Csaknem hatvanezer esetben már lezárta a nyugdíj folyósításához szükséges egyéni szolgálati idő megállapítására vonatkozó eljárást a Ratkó-korszakban születettek körében az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság – közölte a hivatal a Napi Gazdaság érdeklődésére.
A hatályos nyugdíjtörvény szerint 2016 végéig kell megindítani az egyéni szolgálati idő megállapítására vonatkozó eljárást az 1955–1959 között születettek esetében. A jogszabály értelmében ötéves ciklusonként állapítják meg a jogosultságot, s ez a korosztály az első, amelyre sor kerül. Az érintett korosztályokba tartozó mintegy 400 ezer főből 2015 augusztus közepéig több mint 160 ezerrel kezdődött meg az egyeztetés, részletes kimutatást mintegy 130 ezren kaptak a szolgálati idejükről, és csaknem 60 ezer ügyet zártak le – közölte a Napi Gazdasággal az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF)
Havonta ütemezetten értesítik a munkavállalókat arról, hogy a következő egy-két hónapban megkezdődik az egyeztetés, így az érintettek is fel tudnak készülni a rendelkezésükre álló dokumentumokkal arra, ha esetleg eltérést tapasztalnak a hivatalban nyilvántartott és a valós szolgálati idők között. A tájékoztató levélben elmagyarázzák, hogy milyen eljárást tervez hivatalból nyugdíjbiztosítás, mi a célja, tartalma ennek, röviden összefoglalja, hogy miért jó ez az ügyfélnek és milyen eszközökkel élhet a gyorsabb, egyszerűbb ügyintézés érdekében. Azok, akiknél már jogerős szolgálati idő megállapítás történt, vagy ilyen célú eljárásuk zajlik jelenleg is, netán már adategyeztetési kérelmet adtak be, nem kapnak ilyen tájékoztató levelet.
Az ügyfeleknek megküldött részletes kimutatásban többek között a nyilvántartásban szereplő, biztosításban töltött időszakok, s egyéb szolgálati idők, így például a korkedvezményes időszakok is szerepelnek. Emellett az érintettek tájékoztatást kapnak az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összege, valamint a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulékról is.
Az ONYF tapasztalatai szerint vannak olyan szolgálati időnek minősülő időtartamok is, amelyek nem szerepelnek a nyugdíjbiztosító nyilvántartási adatbázisában, mert azokat nem a foglalkoztatóknak kellett jelenteni. Ilyen például a felsőfokú tanulmányok ideje, vagy azok a sorkatonai szolgálati évek, amelyeket nem valamilyen munkaviszony alatt töltöttek le. Az eltéréseket a beszámítani kért időszakra vonatkozó igazolások egyidejű benyújtásával lehet tisztázni. Ezeket jelzés alapján a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság is beszerzi a megfelelő hivataltól.
Lehetnek, és sokaknál lesznek is olyan időszakok is, amelyeket a munkáltató egyáltalán nem vagy hibásan jelentett. Ha a munkavállaló megkapja a részletes kimutatást a hivatalnál nyilvántartott adatokról, 60 nap áll rendelkezésére, hogy jelezze az eltérést, és ha rendelkezésére állnak bizonyító erejű dokumentumok, mint a foglalkoztatói igazolás, társadalombiztosítási kiskönyv, munkakönyv, azt is meg kell küldenie, mert ezzel jelentősen tudja segíteni az adategyeztetést. Amennyiben nem áll rendelkezésre bizonyító erejű dokumentum, a jelzés alapján a hivatal megkeresi a volt foglalkoztatót, illetve a jogutódot, iratmegőrzőt, vagy ellenőrzés útján beszerzi az ügyfél által beszámítani kért adatokat. Az ONYF tapasztalatai szerint az érintett dolgozók meglehetősen aktívak az egyeztetések alatt, gyakori részükről a pótlólagos dokumentum-benyújtás, adatbeszerzés-igénylés. Minderre szükség is van, mivel ha a részletes kimutatásra nem tesz értesítést az érintett dolgozó, akkor a hivatal csak a rendelkezésére álló adatok alapján fog dönteni. Márpedig a Ratkó-korszak gyermekeinek nyugdíjba vonulásával mind többeknek lesz szüksége minden fellelhető, igazolható munkanapra az ellátás megállapításához – különösen az elmúlt negyedszázadban kialakult és gyakorlattá vált szelektív munkaadói adatszolgáltatás, járulékfizetés miatt.
Az eljárások végén a hivatal jogerős határozattal lezárt egyéni nyugdíjjog-szerzési adatokat bejegyzik a nyugdíjbiztosítás közhiteles hatósági nyilvántartásába. Így a nyugdíjba vonuláskor az egyéni nyilvántartási adatok alapján már könnyen, gyorsan megtörténhet a nyugellátások megállapítása.
Forrás: Napi Gazdaság
