 2012-ben a visszájára fordult és azóta sem javult.
Magyarországon, Portugáliában, Észtországban, Bulgáriában, Írországban és Spanyolországban – az elmúlt néhány évben éppen, hogy tovább mélyült a nemek közötti bérszakadék. hazánkban kerek húsz százalékkal kapnak kevesebbet a nők ugyanazért a munkáért, így lényegében október végétől ingyen dolgoznak! Ha az elmúlt évtizedek kereseti tendenciáit is figyelembe vesszük, akkor alig néhány százalékot sikerült javítani a bérkülönbségeken. Mint a WEF jelentéséből kiderül, ilyen ütemben 2186-ra fognak teljesen megszűnni a fizetésbeli különbségek a férfiak és nők között. A mutatók szerint a világon a gazdasági lehetőségek terén 2008 óta nem volt ekkora szakadék a nemek között, pedig az elmúlt egy évtizedben csaknem negyedmilliárd nő lépett be a globális munkaerőpiacra.
Az Európai Unió ugyan kiemelt feladatának tekinti a nemek közti esélyegyenlőség biztosítását, a társadalmi berögződések azonban meggátolják azt. A családban a háztartás vezetése és a gyereknevelés hagyományosan még mindig a nő dolga, ami nem támogatja a karrierépítést. A szülés idejére ráadásul az anyák kiesnek a munkaerőpiacról, a visszatérést pedig megnehezíti, hogy kevés rugalmas lehetőség érhető el. Ennek köszönhető, hogy a jelentés szerint a férfiak ugyan 34 százalékkal több fizető munkát végeznek, mint a nők, de továbbra is a nők töltenek több időt a nem fizető munkákkal.
A különbségek nemcsak a fizetés terén mutatkoznak meg a Randstad Workmonitor októberi felmérése szerint ugyanis minden második magyar munkavállaló gondolja úgy, hogy jelentkezéskor vagy előléptetéskor is a férfiaknak kedveznek a munkaadók. „Sajnos ezzel nagyon elmaradunk a globális átlagtól, a csehek mellett nálunk vannak legnehezebb helyzetben a női munkavállalók Európában – tette hozzá Szokody Ágnes a Randstad Hungary marketingmenedzsere. “A hölgyek ráadásul még egyenlőtlenebbnek látják a saját lehetőségeiket: tízből hatan vélik úgy, hogy hátrányból indulnak egy pozíció megpályázásakor, illetve kinevezés esetén.”
Az Ipsos korábbi kutatása viszont azt mutatja, talán lassanként van némi változás. A kutatás szerint korcsoportos bontásban a 35 év alattiak körében érzik legtöbben (58%) úgy, hogy azonos esélyekkel indulnak. Az sem mindegy, hogy milyen szinten próbálkozik valaki, a kutatás eredményei szerint a legjobban élők 77 százaléka nem érzi, hogy hátrányban lenne.
Nem csak morálisan felháborítóak a különbségek, gazdasági szempontból is racionális lenne, ha megvalósulna a nemek közi béregyenlőség. “A közgazdasági kutatások, amelyek a nemek szerint vizsgálják a gazdaságot, arra a következtetésre jutottak, jót tesz a gazdaságnak, a bruttó hazai termék (GDP) növekedésnek a nemek egyenlősége a foglalkoztatásban, a bérekben” – hangsúlyozta Pogátsa Zoltán, közgazdász az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Forrás: Piac és Profit
