A kormány ígéri, mindenkit kompenzál, aki kevesebbet kap, mint eddig. De nem világos, ki az a „mindenki”. Azok például, akik most fognak szakvizsgázni és hiányszakma-pótlékot is kaptak, még izgulhatnak – írja a HVG.
Októberben kapták kézhez első megemelt fizetésüket a szakorvosok, de sokuknak nem volt oka örülni: a kormány augusztusi döntésének értelmében a bruttó 107 ezres béremelésben részesülő szakorvosoknak ezentúl nem jár a Fiatal Szakorvos Támogatási Program (FSZTP), vagyis a bruttó 150 ezer forintot jelentő támogatás megszüntetésével kb. 40-45 ezres bevételkiesést kell elszenvedniük 2017 novemberéig, amikor megkapják a júliusban beígért kétlépcsős béremelés második (bruttó 100 ezres) felét.
„Csalódottak vagyunk, mert számítottunk erre a támogatásra. Hogyan tervezzünk így előre?” – fakadt ki Kőnig Róbert gyermeksebész az eredetileg öt évre beígért támogatás megvonása miatt.
Túlórázás a béremelés miatt?
Nagy a kavarás azzal kapcsolatban, hogy pontosan hány szakorvost érint a probléma. Balog Zoltán vasárnap a Kossuth Rádióban 100 emberről beszélt, miközben az Emmi „egyedi eseteket” emlegetett korábban. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szeptemberi sajtótájékoztatóján állította, hogy bár több mint 400 szakorvos kapott FSZTP-t, csak azt a mintegy 10 fiatal szakorvost érintheti hátrányosan a béremelés, aki keveset, vagy egyáltán nem vállal ügyeletet (pl. patológusok). Az államtitkár ezt arra alapozza, hogy béremeléssel a mozgóbér (ügyeleti díj, készenléti díj, rendkívüli munkavégzés bérpótléka, műszakpótlékok) is megemelkedett, és így kompenzálja az FSZTP megszüntetésével jelentkező mínuszt.
Ezzel szemben Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) elnöke arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy az összes, majd 500 FSZTP-s szakorvosnak csökkenhet a bevétele. Ónodi-Szűcs érvelésével szemben bizonyos kórházakban a megnövelt alapbér ellenére sem változik az ügyeleti díj összege, mert egy ideje fix órabérben állapítják meg azt. Vagyis az az abszurd helyzet állhat elő, hogy az érintett orvosoknak plusz műszakokat kell vállalniuk, ha pótolni akarják a kieső támogatást. Kőnig Róbert például úgy saccol, neki havonta 16-24 órával kell majd többet dolgoznia, hogy nullára jöjjön ki a béremelés után, de ez kórházanként változhat, tette hozzá.
Azt a ReSzaSz-elnöke is elismeri, hogy maga a szándék jó, vagyis hogy támogatás helyett (ami nem számít bele a nyugdíjba) bért kapjanak a szakorvosok, de érthetetlennek tartja, hogy miért nem várták meg a FSZTP kivezetésével a jövő évi béremelést. „Ha egy lépcsőben történt volna a béremelés, akkor nem lenne miről beszélnünk, így viszont csak folytatódik a toldozás-foldozás.”
Akikről senki sem beszél
Van az orvosoknak egy másik csoportja, amelyről mélyen hallgat az Emmi, és a hírekben sem említik. Pedig a ReSzaSz álláspontja szerint azok a szakvizsga előtt álló orvosok, akik Markusovszky-ösztöndíjban részesültek, és ezenfelül úgynevezett hiányszakma-pótlékot is kaptak, még rosszabbul járhatnak, mint akik most a béremeléssel elbukták az FSZTP-t.
A hiányszakma-pótlék 2011 óta létezik, azoknak az orvosoknak jár, akik a 17, regionálisan meghatározott hiányszakma (pl. aneszteziológus) valamelyikében helyezkedtek el. Összege bruttó 64 ezer forint. A Markusovszky-ösztöndíjat 2011-ben hozták létre, és a szakképzés teljes időtartamára vehető fel a nettó 100 ezres támogatást. Cserébe a rezidensek vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt, illetve hogy a szakvizsga után az ösztöndíj folyósításának idejével megegyező ideig (szakorvosoknál ez 5 év, háziorvosnak 3, bizonyos sebészeknek pedig 6-7 év) Magyarországon dolgoznak.
