A Magyarországon gyereket nevelő nők nincsenek rossz helyzetben, ami a fizetett szabadságok hosszát illeti, a dobogó harmadik fokán állunk az Economist által készített rangsorban. A magyar apukák már közel sincsenek ilyen kitüntetett helyzetben: Japánban például az újdonsült édesapák is kapnak 34 hétnyi átlagfizetésnek megfelelő összeget az alatt az 52 hét alatt, amit párjukkal és a gyerekkel otthon tölthetnek – írja a Portfolio.

Számos országban egyre nagyobb problémát jelent a folyamatosan csökkenő és elöregedő népesség, ami hosszú távon súlyos gazdasági következményekkel járhat, nem is beszélve a nyugdíjrendszer stabilitásáról. A népesedési problémával küzdő országok kormányai különböző eszközökkel igyekeznek változtatni a folyamaton: van, ahol inkább a migrációt részesítik előnyben, vagyis a külföldről érkező munkaerővel igyekeznek biztosítani a gazdaság működéséhez szükséges emberi tőkét, máshol viszont inkább különféle (pénzbeli) ösztönzőkkel próbálják meg rávenni a lakosságot a gyerekvállalásra.

Az Economist az OECD adatai alapján készített egy látványos ábrát, hogy a különböző országok milyen bőkezűek, amikor az újdonsült anyukák és apukák szülést követő szabadságáról, illetve az ezalatt az idő alatt kapott pénzbeli juttatásokról van szó.

Hogyan kell értelmezni az ábrát?

A függőleges 0-tengyeltől jobbra az újdonsült édesanyáknak, balra az apukáknak járó fizetett szabadság időtartamát (hétben kifejezve) láthatjuk. A halvány sáv azt a teljes időszakot mutatja, amíg jár az újszülött gyerek után a fizetett szabadság, a sötét sáv pedig azt ábrázolja, hogy ez a teljes időszakra járó pénz hány heti átlagfizetésnek felel meg az adott országban.

Általánosságában kijelenthető, hogy az OECD-országok többsége nagyvonalúbb az édesanyákkal, min az apákkal szemben. Különösen nagy segítséget kapnak az anyukák a kelet-közép-európai régióban, aminek érthető okai vannak, a térség népessége ugyanis a természetes fogyás és az elvándorlás miatt évről-évre gyorsan csökken, ezért van szükség a szokásosnál is nagyobb ösztönzőkre. A fizetésarányos mutató tekintetében Észtország vezeti a mezőnyt, mögötte viszont szorosan ott van Bulgária és Magyarország: ezekben az országokban a fizetett szabadságra járó támogatási összeg körülbelül másfél évnyi átlagfizetéssel egyenértékű.

A gazdagabb országok általánosságban véve kevésbé bőkezűek, közülük is kiemelkedik Svájc, Új-Zéland, Ausztrália, de legfőképp az Egyesült Államok: utóbbinál egyik szülőnek sem jár semmiféle fizetett szabadság. A cikk szerzője tréfásan meg is jegyzi, hogy az amerikai politikusok büszkén prédikálnak arról, hogy Amerika milyen különleges hely. Hát, ha azt nézzük, hogy az Egyesült Államok az egyetlen OECD-ország, ahol a szülők semmit nem kapnak, az állítás megállja a helyét.

Akadnak ugyanakkor olyan országok is, ahol a család férfi tagjáról sem feledkeznek meg.

Japánban például a friss apuka egy teljes évnyi fizetett szabadságot kap, ezalatt az időszak alatt pedig az országos átlagfizetés 2/3-át is zsebre teheti. Így összességében majdnem annyit lehet otthon a gyerekkel, mint az anyuka, amivel Dél-Korea mellett a legigazságosabb OECD-ország.

Forrás: Portfolio