Béremelési kötelezettséghez kötnék a szakszervezetek a járulékcsökkentést, azonban a munkavállalói képviseletek megvárják a kormány konkrét álláspontját – mondta a Magyar Idők kérdésére Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a tegnapi szakszervezeti egyeztetéseket követően. Emlékeztetett: mivel egy általános, 5 százalékpontos járulékcsökkentés mintegy 600 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek, ezért várhatóan reális a differenciált, bizonyos csoportok, vagy a kis- és középvállalatok számára meglépett köztehermérséklés. A szakszervezetek a ma folytatódó bértárgyaláson – figyelembe véve a kormány javaslatait – ragaszkodnak a járulékcsökkentéssel együtt járó béremeléshez. Az érdekképviseletek továbbra is a létminimum szintjének elérését helyezik előtérbe a következő két évben a minimálbérnél.

Reális, hogy 5 éven belül akár 30-40 százalékkal megugorjanak a reálbérek Magyarországon – mondta a Magyar Idők kérdésére György László, a Századvég Gazdaságkutató Intézet vezető közgazdásza egy interjúra reagálva, amit a Portfólió.hu beszámolója szerint Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője adott a Bloombergnek. Ez a bérnövekedés már megteremtene egy olyan helyzetet, hogy a kelet-európai, köztük a magyar munkavállalók inkább itthon maradnának, s nem Nyugat-Európában vállalnának munkát. A szakértő emlékeztetett: nyugaton lényegesen magasabb a GDP-ben mért bérhányad. Miközben a bruttó hazai termékben mért különbség a nyugat- és kelet-európai országok között háromszoros, addig a bérkülönbség négy-ötszörös.

György László kiemelte: a gazdasági növekedés és a bérhányadban mutatkozó különbség felszámolása együtt lehetővé tenne 2021-ig egy 40 százalékos béremelkedést, ez már jelentősen emelné az életszínvonalat. A nettó fizetésemeléshez a Kelet- és Nyugat-Európa közötti bérigazságtalanság felszámolása mellett az adóék csökkentése a hatékony módszer, tehát a közterheket olyan szintre csökkenteni, amelyet már megéri leadózni. Ma az elvonás mértéke a közepes vállalatoknál 47 százalék, 2010-ben ez még 56 százalék volt, az optimális arány pedig 30-35 százalék lenne. A hazánkban működő vállalkozásoknak is érdekük a béremelés, mivel fontos, hogy a munkavállalókat itthon tartsák, és a versenyképességük se romoljon. A 40 százalékos reálbér-emelkedéssel már a közép-európai régió többi országát is megelőznénk – tette hozzá a szakértő.

Forrás: Magyar Idők