A szakképzés befejezése után már nem jár az ösztöndíj, ezért találták ki az FSZTP-t, hogy a szakvizsgát tett orvosok is kapjanak támogatást. De mivel a kormány augusztusban megszüntette az FSZTP-t, esetükben a szakvizsgával járó közalkalmazotti kategóriaváltás és a bruttó 107 ezres béremelés nem fogja ellensúlyozni a nettó 100 ezer forintos ösztöndíj, illetve a bruttó 60 ezres pótlék megvonását. Az ő veszteségük kb. 50 ezer forint lehet.
Épp azokkal szúrtak ki, akiket itthon akartak tartani
Nehéz megmondani, hogy hány olyan orvos van, aki Markusovszky-ösztöndíjas és hiányszakma-pótlékot is kap, mert az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ honlapján nem találni az erre vonatkozó adatot. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, a ReSzaSz alelnöke ebbe a kategóriába tartozik, és mint elmondta, neki személyesen eddig 50-en jelezték a problémát, de például az egyik budapesti kórház radiológiai osztályán az összes fiatal orvos érintett. Az FSZTP megszüntetése azoknak is visszaüthet, akik jövő tavasszal szakvizsgáznak. Ez további 100-200 rezidenst jelenthet, mutatott rá a ReSzaSz alelnöke.
Védekezhet azzal a kormány, hogy a félresikerült béremelés csak kevés embert érint (jelenleg 16 ezer szakorvos dolgozik Magyarországon), de épp azokkal a szakorvosokkal szúrnak ki, akiket ezekkel a támogatásokkal, ösztöndíjakkal akartak itthon tartani. Sok orvostársához hasonlóan Máté-Horváth Nórát is ezek a plusz támogatások győzték meg:
„méltatlannak érzem, hogy ha 5-6 éve adott fizetés ellenében elvállaltunk egy munkát, akkor ugyanezt, immár szakorvosként, kevesebb pénzért végezzem.”
Kőnig Róbert is abban bízott, hogy FSZTP-vel valami elindult az egészségügyben. „Úgy tűnt, hogy az egész szakpolitika végre a megbecsültség felé megy, de most történt egy visszalépés. Csak azt nem értjük, hogy miért” – mondta csalódottan a gyermeksebész.
Tudhatták, hogy ez lesz
Az érdekvédelmi szervezetek közül a Magyar Orvosi Kamara is részt vett a béremelést megelőző másfél éves tárgyalássorozaton. A szervezet elnöke, Éger István a hvg.hu-nak elmondta, többször is jelezték a problémát, de végül tudomásul kellett venniük a kormány döntését. Ennek fényében furcsán hat a kormány azon igyekezete, hogy mielőbb rendezze a kialakult helyzetet (egy nappal azután, hogy Dénes Tamás az ATV-ben a béremelés negatív következményeiről beszélt, Lázár János bejelentette, hogy kompenzálni fogják az orvosokat), hiszen már jóval október előtt tudhatták, hogy lesznek, akik rosszul járnak a béremeléssel.
A másik nagy kérdés az, hogy most, amikor kibukott, hogy a várva várt béremelésnek vesztesei is vannak, gondol-e a kormány azokra, akik még szakvizsga előtt állnak ugyan, de hamarosan ugyanebbe a helyzetbe kerülhetnek. Éger István szavaiból azt lehet kiolvasni, hogy nem: „egyszer sem hangzott el ígéret a kormány részéről, hogy az ösztöndíjban részesülő szakorvosoknak a szakvizsga után ugyanakkora lesz a fizetésük, mint a támogatás volt.”
Az Emmit is megkerestük kérdéseinkkel, például arra voltunk kíváncsiak, hogy:
Hány szakorvost érint hátrányosan az FSZTP megszüntetése?
Miért szüntették meg az FSZTP-t a béremelés második lépcsőjének bevezetése előtt?
Az Emmi számol-e azzal, hogy az FSZTP megszüntetése a még szakvizsga előtt álló, Markusovszky-ösztöndíjas és hiányszakma-pótlékban részesülő szakorvosokat is hátrányosan érinti?
Van-e már konkrét elképzelés arról, hogyan és mikor valósul meg az érintett szakorvosok kompenzációja?
Nem valódi megoldás
Válaszában a tárca az írta, hogy „Azt az érdekképviseletek is tudták és el is fogadták, hogy a Fiatal Szakorvosok Támogatása nem valódi megoldás a bérrendezésre.”
Majd megismétli, hogy mindenkit kompenzálni fog, illetve hogy álláspontja szerint a megnövekedett mozgóbér pótolja a támogatás összegét. Arra azonban nem kaptunk egzakt választ, hogy miért kellett egy évvel a béremelés második lépcsője előtt megszüntetni az FSZTP-t, és hogy mi lesz az idén szakvizsgázókkal.
Forrás: HVG
